4. fejezet: Reszkessetek, fiúk!
...
Másnap reggel Ginny épphogy csak időben érkezett az órájára, ugyanis Susan Bones minden részletet meg akart tudni a tegnapi „incidensről”. Nem mintha Ginnyt túlzottan lekötötte volna a dolog (Á dehogy! Csak éjszaka az összes álmát Harry meztelen felsőteste kísértette!), de azért elmondta, amit lehetett.
- És téged ennyire hidegen hagyott az ügy? – döbbent meg Susan.
- Mégis mi kellett volna, hogy felizgasson? – Ginny kezdett türelmetlen lenni. – Ha nem felejtetted volna el, a bátyám volt az, akit a lányok kukkoltak.
- Igen. De Harry is ott volt.
- Harry. Persze! – morogta a lány és otthagyta Susan.
Susan szerencsére azt hitte, Ginnynek sietnie kell az órájára, és azért viharzott el. Az igazság azonban az volt, hogy Ginny félt, hogy barátnője leolvassa az arcáról az igazságot, miszerint le sem tudta venni a szemét Harryről.
Merlin szerelmére! Térj már észhez, kislány! Te Deannel jársz, egy állati jóképű fiúval, nem pedig Harryvel. Harry már a múlté! Hiába lett belőle eszméletlen pasi, te már akkor is mással jársz!
Mágiatörténet órán sem tudott odafigyelni igazán. Bár ez Binns óráján egyáltalán nem volt meglepő. Helyette azon morfondírozott, hogy Harry vajon miért olyan feszült és mogorva, mikor együtt látja őket Deannel.
Csak nem… féltékeny? Képtelenség!
- Pszt! Ginny!
Az említett hátrafordította a fejét. Demelza egy papírlapot csúsztatott a kezébe, amit Ginny azonnal felismert.
- Parvatiéktól szeretettel! – mosolyogta a lány.
- Azt hittem csak este kapjuk meg!
- Minek húznánk az időt, igaz?
Ginny gyorsan a táskájába süllyesztette a listát. Ráér majd még szavazni. Úgyis tudta már, kik lesznek a jelöltjei.
---------------
Két napig a dolgok zökkenőmentesen haladtak. Voltak, akik már egy nap után le is adták a szavazólapokat, de a nagy többség csoportokba rendeződve járkált, és egyre-másra a fiúkat mustrálták.
A problémák a harmadik napon kezdődtek, amikor is Parvati végre bejelentette, mi is a nagy titok. A fiúk első reakciója természetesen a sokk volt – egyeseknél a felháborodás -, majd jött az őrült verseny, hogy fényt derítsenek, milyen kategóriákban is küldik őket a lányok porondra. Justin Finch-Fletchley váltig állította, hogy a legextrémebb hajviselet is a kategóriák között szerepel, és csütörtökön meg is jelent neon zöld – királykék csíkozású hajjal. Egész nap rajta mindenki, mire este Parvati megszánta, és elmondta neki, hogy az információi tévesek, és szó sincs ilyen kategóriáról.
Draco Malfoy már szinte az első pillanattól fogva, hogy kiderült a lányok titka, úgy járkált a folyosókon, mint az iskola leendő királya. Harry a másik véglet volt. Csak akkor mozdult ki a klubhelyiségből, ha már tényleg nem tehetett mást, hiszen kviddics kapitányként számos elfoglaltsága akadt. Meglepő módon, Ron viselte a legjobban az egészet, aki megközelítőleg középen állt a Harry és Malfoy által tanúsított viselkedés között.
Azonban mindenki tudta Ronról, hogy nem túlzottan türelmes ember, és hogy ez a nyugodt külső átmeneti. Igen. Valóban az volt. Az álca kitartott… Egészen a hetedik napig, amikor is Ron üvöltözve rohant be a kviddics öltözőbe Harryhez, edzés után.
- Elegem van! – kiabálta. – Elegem van ebből az egész hülyeségből! Az előbb… Az előbb majdnem…
- Majdnem mi? – kérdezte Harry.
- Egy negyedikes hollóhátas lány és a barátnője, egészen idáig követtek és… és megpróbálták… Szentséges kerti törpe!
- Mi van? – lépett oda barátjához Harry, és vállára tette a kezét.
- Megpróbálták megfogni a… a… a hátsó felemet.
Harryből kitört a nevetés. Ron durcás arcot vágott, és ledobta magát az egyik padra. Kibújt a kviddicstalárból, és úgy a földhöz vágta, hogy csak csattant.
- Nevess csak! Nevess! – nyögte Ron. – Neked nem kell ilyen tortúrákat kiállni! Neked elég csak ránézned egy lányra, és már csak kiskanállal lehet őt összeszedni a földről.
- Bocs, Ron! – Harry megpróbálta kordában tartani arcizmait, csekély sikerrel. – Egyébként pedig ez nem igaz.
- Nem-e? – vonta fel a szemöldökét Ron. – Ott voltam tegnap, haver. Láttam, mi történt, mikor végigmentél a folyosón. Úgyhogy nekem ne mondd, hogy egy kategória győztesét nem tudjuk már most biztosan!
- Ugyan már!
