Sokan italokkal h�s�tett�k magukat a nagy izgalmakat k�vet�en, de voltak olyanok is, akik a sz�pen feld�sz�tett kertet v�lasztott�k. A zenekar egy halk jazz sz�mba kezdett, mire p�rok sz�ling�ztak a t�ncparkettre. K�zt�k volt Ron �s Hermione, valamint Harry �s Ginny is. Chris Branwent m�r egy f�l �r�ja nem l�tta senki, de egy felt�n�en csinos sz�ke n�vel t�nt el.

Ginny Harry v�llain pihentette a fej�t, �s t�ncol� testv�r�t n�zte. Ronon l�tszott, hogy borzaszt�an �r�l, �s Hermione arca is valami f�ld�nt�li boldogs�gt�l ragyogott. Ginny fels�hajtott.

- Hermione gy�ny�r� ma este, igaz? – n�zett le feles�g�re Harry. – Csak �gy ragyog.
- Igen – b�lintott Ginny. – J�l �ll neki a kismamas�g.
- Sz�val te is tudod!
- Gondolod, hogy van olyan, amit Hermione ne mondana el nekem? – vonta fel a szem�ld�k�t Ginny. – A m�sodik h�nap v�g�n j�r �s j�lius 22.-re van ki�rva.

- A m�zlist�k! – cs�v�lta a fej�t Harry. – Nekik mindig sz�p id�ben sz�letnek a gyerekeik. Michael �s Lewis m�jusban, Briana j�niusban, most pedig j�liusi lesz a j�vev�ny. N�lunk meg Lily okt�beri, James meg febru�ri.
- Ez mi�rt probl�ma? – n�zett k�v�ncsian a f�rfira Ginny. – Ha a k�vetkez� gyerek�nk janu�ri lenne, akkor el sem fogadn�d?
- Jaj dehogynem! – v�dekezett Harry. – Igaz�b�l nem is a h�nap a probl�m�m.
- Hanem mi?
- Hogy nekik… itt ez az �j gyerek. M�r a negyedik. Nek�nk meg csak kett� van. Kett�, akiket im�dok, de… �gy szeretn�k… �gy szeretn�k m�g gyerekeket! Azt szeretn�m, ha sikoltozn�nak, ha sz�tt�pn�k a k�nyveket, ha �jszak�nk�nt fel�breszten�nek a s�r�sukkal… Mindegy! Csak lenn�nek! Sokan.

- Sz�val… szeretn�l m�g? – n�zett m�lyen Harry szem�be a feles�ge. – Szeretn�l m�g gyerekeket?
- Hogyne – b�lintott Harry. – Mindig is nagy csal�dot szerettem volna: szeret� feles�ggel �s sok gyerekkel. Olyanokkal, akiket szerethetek, �s akik engem is szeretnek. Hogy �rezzem, hogy sz�ks�g�k van r�m, hogy gondoskodhassak r�luk. Szeretn�m tudni, hogy fontos vagyok �s nem az�rt, mert �n mentettem meg az embereket Voldemortt�l, hanem mert f�rj vagyok �s apa. Lehet, hogy �nz�s�g!

- Nem – r�zta a fej�t Ginny, �s gyeng�den a kezeibe fogta Harry arc�t. – Nem az. Egy�ltal�n nem. T�led eg�sz kiskorodban megtagadt�k a szeretetet. Nem csoda, hogy most annyira v�gysz ut�na. Tudom, hogy sosem lenn�l �nz�, mert neked nemcsak arra van sz�ks�ged, hogy szeretet kapj, hanem arra is, hogy adhass. L�tom, hogy b�nsz a gyerekekkel. Nemcsak a saj�tjaiddal, hanem m�sokkal is. Kedves vagy vel�k, gy�ng�d, meg�rt�. �letemben nem l�ttam m�g ilyet: megny�lnak el�tted, �szt�n�sen b�znak benned �s ez nagy dolog. Csod�latosan b�nsz vel�k, �s amikor gyerekkel l�tlak t�ged, minden egyes alkalommal egyre jobban n�vekedik a szerelmem ir�ntad.

- Akkor ezek szerint te is szeretn�l m�g gyereket?
- Nem is tudod, mi�ta v�rtam m�r arra, hogy kimond. Igen, szeretn�k, nagyon!
- Akkor ezt megbesz�lt�k.

Szorosan egym�shoz simulva t�ncoltak tov�bb. Harry �rezte a Ginnyb�l sug�rz� szerelmet �s v�gyat. Kedvese minden egyes l�legzetv�tele arr�l �rulkodott, hogy ez a k�zels�g m�r nem el�g neki.

- Harry cs�kolj meg! – k�rte halkan.
- Itt? A t�ncparkett kell�s k�zep�n �llunk. Mindenki meg fog l�tni!
- �s van mit titkolnunk? – n�zett hom�lyos tekintettel f�rj�re Ginny. – A szerelm�nk senki el�tt sem titok.
- Ez igaz!

Cs�kjuk gy�ng�d volt, m�gis �rzelemmel teli. Harry nyelve j�t�kosan v�gigj�rta a j�l ismert utat Ginny sz�j�ban. Tudta j�l, hol simogassa, hol bec�zgesse a feles�g�t. Harry m�r a cs�knak is mestere volt, h�t m�g…

- Nem �gy t�nik, mint aki nagyon el lenne keseredve, hogy vesz�tett! – d�lt neki a sz�k�nek Julian.
- Mi�rt? Vesz�tett? – fonta �ssze a karj�t Nathaniel. – Nem hinn�m!
- H�t ha engem is ilyen n� vigasztalna, mint amilyen Harryt, nekem sem lenne okom panaszra – ismerte el a fekete szem� var�zsl�.
- Ezzel most azt akarod mondani, hogy Chris n�je nem gy�ny�r�?
- Dehogynem az! De ez m�s! Ez szerelem. Nem kaphatod meg minden utcasarkon. �s �n ezt irigylem Harryt�l. De… ha valaki, h�t � meg�rdemli!