Siriusszal nagyon gyorsan telt az id�. Nem volt t�bb �r�nk, �gy nem kellett emiatt agg�dnunk. Kezdtem �hes lenni, �s �gy vettem �szre, hogy Sirius is.
- Nem megy�nk vacsor�zni? – k�rdeztem.
- De igen, mehet�nk – v�laszolt Sirius, majd ny�jt�zkodott egyet �s elindult az alag�t kij�rata fel�.
�t k�zben senkivel sem tal�lkoztunk, mivel mindenki a Nagyteremben volt. Tudtam, hogy mi fog k�vetkezni. Bel�p�nk a Nagyterembe �s az �sszes szem minket fog figyelni…
�gy is t�rt�nt. Sirius, aki eddig n�m�n s�t�lt a folyos�n, r�vigyorgott Jamesre, aki el�g d�h�snek t�nt. Lily engem n�zett, de nem t�nt feld�ltnak. V�gigmentem az asztalok k�z�tt �s le�ltem Lily mell�.
- Hol volt�l? Mit csin�ltatok Siriusszal? – k�rdezte.
- H�t… besz�lgett�nk. Lil, nem tudom mi a bajod vele, nagyon rendes – menteget�ztem.

Lily a szemeit forgatta.
- Em, � nem „rendes”. Nem l�ttad mit csin�lt Persszel?
- Perselus csak veled „kedves”, ha nem vetted volna m�g �szre, nekem mindig megeml�ti, hogy zavar� t�nyez� vagyok az �let�ben – v�gtam vissza.
- Emily…
- Nem vagyok Emily! – mondtam s�rt�d�tten.
- Bocs, akkor Em. �… n�zz csak r�. Tiszta egoista �s �nim�d�. Te is ilyen leszel, ha folyton vele l�gsz. Nem hinn�m, hogy j� hat�ssal lenne r�d…
- Lily! Hagyj ezzel b�k�n. � is ugyanolyan j� bar�tom, mint te!
- De Em, tudod j�l, hogy… Alice-nak bej�n! – suttogta.
- Tudom, de csak bar�tok vagyunk. Az mi�rt baj? – k�rdeztem.
Csend lett. Lily nem sz�lt t�bbet, csak tov�bb ette a szendvics�t. Sirius James t�ras�g�ban nevetg�lt. Szeg�ny Alice pedig m�g mindig a gyeng�lked�n volt. Elment az �tv�gyam. Fel�lltam az asztalt�l �s kimentem a Nagyteremb�l. Mikor m�r el�g messze voltam a Nagyteremt�l, valaki vihogni kezdett m�g�ttem. Libab�r�s lettem. Ismertem ezt a nevet�st. Ez ut�n a hang ut�n mindig valami sz�rny� t�rt�nt. Nem �lltam meg, �gy tettem, mintha nem vettem volna �szre. Nem n�ztem h�tra, csak mentem �s mentem, nem gyors�tottam vagy lass�tottam.

- �llj meg, te kis mocsok! – ord�tott r�m az eddig gonoszan nevet� hang.
- Sajn�lom, de nem tehetem. Majd legk�zelebb, Bella – sz�ltam vissza, m�g mindig h�ttal neki.
- Hogy mer�szelsz velem �gy besz�lni?! L�tod Lucius, ezt magyar�ztam! Ez a kis f�reg nem f�l t�l�nk! – mondta �rj�ngve Bella.
- F�lnem k�ne? – mondtam, nyugodts�got sz�nlelve.
Sosem gondoltam volna, hogy ilyen j�l leplezem a f�lelmemet. Majdnem olyan j�l ment, mint Dumbledorenak, amikor leplezni pr�b�lja az �rz�seit. Most m�r Luciust is siker�lt felbosszantanom, �gyhogy jobbnak l�ttam elt�nn�m.
- Progreto! – kiab�lta Bellatrix, de a b�b�j nem �rt c�lba.
- Stupor! – mondtam �n, mire Lucius �sszeesett.
- Stupor! Stupor! – ord�tozta Bella, de kiugrottam a f�nycs�v�k el�l.
- Obstructo! – zih�ltam, �s a f�nycs�va �ppen Bellatrix homlok�t tal�lta el.
Nem gondolkoztam, hanem azonnal elszaladtam. M�g j�, hogy nem voltak t�bben. A sz�vem kalap�lt, nem tudtam, hova �s merre menjek. Csak szaladtam, amerre a l�bam vitt. Nem n�ztem h�tra, att�l f�ltem, hogy m�gsem siker�lt Bellatrixet eltal�lnom. Mikor meg�lltam, a Gyeng�lked�t tal�ltam magam el�tt. Bementem. Alice eg�sz j�l n�zett ki.
- �, szia Em! – k�sz�nt boldogan.
- S-szia! – mondtam zih�lva.
- Mi t�rt�nt? Mi�rt zih�lsz ennyire? – k�rdezte aggodalmasan.
- ��… s-semmi – mondtam.
- De valami biztosan t�rt�nt veled! Mondd el, k�rlek! – Alice ijedten n�zett r�m.
Nem tudtam, mit mondjak. Mondjam, hogy Bellatrix megt�madt? Vagy azt is, hogy mi�rt? Egy ideig csak n�zt�k egym�s Alice-szal, de k�nytelen voltam elmondani.
- Na j�, elmondom. De k�rlek, ne d�h�ngj, meg semmi – s�hajottam.
- Ok�, ok�, csak ny�gd m�r ki! – vigyorgott.
