1998. szeptember

Esett. Nem l�tott semmit, amib�l meg tudta volna �llap�tani, de hallotta a kicsi, hideg cseppek halk koppan�s�t a rozoga visk� ablak�nak t�r�tt �veg�n. Odakint k�ts�gk�v�l zuhogott az es�, �s ez egyre jobban kioltotta benne a rem�nyt. A rem�nyt a menek�l�sre.

Csaknem k�t hete raboskodott ebben a poros, dohszag� kunyh�ban, ahol semmi nem volt egy kopott asztalon, �s egy molyr�gta pl�den k�v�l. �lland�an s�t�t volt, �gy m�r az is fel�d�l�st jelentett sz�m�ra, ha naponta egyszer hozott neki �telt az a magas homlok�, s�t�t tekintet� hal�lfal�csemete.

M�r els� tal�lkoz�sukkor undorodott a n�t�l. N�t�l? Hisz alig p�r �vvel lehetett id�sebb n�la, de m�r most a velej�ig romlott volt. Szinte fekete szemei m�g�tt m�rhetetlen vads�g, �s hatalmas m�lys�g rejt�z�tt. Soha nem gy�l�lt m�g senkit annyira, mint azt a n�t. Val�s�ggal forrt a v�re, ha bel�pett a visk�ba. Jobban k�v�nta a hal�l�t, mint az �sszes hal�lfal��t egy�ttv�ve.

Ma m�g nem kapott egyetlen falatot sem, amit nagyon furcs�llott is. Rettent�en �hes volt, �s majd’ megfagyott. A f�ld�n kucorgott az omladoz� fal mellett, szorosan bebugyol�lva mag�t a takar�ba, �s kiscica m�dj�ra �sszeg�mb�ly�dve. V�rta, hogy megtal�lj�k. Abban biztos volt, hogy mindent meg fognak tenni az�rt, hogy szabad legyen. F�leg Harry. �s � �ppen ett�l f�lt: hogy Harry valami nagy ostobas�got tesz az � kiszabad�t�sa �rdek�ben. Ha a fi�val b�rmi t�rt�nne, azt soha nem bocs�tan� meg mag�nak.

Gyakran r�g�dott ezen tehetetlen mag�ny�ban. B�multa a kop�r falakat, �s gondolkozott. Volt min. �s ezen a napon mindenk�ppen. �rezte, hogy ez a szombat m�s, mint az el�z�, amit itt t�lt�tt.

A leveg�ben �rezhet�ek voltak a m�gia rezd�l�sei, amik energi�t pump�ltak ernyedt test�be. Valami t�rt�nt odakint: ezt �rezte minden porcik�j�ban. V�ltoz�s volt k�sz�l�ben. Nagy v�ltoz�s.

Mikor id�ig �rt a gondolkod�sban, siet�s l�ptek zaja hangzott fel odakint, majd nagy lend�lettel kiv�g�dott az ajt�, �s v�mp�rmosollyal az arc�n ott �llt a hal�lfal�n�, akit annyira gy�l�lt. Nem �telt hozott, most csak egy d�sztelen, apr� b�jitalos fiola volt csontos, szinte feh�r kez�ben.

K�zelebb l�pett hozz�, leguggolt mell�, �s a haj�t h�trah�zva az arc�ba kacagott. Hossz�, �r�mtelen nevet�ssel, ami vicsorg�ss� torzult. Az � sz�j�hoz emelte a b�jitalos palackot. Pr�b�lt ellenkezni, r�gott, harapott, de azt�n ereje v�gleg elhagyta. A n� megitatta vele a fiola tartalm�t, valami f�rtelmes, z�ld folyad�kot.

Az utols�, amire eml�kezett, az volt, hogy valaki „Capitullatus”-t ki�ltott.

2003. szeptember

Ginny nehezen l�legezve, verejt�kben f�r�dve �bredt. Mint mindig, ha annak a borzalmas �jszak�nak az esem�nyeir�l �lmodott. �jra �s �jra �t�lte. A visszaeml�kez�s k�nnyeket csalt a szem�be. D�h�dt, f�jdalmas k�nnyeket. Itt kezd�d�tt el �let�nek katasztr�fasorozata, annak ellen�re, hogy kiszabad�tott�k.

Aki a lefegyverz�st k�ldte, Harry Potter volt. A szerelme elment �rte, hogy megmentse a hal�lfal�k karmai k�z�l. Egyenesen a gy�ztes csat�b�l �rkezett, ahol rengeteg viszontags�g ut�n legy�zte minden id�k leghatalmasabb feketem�gus�t, Voldemort Nagyurat vagy, ha �gy tetszik, �t, Akit Nem Nevez�nk Nev�n.

Hogy mi volt ezzel baj? Term�szetesen semmi. A bajok csak r�pke k�t h�t m�lva kezd�dtek, mikor Ginny v�gre fel�bredt a k�m�b�l a Szent Mungo egyik k�l�nszob�j�ban. Hermione, Ron �s az �desanyja voltak vele.

Tudta, hogy szerelme �letben van, ez�rt r�gt�n fel�le k�rdez�sk�d�tt.