Két nappal ezelőtt ugyanis megtörtént az elképzelhetetlen. Anthony Goldsteinnek sikerült feltörnie a bűbájt, amit Hermione szórt a lapokra, így mára már az egész Roxfort tudta, mely kategóriákban versenyeznek a fiúk a hölgyek kegyeiért.
- Nekem tök mindegy, hogy ki lesz a Roxfort legszexibb pasija! Csak ne Draco Malfoy legyen az!
Harry csak bólogatni tudott barátja megjegyzésére.
---------------
- Milyen napod volt ma? – kérdezte Hermione Ginnytől a klubhelyiségben. – Deannel láttalak délután.
- Ó! Kellemes volt… legalább is kellemesen indult. Elmentünk sétálni, kicsit csókolóztunk, aztán elkezdett faggatni arról, hogy kik a jelöltjeim.
- És elmondtad neki?
- Dehogy! És persze megint megsértődött.
- Hermione! Ginny! Megvannak a mi embereink!
Ron és Harry léptek be a portrélyukon, és lehuppantak két fotelba a lányok közelében.
- Igazán megmondhatnátok nekünk, hogy kire szavaztatok! – fordult rögtön Hermionéhoz Ron. – Tényleg szeretnénk tudni!
- És miért mondanám el neked, Ronald? – kérdezte fürkészően Hermione.
- Mert te olyan rendes vagy!
Ron mondata inkább őszintének hangzott, mint behízelgőnek. Ez ebben a szituációban igazán meglepő volt, különösen Rontól. Hermione el is pirult a dicsérettől.
- Ez igazán kedves tőled, Ron! De nem mondhatom el!
- Nagyon helyes, Hermione! – bátorította barátnőjét Ginny. – A titok, az titok!
- Ezek szerint te sem fogsz árulkodni – fordult Ginnyhez Harry, smaragdzöld szemeit a lány tekintetébe fúrva. Keze akaratlanul is Ginnyé után nyúlt, és lágyan megszorította azt.
- Nem – suttogta erőtlenül Ginny.
Azok a szemek! Istenem, azok a szemek! És miért fogja a kezem? Miért? De olyan jóóó érzés!
- Gyere, menjünk! – Hermione ráncigálni kezdte Ginnyt a lépcső felé. – A végén még Harry kibűvöli belőled a válaszokat azokkal az igéző szemeivel!
Ron eltátotta a száját, Harry elvörösödött, Ginny pedig rávicsorgott Hermionéra.
- Hallgass már! – sziszegte a fogai között.
- Jó éjszakát fiúk! – kiáltotta vidáman Hermione, ügyet sem vetve a kialakult jelenetre. – Holnap találkozunk!
A két lány már a lépcsőnél járt, mikor Ron utánuk kiáltott:
- De ugye Michael Corner még véletlenül sem került be a jelöltjeid közé? Akkor már inkább Thomas!
Ginny még a távolból is hallotta, ahogy Harry felnyög.
---------------
Hermione és Ginny bementek a fiatalabb lány szobájába, hogy megbeszéljék a dolgokat. Hermione még mindig kuncogott az előbb lezajlott jeleneten.
- Ugyan már Ginny! Veled nem lehet viccelődni?
- De ez rossz vicc volt!
- Miért? Talán nem volt igazam?
- Nem.
Ginny lehuppant az ágyára, és kibámult az ablakon. Odakint éppen egy bagoly repült el az ablak előtt.
- És? Kinek a neve szerepel nálad a kategóriák mellett? – kérdezte Hermione. – Ugye tényleg nem írtad Michael Cornert a listára.
- Dehogyis! Abból a pasiból egy életre elegem lett!
- Akkor? Dean kapta az összes szavazatodat? Vagy nem?
- Ő a jelöltem a legszebb kéz kategóriában.
Hermione elmosolyodott, és lehuppant Ginny mellé az ágyra.
- Akkor jól sejtem, hogy egy zöld szemű, fekete hajú, kviddicskapitány kapta a többi szavazatodat?
- Csak akkor mondok bármit, ha te is elismered, hogy egy bizonyos kék szemű, vörös hajú őrző kapta a te összes szavazatodat!
- Ha! – kiáltotta Hermione. – Ezt most nem találtad el! Mert a legokosabb címre nem őt jelöltem, hanem Anthony Goldsteint!
Hermione a szája elé kapta a kezét, hiszen tudta, hogy elárulta magát, Ginnyből pedig kitört a kacagás. Hermione gyorsan felfegyverezte magát egy párnával, és Ginnynek dobta. Ezt a megmozdulást egy pár perces párnacsata követte, aminek a végén a két lány pihegve huppant vissza az ágyra.
- Tényleg! Miért fogta Harry a kezed?
- Nem t’om! – nézett maga elé Ginny. – Csak úgy!
- De hát simogatta is a kezed, Ginny!
- Tényleg? Ezt észre se vettem!
- Hm! Biztos azért, mert túlzottan lekötöttek az igéző szemei! – mosolyogta Hermione.
- Most már aztán tényleg elég!
- Ugyan Ginny! Ismerd már el! – váltott komoly hangra Hermione. – Járhatsz te Deannel, ha Harry rád néz, mégis tökéletesen elfelejted, hogy neked már van pasid! Gondolkodj el ezen! Jó éjt!
|