Kedves Hermione!

Tudod, hogy nagyon ritk�n �rok neked! Ink�bb mindent r�hagyok Ginnyre, hisz ez az � �lete �s �n nem akarok egy pletyk�s v�nyasszonynak t�nni. De ezt sajnos nem tudom sz� n�lk�l hagyni. Nem tudom, ki Sophie apja, ez nem az �n dolgom, de azt tudom, hogy Ginnynek egyre jobban hi�nyzik. �s a kis Sophie-nak is j� lenne, ha az apja itt lenne. Amit mondt�l, azon nagyon sokat gondolkodtam. T�nyleg csak az�rt mondta volna ezt Ginnynek, hogy biztons�gban legyen?! Logikus, m�gis olyan abszurd! Az a f�rfi nagyon sok mindent �ldozott fel Anglia �rdek�ben! L�tnod k�ne a kisl�nyt! Annyira aranyos! Hihetetlen, hi�ba f�s�l�m ki a haj�t, az ugyanolyan k�cos marad! De a szeme, az valami fantasztikus! Mint a smaragd!
Egyre t�bbet �rdekl�dik az apja ut�n! Ginny azt mondta neki a m�ltkor, hogy meghalt. Ez egy ideig seg�tett is neki abban, hogy ne faggat�zzon. De csak egy ideig! Egyre t�bbet akar tudni! Hisz m�r majdnem hat �ves! De �n hi�ba besz�lek Ginnynek, mintha a falnak besz�ln�k! Egy�ltal�n nem hatotta meg, amit �rt�l neki a legut�bbi leveledben. Ut�na annyira d�h�s lett r�d, hogy egy sz�t se sz�l m�r senkinek sem az Angli�ban �l� rokonokr�l! Most is �jszaka van! Nem r�g besz�lgettem vele, mert rosszat �lmodott arr�l a f�rfir�l.
K�rlek, seg�ts neki valahogy! Nem b�rom n�zni, ahogy szenved!

�dv�zlettel: Giselle

A n� bele tette a levelet a bor�t�kba, majd odah�vta mag�hoz a bagly�t, Dil�t. R�k�t�tte a l�b�ra, majd kiengedte az ablakon. A bagoly �szak fel� vette az ir�nyt, majd elt�nt az �j s�t�ts�g�ben.
Teltek a napok, de nem j�tt a v�lasz.
A h�rom n� Lyonban �lt nem messze a Rh�ne foly�t�l. Ginny nagyon sokat volt a parton. Ha valami baja volt, akkor odament, ott k�pes volt �r�k hosszat s�t�lni, vagy csak �lni a parton, �s gondolkozni. Most is ott voltak a l�ny�val.
�t nappal a lev�l elk�ld�se ut�n �rkezett a v�lasz Hermion�t�l:

Kedves Giselle!

Nagyon sajn�lom, Ginny nem hisz nekem! Semmivel nem tudom r�venni, hogy j�jj�n vissza, vagy legal�bb mutassa meg a l�ny�t az apj�nak. Azt mondja, ha hat �ve nem volt r� k�v�ncsi, akkor most se legyen az.
Hi�ba, m�r senkire sem hallgat! Csak rem�nykedek benne, hogy a kis Sophie majd v�ltoztat a v�lem�ny�n.

