Az, hogy Harry �s Ron megtal�lt�k Mordon lapos�veg�ben Dumbledore eml�k�t, fut�t�zk�nt terjedt v�gig a renden. A sok kudarc ut�n v�gre valami sikert is elk�nyvelhettek. Ez �ri�si l�ketet jelentett az embereknek. K�l�n�sen Harrynek. A fiatal f�rfit mintha kicser�lt�k volna. �jra elt�k�ltt� �s hat�rozott� v�lt.

Ahogy kitud�dott, hogy megvan az eml�k, McGalagony azonnal elk�ldte Dumbledore mereng�j�t a Roxfortb�l Harrynek, hogy a f�rfi meg tudja n�zni az eml�ket. Bar�tai tudt�k, milyen fontos Harrynek ez a dolog, ez�rt tapintatosan mag�ra hagyt�k, mikor este el�vette az eml�ket �s a mereng�t.

Harrynek kiss� remegett a keze, mikor a mereng� f�l� tartotta a lapos�veget. Nem is volt ez olyan k�nny�, mint ahogy gondolta. Nemsok�ra �jra l�tja Dumbledore-t. Hi�ba tudta, hogy besz�lni nem tud majd vele, m�gis az a tudat, hogy �jra l�tja �s hallja volt mentor�t, f�lelemmel vegyes izgalommal t�lt�tte, el.

V�g�l vett egy nagy leveg�t, megr�zta mag�t �s belet�lt�tte az eml�ket a mereng�be. Megmarkolta az asztal sz�l�t, �s m�g szinte hozz� sem �rt az arca a k�ed�nyben l�v� folyad�k felsz�n�hez, m�ris �rezte a r�nt�st, ahogy a mereng� mag�ba szippantja.

Zuhant �s zuhant a sz�nek kavarg� �rv�ny�ben, �s mikor m�r azt hitte, sohasem lesz v�ge, hirtelen szil�rd talajt �rt a l�ba.

Dumbledore irod�j�ban tal�lta mag�t. Fawkes a f�nix b�k�sen szuny�k�lt az �llv�ny�n. Maga Dumbledore az �r�asztala m�g�tt foglalt helyet. Mintha nem is v�ltozott volna semmi. Egy�ltal�n semmi.

- Szervusz, Harry! – k�sz�nt�tte a f�rfit az igazgat�. – Ha most l�tsz, az sajnos azt jelenti, hogy �n elbuktam, �s egyszerre kell a nyakadba z�d�tanom azt, amit csak apr�nk�nt adagolva tudt�l volna meg. Mondan�m, hogy �lj le, de biztos vagyok benne, hogy �gyse tenn�d!

Ez igaz volt. Harry ink�bb szerette volna �llva v�gighallgatni Dumbledore t�rt�net�t.

- Mostan�ra m�r biztos elkezdtek furcsas�gok t�rt�nni veled! �s a te �les logik�dat ismerve, m�r biztosan r�j�tt�l, hogy ki is vagy te!

Harry t�relmetlen�l s�hajtott, Dumbledore pedig elmosolyodott. Harry erre felvonta a szem�ld�k�t.

- Sejtem, milyen arcot v�ghatt�l az el�bb! T�lzottan is ismerlek m�r. Igen, j�l sejted! Te vagy Griffend�l lesz�rmazottja. Hogy mi�ta tudom ezt? R�gen Harry, nagyon r�gen. Annak idej�n, mikor Voldemort hatalma egyre n�tt, �s m�g nem ismertem a pr�f�ci�t, megold�st kellet tal�lnom arra, hogyan gy�zz�k le. Tudtam, hogy Mardek�r ut�dj�t, szint�n csak egy alap�t� ut�dja �ll�thatja meg. Hogy mi�rt? Egyszer� a magyar�zat. Az alap�t�kat nem v�letlen�l h�vt�k alap�t�knak. Var�zserej�k nagys�ga mindenkit�l megk�l�nb�ztette �ket. Olyan �si m�gia birtok�ban �lltak, ami a kezdetekr�l sz�rmazik, �s �ppen az�rt az olyan h�tk�znapi var�zsl�k, mint �n, sohasem tudnak el�rni �s birtokolni.