-         Harry hol van?

Erre bar�tn�je els�rta mag�t, legfiatalabb b�tyja pedig akkor�t �t�tt az �gya mellett �ll� �jjeliszekr�nyre, hogy a s�r�l�keny b�tordarab majdnem kett�t�rt.

Ekkor toppant be Percy a szok�sos fontoskod� arckifejez�s�vel.

-         Mi�rt nincs mindenki az esk�v�n? – �rdekl�d�tt Mrs. Weasley, Ron �s Hermione fel� fordulva. – �, Ginny! L�tom, fel�bredt�l. Remek.

-         Milyen esk�v�r�l is van sz�? – k�rdezte a v�r�s haj� l�ny, aki m�r v�gk�pp nem �rtett semmit. – �s mi�rt ilyen ideges mindenki? – Fel�lt az �gyban, �s k�v�ncsian n�zett k�rbe.

-         H�t te m�g nem is tudod? – k�rdezte Percy, akinek fogalma sem volt h�ga gyeng�d �rzelmeir�l a Kiv�lasztott ir�nt. – H�t Harry �s az a Roxanne Hogyish�vj�k esk�v�j�r�l, term�szetesen.

Ginny nagyot nyelt, �s kr�tafeh�r arccal n�zett �jb�l k�rbe. Azt v�rta, hogy valaki „�prilis Bolondj�”-t ki�lt, de senki nem sz�lalt meg. Csak meredten b�multak maguk el�.

-         Ki ez a n�? – k�rdezte fak� hangon. Csoda, hogy egyetlen sz�t is ki tudott pr�selni mag�b�l. A levendulaillat� takar�t gy�r�gette idegess�g�ben. �gy n�zett ki, mint aki ny�rsat nyelt: merev tart�ssal �lt, de falfeh�r arccal.

Hermione v�laszolt neki s�r�s hangon. Ekkor tudta m�r, hogy baj van, hiszen Hermion�t m�g soha nem l�tta k�nnyezni. Pedig ismerte m�r j� ideje.

-         Roxanne Lestrange…, az… az a n�, aki… t�ged fogva tartott. �… Bellatrix Lestrange unokah�ga.

Ginnyvel megfordult a vil�g. Minden a feje tetej�re �llt, de � nem sz�lt semmit, csak f�lrehajtotta a takar�t, lesz�llt az �gyr�l, lass� l�ptekkel odament a k�zeli szekr�nyhez, kivett n�h�ny ruh�t. Fogalma sem volt, mik ker�ltek a kez�be. A parav�n m�g� l�pett, elh�zta a f�gg�nyt, �s siet�sen fel�lt�z�tt. Bar�tai �s a csal�dja tudt�k, hogy nem kell ilyenkor b�ntani, �gy nem �ll�tott�k meg. „�gy sincs el�g ereje, hogy elmenjen. Biztosan azt akarja, hogy ne l�ssuk s�rni.” – gondolta Ron.

Mikor �jra sz�tny�lt a parav�n, d�bbenten meredtek r�. Azt hitt�k, d�h�ngeni fog, vagy legal�bb s�rni. Arra egy�ltal�n nem sz�m�tottak, hogy a l�ny ilyen gyorsan visszanyeri a l�lekjelenl�t�t. Az arca sz�raz volt, de nagyon feh�r, de m�g mindig �gy �llt, mintha ny�rsat nyelt volna. Gyors, �s hat�rozott l�ptekkel indult el az ajt� fel�. Nyoma sem volt rajta az eddigi gyenges�gnek.

-         V�rj, Ginny! M�g nem mehetsz el! Nem fejezt�k be a kivizsg�l�sodat! – kiab�lt ut�na az anyja.

A l�ny nem hallgatott r�, csak ment a hoppan�l�si pont fel�. T�l volt m�r azon, hogy hassanak r� az �sz�rvek. Arc�n valami k�l�n�s t�zzel vegyes elsz�nts�g t�kr�z�d�tt. Az akaratereje megvolt, de sajnos az energi�ja nem bizonyult el�gnek. K�t sarokkal a k�rterm�t�l �sszecsuklott. Az ut�na siet� Ron alig tudta elkapni.

Nem tudta megcsin�lni. Nem tudta le�ll�tani az esk�v�t. „Harry nem szeretheti azt a n�t! Egyszer�en nem! Tudnia kell, hogy csak az�rt megy hozz�, hogy ne dugj�k b�rt�nbe.”

Majdnem 10 h�napig volt benn a Szent Mung�ban, ebb�l 6 h�napig megsz�lalni sem volt hajland�. A gy�gy�t�k s�lyos idegi probl�m�kkal kezelt�k. A Mungo szinte a m�sodik otthon�v� v�lt. Mindenkit ismert a gy�gy�t�kt�l a takar�t�kig, mindenki nagyon szerette, �s rettent�en sajn�lta. Ez alatt a k�zel egy �v alatt megtal�lta �let�nek �j c�lj�t: gy�gy�t� szeretett volna lenni az �jonnan ny�lt gyermekoszt�lyon.