- H�t… Tudod, mivel te lebetegedt�l, Lily nem akart egyed�l j�rni mugliismeretre. M�r az els� �r�n legh�tra kellett �ln�m, Sirius mell� – Alice itt furcsa fejet v�gott. – De nem volt semmi, nyugi! Azt�n… h�t… �ra ut�n, Sirius megmutatott valamit, de �t k�zben tal�lkoztunk Bellatrixszel, aki megpr�b�lta meg�tkozni Siriust, �s �n megv�dtem. Ez�rt most �n is rajta vagyok a list�n.
Alice m�g egy picit meredt a semmibe, majd feln�zett r�m.
- Haragudnom k�ne? – mosolygott.
- Dehogy! Nem csin�ltunk semmit! – menteget�ztem, de �reztem, hogy ha picit tov�bb maradunk volna, tal�n csin�ltunk volna valamit. Vagyis �n biztosan.
- Rendben, rendben. De… nem tudn�d megk�rdezni t�le, hogy tetszem-e neki, vagy sem? – suttogta.
- De, de igen. Ha szeretn�d… - mondtam megk�nnyebb�lve. – Mikor engednek ki?
- Szerintem m�r ma. De m�g nem biztos – mondta, �s ism�t kedvesen mosolygott r�m-
Nem �rtettem meg Alice-t. Term�szetesen nagyon szerettem �t, �s Lilyt is, hiszen mi h�rman legjobb bar�tn�k vagyunk, de nem tudtam meg�rteni, hogy Alice mi�rt bukik ennyire Siriusra. Ok�, meg�rtem, de… �k teljesen t�z �s v�z. B�r az ellent�tek vonzz�k egym�st.
Nem volt t�bb id�m ezen t�prengeni, mivel Madam Pomfrey kipender�tett. Nem mertem visszamenni a Nagyterembe. Nem f�ltem, de kedvem sem volt. Lily kisel�ad�st tartott volna arr�l, hogy milyen ’arrog�ns” leszek, ha Siriusszal bar�tkozok, �s hogy James ma milyen bunk�. B�r Jameset nem ismerem annyira, de ha olyan, mint Sirius, akkor nincs mit�l „tartanom”. Az egyetlen, akivel Siriuson k�v�l j�ban vagyok, az Remus volt. Peter meg teljesen k�v�l�ll� volt. Mindig csak az�rt volt Jamesszel �s Siriusszal, mert �k olyan n�pszer�ek. Van valami fura ebben a Peterben, mintha titkol�zna, vagy nem tudom.
Fogtam magam �s felmentem a klubhelyis�gbe. Senki sem volt ott, de �reztem, hogy fel kell mennem a szob�nkba, mert nemsok�ra bet�dulnak a Griffend�lesek, �s elkezdenek k�rdez�sk�dni. S�rnom kellett. Nem tudtam mi�rt, de s�rtam. Sirius… mi�rt volt ilyen kedves velem? Mi�rt kellett? Mi�rt mentem mugliismeretre. Pr�b�ltam tagadni, de �rezni kezdtem valamit Sirius ir�nt. Vissza akartam fojtani, �s elfelejteni, hogy egy�ltal�n j�rok mugliismeretre. B�r neh�z volt, de addig siker�lt m�sra gondolnom, am�g elaludtam.
Arra �bredtem, hogy Lily simogatja a hajamat.
- Szia – suttogta halkan, amikor kinyitottam a szemem. – Bocs�ss meg, hogy �gy let�madtalak Siriusszal kapcsoltban…
- Semmi baj, de k�rlek, hagyjuk ezt. Nem akarok r�la besz�lni – mondtam, mivel �reztem, hogy megint j�n az az �rz�s, amit az el�bb is �reztem. �jra meg �jra lej�tsz�dott az a jelenet, amikor Sirius megfogta a kezem �s elszaladtunk az alag�tba. Tapmancs �ssze-vissza ugr�lt… Legsz�vesebben meg�leltem volna Siriust.
- Em, ugye t�nyleg nem haragszol? – tette fel a k�rd�st Lily.
- Dehogy Lily, nem haragszom – mondtam halkan. – Mi�rt?
- Mert… l�tom, hogy s�rt�l.
- �, a sminkem… - kaptam a fejemhez.
Az arcomon fekete cs�kok voltak, mintha fekete k�nnycseppek r�sz�radtak volna az arcomra.� Let�r�ltem az elfolyt sminket az arcomr�l. Miut�n rendbe szedtem magam, Lilyvel lement�nk a klubhelyis�gbe. Sirius�k is ott voltak. James fel�m mutatott, mire Sirius megfordult �s r�vigyorgott. �nk�ntelen�l is mosolyogni kezdtem. Sirius mes�lt r�lam James�knek. Lilyvel le�lt�nk az egyik asztalhoz.
- Mit �rzel ir�nta? – k�rdezte Lily, �s k�zben Sirius�kat figyelte.
- Mi? �n? Ja… - dadogtam. – Csak egy j� bar�t.
Tudtam, hogy t�bb, de nem akartam, hogy ezt b�rki is tudja. Magam sem tudtam, hogy pontosan mit �rzek. Szerettem Siriust, de nem voltam igaz�n szerelemes. T�bb volt, mint bar�ts�g, de m�g nem volt szerelem.
- Biztos? – h�zta fel a szem�ld�k�t Lily.
- Igen. – hazudtam szemrebben�s n�lk�l.
Sirius k�zeledett fel�nk. A sz�vem a torkomban �reztem. Mit akarhat? Hozz�nk j�n? Istenem… ne most!