Harry �pp k�zbesz�lni k�sz�lt, mikor Dumbledore leintette. Ennyire ismern� �t az igazgat�?

- Az alap�t�khoz k�pest, �n is h�tk�znapinak sz�m�tok, tarts b�rmilyen nagyra is, ami�rt igaz�n h�l�s vagyok! De ez most itt sajnos nem sz�m�t! - Dumbledore s�hajtott egyet, majd folytatta.

- Mint m�r mondtam, hogy egy alap�t� �r�k�s�t, csak egy alap�t� �r�k�se gy�zheti le. Hugrabugg �s Holl�h�t csal�dja addigra m�r sajnos kihalt. Hi�ba kutattam �r�k�s�k ut�n abb�l a k�t csal�db�l, sajnos ezt a k�vetkeztet�st kellett, hogy levonjam. Griffend�l csal�dj�ba kellett, hogy vessem minden bizodalmamat. Deirdre Griffend�lt�l – akir�l m�r bizony�ra tudod, hogy Griffend�l l�nya volt – kezdtem levezetni a csal�df�t. Kezdtem �r�lni, hogy v�gre megtal�lom az �r�k�st, de sajnos az 1800-as �vek v�g�n elvesztettem a lesz�rmazottak fonal�t. F�ltem, hogy m�r a Griffend�l h�z is kihalt. Ha �gy lett volna, Mardek�r �r�k�s�t nem lehetett volna meg�ll�tani.

- Tudnod kell, Harry, hogy az alap�t�k erej�t nem minden lesz�rmazott kapja meg. �tsz�z �venk�nt csak egy ilyen var�zsl� vagy boszork�ny sz�letik �s ennek az �r�k�snek az elj�vetel�re egy�rtelm� jelek mutatnak. Mardek�r csal�dj�n�l, Tom Denem sz�let�s�n�l j�tt el ez az id�.

Dumbledore egy pillanatra elhallgatott. Az eml�kbeli Fawkes fel�bredt �s az igazgat� v�ll�ra sz�llt.

- Sejtette, hogyha �l m�g Griffend�l lesz�rmazott, akkor abb�l a csal�db�l k�s�bb kell elj�nnie az �r�k�snek, mivel Griffend�l valamivel fiatalabb volt Mardek�rn�l. Tov�bb kutattam, rem�lve, hogy m�g nincs minden veszve. �s szerencs�m volt. Tal�ltam egy var�zsl�csal�dot, melynek az �si c�mer�ben, egy oroszl�n szerepelt. Innent�l kezdve m�r nem volt neh�z megtal�lni az �sszef�gg�st. Megtal�ltam Griffend�l lesz�rmazottjait. Ez a csal�d a Potter csal�d volt, Harry. A te csal�dod! Onnant�l kezdve figyelni kezdtem a csal�dodat, hogy mikor l�tom a jeleket. Mikor nem l�ttam az ap�dn�l �s tudtam, hogy Voldemort vad�szik r�tok, m�r f�ltem, hogy a sz�leid nem biztos, hogy t�l fogj�k �lni. Addigra m�r megsz�letett a pr�f�cia �s megsz�lett�l te is. V�szes volt az egybees�s: egy kiv�lasztott, akit a hetedik h�nap hal�la sz�l. A hetedik h�nap, az oroszl�n hava. Voldemort is teljesen tiszt�ban volt vele, hogy v�rhat� egy Griffend�l �r�k�s, aki r� n�zve fenyeget�s. A jel �s a pr�f�cia miatt m�g mindig k�t szem�ly j�hetett sz�ba: Neville �s te. Annak idej�n azt k�rdezted, mi�rt v�lasztott Voldemort t�ged. Akkor azt mondtam az�rt, mert te is olyan f�lv�r vagy, mint �. De volt m�g valami, ami hozz�d vezette. Egy m�sik jel, ami Griffend�l �r�k�s�re utal: a sz�l�helyed, Godric’s Hollow.