A k�vetkez� szeptembert�l visszament, hogy elv�gezze az utols� �v�t a Roxfortban. Nagyon szorgalmasan tanult, �s remek eredm�nnyel z�rta a RAVASZ vizsg�kat. Ez alatt az id� alatt egyetlen sz� sem esett Harry Potterr�l. Ron �s Hermione is megszak�tottak vele minden kapcsolatot. N�ha az�rt hallottak fel�le h�rt a Pr�f�t�ban, mint A Fi�r�l, Aki Legy�zte Tudjukkit. Ginny csak a Roxfortban tudta meg, hogy Harrynek egy gyermeke is sz�letett.

Az iskola elv�gz�se ut�n felk�lt�z�tt Londonba, �s be�llt gy�gy�t�inasnak Elizabeth Herbert mell�. Volt egy komolyabb kapcsolata egy bizonyos Nicolas Turnar nev� f�rfival, de ez sem tartott f�l �vn�l tov�bb, hiszen � m�g mindig Harry Pottert szerette, aki aurork�nt tev�kenykedett.

V�giggondolta, amit az elm�l �t �v alatt tett, �s nem volt megel�gedve mag�val. F�leg nem Harry-�gyben.

�gy d�nt�tt, lemegy egy kicsit sz�rakozni, hogy meg�nnepelje teljesk�r� gy�gy�t�v� val� el�l�ptet�s�t. Egyed�l. Mert bar�tja nem sok volt, �s �k sem laktak Londonban.

Bez�rta az ajt�t, �s mit sem sejtve indult el a Foltozott �st fel�, ahol sz�vesen id�z�tt. Kedvelte az �reg kocsm�rost, Tomot, aki m�r az�ta ott dolgozott, mi�ta az esz�t tudta.

Mikor bel�pett, nem voltak t�l sokan, mivel f�l 11 volt. Odament a pulthoz, �s rendelt mag�nak egy poh�r L�ngnyelv Whiskey-t, bar�ts�gosan biccentve Tomnak. K�r�lbel�l f�l �r�n kereszt�l iszogatott mag�ban, gondolkodva az �let dolgain. �r�lt a kinevez�s�nek, mert �gy a saj�t kez�vel seg�thetett a beteg gyerekeken.

Mereng�s�t az szak�totta f�lbe, hogy valaki a nev�n sz�l�totta.

-         Ginny… - Itt megszakadt a k�p. Ez ut�n semmire nem eml�kezett az �jszak�b�l. Egy�rtelm�en felejt�s�tok volt, hisz csak �rz�sek maradtak meg benne: meglep�d�s; hirtelen felcsap�, m�rhetetlen gy�l�let; hitetlenked�s, azt�n szinte minden �tmenet n�lk�li csod�lat, h�la �s hihetetlen mennyis�g� v�gy, odaad�s, szeretet.

M�snap reggel a Foltozott �st egyik szob�j�ban �bredt, sz�tzil�lt �gyban, meztelen�l. Egyed�l volt, �s fogalma sem volt, kivel t�lt�tte az �jszak�t, csak azt tudta, hogyan. K�ts�gbeesetten pr�b�lt visszaeml�kezni, de nem jutott semmire.

Ezzel eddig nem is lett volna olyan sok probl�ma, ha nem der�l ki k�t h�t m�lva egy bizonyos dolog, ami az �jszaka k�vetkezm�nye volt. De kider�lt. Bab�t v�rt egy olyan embert�l, akir�l fogalma sem volt, kicsoda, de �szt�n�sen tudta, hogy nem akarhatott rosszat.

Elment a sz�leihez az Od�ba, h�tha a sz�lei seg�tenek megtal�lni az illet�t, mert �desapj�nak voltak kapcsolatai mindenhol. Nem �gy fogadt�k, ahogy v�rta.

-         Te sz�gyentelen! Hogy mer�szelsz a szem�nk el� ker�lni azzal, hogy seg�ts�nk megkeresni egy vadidegen embert, aki szem�t m�don otthagyott t�ged az els� �jszaka ut�n? – v�gta a k�p�be apja.

-         De apa! Tudom, �rzem, hogy nem akart � rosszat, ak�rki is legyen az! – s�rta a l�ny. – Meg akarom tal�lni a kisbab�nk miatt!

-         Takarodj a h�zamb�l! – tajt�kzott Mr. Weasley, aki meg sem pr�b�lta nyugtatni zokog� feles�g�t. – Soha t�bb� ne is l�ssalak! De, ha j�t akarsz magadnak, vetesd el a gyereket!

Ezen nem csak Ginny, de Mrs. Weasley is felh�borodott. Ha Mr. Weasley nem kiab�l r� az asszonyra, Molly tal�n megenyh�lt volna, mert sajn�lta a l�ny�t, ami�rt t�vhitekbe ringatta mag�t. �gy Ginny k�nytelen volt elhagyni a h�zat, amit sok�ig az otthon�nak gondolt.

A t�rt�ntek ut�n a l�ny munk�j�ba menek�lt, tov�bbra is kutatva az ismeretlen ut�n, akir�l csak azt tudta, hogy �lmai f�rfija… �rdekes m�don Harry Potter nem jutott esz�be ezekben a h�napokban.