�dv�zlettel: Hermione


Giselle csal�dott arccal rakta le a levelet. M�r k�s� d�lut�n volt. A n� �szre sem vette, hogy Ginny �s a kis Sophie visszat�rt a szok�sos d�lut�ni s�t�r�l.
- Giselle n�ni! Mit olvasol?! – �rdekl�d�tt Ginny.
- Semmit! Csak egy r�gi ismer�s�m �rdekl�dik a hogyl�tem fel�l – l�d�totta.
- �rtem. Sz�val semmi k�l�n�s? – faggat�zott tov�bb.
- Nem, semmi – v�gta r� gyorsan, majd betette a levelet az egyik fi�kba �s kiment a szob�b�l fak�pn�l hagyva a l�nyt. – Sophie! J�t s�t�ltatok? – hallatszott a konyh�b�l.
Ginny nem tudta, mi�rt, de nagyon nagy k�sztet�st �rzett, hogy elolvassa azt a bizonyos levelet. Kin�zett az ajt�n, hogy mit csin�lnak a t�bbiek. Giselle �pp Sophie-nak adott enni. Ginny visszament a szob�ba, kivette a levelet a fi�kb�l, majd olvasni kezdte.
Mikor a v�g�re �rt, teljesen padl�t fogott. Nem tudta, mit csin�ljon. A n�nik�je �s a volt legjobb bar�tn�je arr�l leveleztek, hogy � hogy j�hetne �ssze megint Harryvel.
Nyugi Ginny, csak j�t akarnak neked �s a l�nyodnak! – nyugtatgatta mag�t.
Mivel, hogy megint �sszehoznak engem Harryvel?!
� a l�nyod apja!
Aki letagadta!
Olvastad a level�t!
Jaj, annyira �tl�tsz�!
De szereted!
�s?
Menj vissza hozz�!
Nem!
Erre v�rsz m�r mi�ta!
Nem! Nem megyek! Harry Potter hagyjon engem b�k�n!
Nem lehet! Sophie az � l�nya is! Joga van l�tni!
Jaj! Most egyszerre joga lett! Joga lett volna felv�llalnia! De nem tette!
Mert f�lt!
Nekem nem kell egy ilyen f�rfi!
Dehogy is nem! R� v�rsz 12 �ve!
- El�g! – �v�lt�tte, �gy hogy most m�r mindenki hallotta.
K�t hang viaskodott a fej�ben.
Egyik, aki makacs volt �s b�szke. Annyira, hogy nem hitt senkinek, �s hal�losan meg volt s�rtve.
A m�sik, aki szerette Harryt annyira, hogy megbocs�sson neki.
Mindeddig azonban az els� hang legy�zte a m�sikat, �s egy sz�t sem akart Harryr�l hallani.
- Mi az, Ginny? Minden rendben? – k�rdezte agg�dva az asszony.
- Anyu! – rohant oda a n�h�z a l�nya. – Mi a baj?
- Semmi kicsim! Semmi! Most menj! Besz�lnem kell a n�nivel! – mondta, mik�zben megsimogatta a l�ny fej�t. Giselle addigra m�r mindent �rtett, megl�tta Ginny kez�ben a levelet.
- Ginny! – sz�lalt meg s�ron t�li hangon.
- Nem, Giselle! Most �n k�rdezek! Mi�ta levelezgetsz te Hermion�val? – d�h�ng�tt.
- Ginny…
- Az igazat akarom!
- Mi�ta idej�tt�l. Az �desany�d �rt, hogy � mindent tud r�lad, �s hogy � a legjobb bar�tn�d, �s ha valamit nem tudok, k�rdezzem meg �t – adta be a derek�t.
- �s te sz�pen meg is k�rdezted!
- Ginny! Annyira rossz b�rben volt�l, mikor ideker�lt�l. Nem tudtam semmit sem Sophie apj�r�l, azt hittem, seg�tek vele. Azt�n meg egyre t�bb mindent besz�lt�nk meg.
- Akkor az�rt �rt nekem a m�ltkor h�rom �v ut�n levelet! Azt �rta, hogy a nagy Harry Potter mindent megb�nt! – pr�b�lt nevetni, de csak valami furcsa hang j�tt ki bel�le.
- Harry Potter? Sophie apja Harry Potter? – k�pedt el az asszony.
- Jah! M�g ezt nem mondta el?! Igen, a nagy Harry Potter legy�zte a nagy Voldemortot! De att�l megijedt, hogy apa lesz!
- Ginny! �n nem…
- Giselle n�ni! K�sz�nj�k a vend�gl�t�st, de azt hiszem, mi most elk�lt�z�nk!
- Mi?! Nem. Nem engedem, hogy elmenjetek!
- Nem engeded?! K�sz�n�m, de nem is k�rtem az enged�lyedet! Nagyon h�l�s vagyok, hogy eddig itt lakhattunk, de m�r mindenki t�l l�pett egy bizonyos hat�rt, �gyhogy, azt hiszem, jobb, ha mi most elmegy�nk.
- Ginny! Most nagyon feld�lt vagy!
- Nem, el akarok menni! Kell egy kis leveg�v�ltoz�s!
- J�, menjetek fel a hegyvid�ki h�zamba. Maradjatok ott, ameddig akartok. Csak k�rlek, ne hagyjatok itt! Olyan j�, hogy nem vagyok egyed�l! – esedezett az asszony.