Godric’s Hollow! – ki�ltotta mag�ban Harry. Hogy lehetett ennyire vak? Hiszen Godric, Griffend�l keresztneve!

- El�g egy�rtelm� ugye? Voldemort azt t�madta meg, akit a legnagyobb leend� ellenfel�nek hitt: a f�lv�r �r�k�st. T�ged, Harry! Csak nem sz�molt �desany�ddal �s a v�delemmel, amit r�d ruh�zott.

- Azt�n j�ttek a roxfortos �veid �s egy sor �j jel j�tt el�: a p�lc�d, ami v�r�s �s arany szikr�kat sz�rt, mikor megkaptad, a h�z, amibe osztottak, �s a kard, amit m�sodikban a s�vegt�l kapt�l, mind csak egy valamire utalt: te vagy Griffend�l �r�k�se. Az, aki az alap�t�k var�zserej�t is megkapta. �s gondolom ezekhez, a jelekhez az�ta egy sor �j csatlakozott!

Igen. Egy sor – gondolta Harry. – de ha Dumbledore tudta, hogy r� fogok j�nni, mi�rt pazarolt r�m egy eml�ket?

- Hogy mi�rt pazaroltam r�d egy eml�ket? – mosolyodott el Dumbledore, mint aki pontosan tudja, mi j�r Harry fej�ben. – Nem mondan�m ezt pazarl�snak! Ennyi mindent magadt�l biztosan nem tal�lt�l volna ki.

Ez igaz! – ismerte el Harry.

- De m�s is van, ami�rt ezt az eml�ket r�d hagytam. Harry! B�znod kell Perselusban!

- Na azt nem! – ki�ltotta Harry. – Soha!

- Harry! Az �n hal�lom sz�ks�gszer� volt! Ha �n nem haltam volna meg, mindig lett volna valaki k�zted �s Voldemort k�z�tt, �s soha nem tudn�d teljes�teni a v�gzetedet. Ha Perselus �lt meg, amit gyan�tok, akkor az�rt tette, mert nem volt m�s v�laszt�sa. De hidd el nekem: Perselus h� a mi oldalunkhoz! Keresd meg! Dolgozz vele egy�tt, mert az � seg�ts�ge n�lk�l nem tudod megfejteni a horcruxok titk�t!

Harry d�h�ngve j�rk�lt fel �s al�. �gy visszasz�lt volna Dumbledore-nak, de nem tehette. Nem kiab�lhatott egy eml�kkel!

- K�rlek, ha benne nem b�zol, b�zz bennem! Dolgozz egy�tt Perselus Pitonnal, Harry!

Harry meg�llt a szoba k�zep�n. D�he m�r lecsillapodott kiss�. Elhat�rozta, hogy a bizalmi k�rd�st k�s�bbre halasztja.

- Van m�g valami, amit el kell mondanom neked! A Roxfortban, az irod�mban, van egy d�szes l�dika, amit McGalagony professzor val�sz�n�leg az�ta sem tud kinyitni! Az a l�dika a tied, �s csak a te p�lc�d tudja kinyitni. Csak a te p�lc�dat �s a te Alohomor�dat ismeri el. Az, amit benne tal�lsz, mind a tied! Rem�lem, tudod majd hasznos�tani a harchoz!

