Megsz�lettem: boszork�nak,

csak csod�t tenni nem tudok.

De, ha elt�nne az arcodr�l ez a s�t�t szomor�s�g,

�gy �rezn�m, vannak m�g csod�k.

Mit tehetn�k �rted,

hogy el�zzem a b�natot,

lelked m�ly�n megt�rjem

a gonosz var�zslatot?

Mit tehetn�k �rted,

Hogy a sz�vedben �r�m legyen?

Mit tehetn�k, �ruld el nekem!

Bel�pett a t�rsalg�ba, amit �desanyj�val nemr�g hoztak rendbe �gy, hogy a Griffend�l klubhelyis�g�re eml�keztesse �ket.

Annak ellen�re, hogy ny�r volt, a leveg� meglehet�sen leh�lt, �s vihar k�sz�l�d�tt. Mindig is f�lt a d�rg�st�l �s a vill�ml�st�l. Ut�lt ilyenkor egyed�l lenni, de most nem tudott senkihez sem fordulni. 17 �ves volt, nem mehetett be azzal a sz�lei szob�j�ba, hogy f�l. Ront, vagy Hermion�t sem keltheti fel, hiszen �k val�sz�n�leg egym�s karjaiban alszanak az emeleten. Harry… Harry pedig ker�li �t, m�r t�bb, mint egy �ve. Mi�ta szak�tottak.

Maradt h�t a pici szalon a Grimmauld t�ri h�z egy f�lrees� r�sz�ben, ahol nyugodtan felgy�jthatja a l�mp�t.

Nagy sajn�lat�ra azonban valaki m�r elfoglalta a hely�t. L�tott egy elmos�dott alakot a kandall� melletti fotelban. Az a valaki k�ts�gk�v�l aludt. K�zelebb ment hozz�, hogy l�ssa, ki az. Harry volt.

Kiss� lecs�szva, elgy�t�rt arccal szendergett a nagy b�rsonyfotelban. A takar� lecs�szott r�la, �s Ginny meg akarta igaz�tani. Akkor vette �szre, hogy a kez�ben olyan g�rcs�sen szorongatja a p�lc�t, hogy elfeh�rednek az ujjai. „Vajon mostan�ban mindig �gy alszik?” – t�n�d�tt. – „Azt hiszem, r�m�lma van.”

Nem t�vedett: Harrynek r�m�lma volt. Hirtelen elkezdett forgol�dni, majd dob�lta mag�t. Ginny pr�b�lta lecsillap�tani, de nem j�rt sikerrel, ez�rt �gy d�nt�tt, fel�breszti.

Odahajolt hozz�, de a fi� addigra abbahagyta a csapkod�st. Helyette motyogni kezdett. A l�ny minden szav�t hallotta.

-         K�rlek… - zih�lta. – Ne �ld meg! M�r mindenkit elvett�l t�lem, akit szerettem. �t ne! K�rlek. Mindenkin�l fontosabb sz�momra. Elszak�tottad t�lem a sz�leimet, Siriust, Dumbledore-t, �s most Ginnyt is elvenn�d?

A l�ny sz�ve megdobbant a neve hallat�n. H�t Harry m�gis szereti. Azt hitte, ebben az �vben m�r elfelejtette �t, �s csak az�rt ker�lte, nehogy neki f�jjon az eml�kez�s.

Most minden megv�ltozott. Ginny ism�t odahajolt a fi�hoz, �s gyeng�d cs�kot lehelt az ajkaira, majd egyre elm�ly�tette… �s a f�l�lomban lev� Harry visszacs�kolta �t, azt�n mag�hoz h�zta, �s az �l�be vonta.

-         Ilyen sz�p �lmom m�g soha nem volt – suttogta Harry rekedten, m�g mindig csukott szemmel.

-         Nem �lmodsz, Harry – mondta a l�ny hat�rozott hangon.

A fi� szemei felpattantak, �s nagyon ijedtnek t�ntek. Gyorsan fel�llt a fotelb�l, �gy Ginny majdnem a padl�ra esett. Harry idegesen zih�lt, �s min�l gyorsabban pr�b�lta elhagyni a szalont, de Ginny elkapta a kez�t.

- V�rj! Mindent hallottam – jelentette ki elt�k�lt hangon. L�tszott rajta, hogy nem fogja feladni.

- Ginny, k�rlek… menj innen – k�ny�rg�tt a fi� elgy�t�rten, de gyeng�den.

- Neki is k�ny�r�gt�l. Hallottam. Az�rt, hogy ne �lj�n meg engem.

- Az csak �lom volt.

- H�t nem �rted? �n m�g mindig szeretlek! – csattant fel. – Soha nem sz�ntem meg szeretni t�ged. Tudom, hogy te is �gy �rzel. �lmodban nem hazudhatsz – tette hozz� gyeng�den.

- Menj el, k�rlek – ism�telte.

- Nem fogod fel, mi t�rt�nik veled? Megm�rgezi a sz�vedet. Olyan, mintha meg�tkozott volna: f�lsz szeretni. Ront �s Hermion�t is t�vol akarod tudni magadt�l. F�lsz, hogy bajunk esik miattad.

�gy csak szomor�an j�rk�lsz �ssze-vissza, �s mogorv�n r�f�rmedsz mindenkire, aki k�zeledni mer fel�d. Nem vetted �szre, hogy pont ezt akarja? �gy gyeng�v� tesz t�ged! Ne f�lj szeretni Harry! Mi seg�thet�nk, hogy j�l legy�l, hogy elviseld – gy�zk�dte a l�ny. – Mindent megtenn�k, hogy �jra boldog legy�l. Ha mosolyogn�l, tal�n �jra elkezden�k hinni. Hinn�k benne, hogy gy�zhet�nk.

A fi� nem sz�lt semmit, csak k�zelebb l�pett hozz�, kez�vel gyeng�den v�gigsim�tott az arc�n, �s megcs�kolta.