- Rendben! De a h�zat nem fogadhatom el! Kivesz�nk egy kis szob�t egy s�paradicsomban. Sophie m�g �gy se s�elt! H�t most itt az ideje! – mondta Ginny nyugodtabb hangon. Le�lt az asszonnyal szemben.
- K�sz�n�m! �s sajn�lom! – h�l�lkodott Giselle.
- Nem, Giselle n�ni! �n sajn�lom! Csak seg�teni akart�l, �s ezt teszed m�r hat hossz� �ve! Elmegyek Sophie-val s�elni! Kiszell�ztetem a fejem, azt�n visszaj�v�nk! Csak k�rlek, t�bbet ne �rj senkinek se! Any��k �gy tudj�k, hogy nagyon boldog vagyok, �s hogy itt tanulok, ami igaz is! De semmi t�bb! �s ez pont j� �gy! Megyek, csin�lok valami vacsor�t! �s sajn�lom, Giselle n�ni!
- Minden elfelejtve! De mi lenne, ha ink�bb valahov� elmenn�nk enni?
- Rendben! Gyere, Sophie! – sz�lt a l�ny�nak Ginny.
A h�rom n� elment vacsor�zni, �s �gy tettek, mintha semmi sem t�rt�nt volna.
Ginny �s Sophie h�rom nappal k�s�bb �sszecsomagoltak, majd mivel egy mugli hotelbe mentek, mugli sz�ll�t�eszk�zzel indultak el s�elni. A kisl�ny, aki m�g sosem utazott mugli vonaton, nagyon boldog volt, hogy v�gre elmehet s�elni. Giselle nagyon sokat mes�lt neki err�l, hogy decembert�l eg�szen m�rciusig az eg�sz vil�g felkeresi az Alpok ezen r�szeit, hogy �ldozzon egy kicsit erre a t�li sportra. Legyen az mugli vagy var�zsl�.
Ginny�k k�t �r�s utaz�s ut�n meg is �rkeztek a francia Alpok sz�v�be, Chamonix-ba. A hely gy�ny�r� volt.
Mikor az �llom�sr�l taxival elmentek a sz�llod�ba, ahol Giselle n�ni foglalt nekik lakoszt�lyt, �s megl�tt�k a helyet, mind a kettej�knek leesett az �lluk. A hotel hatalmas volt. �gy n�zett ki, mintha az lenne a legnagyobb luxus sz�lloda a k�rny�ken.
- H�t, kicsim! – sz�lt Ginny. – �gy n�z ki, Giselle n�ni ki tett mag��rt! – mosolyogta, majd megfogva a t�sk�ikat bementek. Ott, mikor m�r beteltek a hatalmas hall l�tv�ny�val, odamentek a recepci�s pulthoz.
Ott Ginny elmagyar�zta, honnan j�tt, �s hogy m�r le volt foglalva egy szoba a sz�mukra, persze mindezt franci�ul. A hat �v alatt Ginny t�k�letesen, megtanult franci�ul. Eleinte var�zslat seg�ts�g�vel tudott csak elboldogulni, azt�n alig egy �v alatt megtanult rendesen, m�giamentesen besz�lni.
A n� �tvette a kulcsot, majd elindultak a lift ir�ny�ba. A poggy�sz�t m�r el�z�leg elvette egy itt dolgoz� fi�, �s m�r minden val�sz�n�s�g szerint fel is vitte a szob�jukba, m�g Ginny�k elmentek b�m�szkodni.
Mikor a liftekhez mentek, Ginny elkezdte keresni a kulcsot a feneketlen retik�lj�ben, nem is figyelve arra, hogy merre megy. Addig b�ny�szott a t�sk�j�ban, mire neki ment valakinek �s az eg�sz t�ska kiesett a kez�b�l, kibor�tva bel�le szinte minden.
- �h, Mademoiselle! Pardon! ���… nem tudok franci�ul! De hagyja csak, �sszeszedem! – dadogta egy f�rfi.
- K�sz�n�m, de nem sz�ks�ges! – mondta Ginny, de valahogy t�l ismer�s volt neki ez a hang.
Mikor a f�rfi fel�llt, �jra kiesett a kez�b�l a t�ska.
- Ginny! – suttogta.
- Harry! – d�bbent le Ginny.
- Harry! Gyere m�r, Ron�k m�r vagy h�sz perce r�nk v�rnak! Siess m�r! – hallatszott egy n�i hang a t�volb�l.
- Mindj�rt megyek, Juliette! – sz�lt vissza Harry, de m�g mindig d�bbenten n�zte Ginnyt.
- Anya! Gyere m�r! Pisilnem kell! – szaladt oda egy kisl�ny Ginnyhez.
Harry m�g jobban megd�bbent. Egy �t �ves kisl�ny �llt el�tte, ugyanolyan koromfekete hajjal �s smaragdz�ld szemmel, minta amilyen neki volt.
- Megyek, Sophie! Megyek, de seg�ts �sszeszedni a t�sk�mat. – sz�lt neki az anyja.
Gyorsan �sszekapkodt�k a f�ld�n l�v� dolgokat, majd se sz�, se besz�d, besz�lltak egy liftbe, ott hagyva a m�g mindig maga el� mered� Harryt.