- Most pedig Harry, el�rkezett az id�, hogy elb�cs�zzunk egym�st�l! �r�kre! Nincsen t�bb eml�k, nincsen t�bb besz�lget�s kett�nk k�z�tt! Meghaltam �s ezt el kell fogadnod, Harry! Hib�ztatnod nem szabad magad! Az �n hal�lom el volt rendelve, csak az ideje volt k�ts�ges. De szeretn�m, ha tudn�d: soha senki sem volt, aki ilyen k�zel �llt volna hozz�m. Azt hiszem te is �gy gondolod, hogy a k�zt�nk l�v� kapcsolat sokkal m�lyebb volt, mint egy �tlagos tan�r di�k kapcsolat. �n b�szke voltam arra, hogy ismerhettelek. Megtiszteltet�s, hogy a bar�tomnak nevezhettelek! Te sokkal t�bb vagy, ann�l, mint ahogy gondolod! A sz�vedben rejlik a legnagyobb m�gia a vil�gon: a szeretet. Ez nagyobb er� az alap�t�k var�zslat�n�l is. Soha ne feledd el, hogy ez a titkos er� az, ami Voldemortnak nincs. Minden tekintetben t�bbet �rsz n�la. Ha most nem is, egyszer majd meg fogod �rteni, milyen nagy er�k lakoznak benned. �s m�g valami! Ne utas�tsd vissza az �r�ks�gedet, amit Griffend�lt�l, kapt�l, hanem �leld magadhoz, mert ez a hatalom, er�sebb� fog tenni, mint azt valaha is gondoltad. Nem kell f�lned att�l, hogy nem tudod majd kezelni, mert a m�gia �s te egyek lesztek majd, �s �gy nem lesz sz�ks�ged semmilyen gyakorl�sra! T�ged fog szolg�lni a var�zslat �s te a var�zslatot.

- Mikor a sz�leid meghaltak, megfogadtam, hogy saj�t fiamk�nt nevellek f�l! Elk�vettem egy p�r hib�t, tudom j�l! De mindig is a fiamnak tekintettelek. Egy olyan fi�nak, aki nekem sohasem adatott meg. Igyekeztem tud�som legjav�t adni neked, �s itt nem a m�gi�ra gondolok, hiszen abban messze f�l�m fogsz kerekedni. Nem. �n megpr�b�ltam embert nevelni bel�led �s ez azt hiszem siker�lt is. Szeretn�m, ha tudn�d, hogy becs�llek, tisztellek �s szeretlek t�ged! Nem sz�m�t, hogy most m�r nem vagyok, de soha ne felejtsd el, amit egyszer mondtam neked: akik igaz�n szeretnek minket, sosem hagynak el, hanem �k az els�k, akik a seg�ts�gedre sietnek a bajban. Ezt most is �gy gondolom! Ne feledd, hogy �n, itt leszek veled.

Harry ritk�n engedte szabadj�ra k�nnyeit, de most nem tudott m�st tenni. N�m�n folytak v�gig az arc�n �s nem is f�radozott, azon, hogy let�r�lje �ket. Dumbledore fel�llt a sz�kb�l �s megker�lve az asztalt, meg�llt Harry el�tt. A fiatal f�rfi meg sem pr�b�lta kital�lni, hogyan tudhatta akkor Dumbledore, hogy �, Harry hol fog most �llni. Az �reg var�zsl� m�lyen a szem�be n�zett �s Harry ekkor vette �szre, hogy a k�k szemek is f�tyolosak a k�nnyekt�l. Dumbledore is s�rt.

- Most pedig itt az ideje, hogy menj, Harry! – sz�lalt meg v�g�l Dumbledore. – T�rj vissza a saj�t vil�godba, a szeretteid k�z�! Teljes�tsd be a sorsodat, de k�zben, l�gy h� magadhoz!

- Dumbledore professzor… - suttogta Harry �s kiny�jtotta a kez�t az igazgat� fel�. �m m�r �rezte is a r�nt�st, �s a k�vetkez� pillanatban �jra kavarodni kezdtek a sz�nek, �s elt�nt az iroda. A k�vetkez� pillanatban, m�r a Grimmauld t�ri h�z szob�j�ban volt, arccal a f�ldnek, elhunyt bar�tj�nak eml�k�t siratva.