- Egy randi! Egyetlen randi a gy�ztes jutalma.

A mondat m�g most is ott csengett Draco Malfoy f�l�ben, mik�zben a barna haj� sz�ps�g mellett ballagott. Egy randi a Roxfort legmagasabb torny�ban, ott, ahol az asztron�mia �r�kat tartott�k.

Draconak hat�rozott tervei voltak az est�vel kapcsolatban. Egy ilyen gy�ny�r� n�t, mint Elanor, nem szabad futni hagyni! A sz�ke f�rfi biztosra vette, hogy a n� r�vid id�n bel�l az � �gy�ban v�gzi, a mardek�rz�ld selyemp�rn�k k�z�tt. Egy vacsor�t v�gig�lni sport volt Draco sz�m�ra. Sport, ami a k�v�nt n� elcs�b�t�s�t jelenti.

- Megsz�lalunk egy�ltal�n – kezdte Malfoy -, vagy s�ri cs�ndben vonulunk v�gig a kast�lyon?
- Val�ban sz�ks�g van besz�dre? – s�t�lt tov�bb Elanor. – �nn�l �gysem az sz�m�t.
- Mi�rt ne sz�m�tana?
- Mert �nn�l csak a leped�akrobatika �ll az els� helyen. J�l tudom?
- Nem – r�zta a fej�t Draco. – Egy�ltal�n nem. Most biztos azt gondolja, hogy egy olyan f�rfinak, mint nekem, csak a szex sz�m�t. De ez nem igaz!

- Net�n kell a k�r�t�s is? – folytatta a csipkel�d�st Elanor. – Kell a besz�d, hogy bebizony�tsa saj�t mag�nak mennyire ellen�llhatatlan?
- Besz�d n�lk�l a randev�z�s nem �r semmit.
- Most ezt ugye a cs�b�t�sra �rtette? Besz�d n�lk�l nem megy a cs�b�t�s.
- �… val� igaz. A kommunik�ci� az emberi kapcsolatok velej�r�ja.
- M�g az olyan expressz kapcsolatok� is, mint amilyenek az �n�i?
- Expressz?
- Expressz – magyar�zta Elanor. – Vagyis gyors. J�n �s megy!

Tus�! – gondolta Draco. Ennek a n�nek azt�n felv�gt�k a nyelv�t. Nem hasonl�tott egyik n�h�z sem, akit eddig ismert. L�tszott rajta, hogy nem fog egyetlen mozdulat�ra a karjaiba omlani, mint a t�bbiek. Ennek a n�nek a megh�d�t�sa kih�v�s volt �s Draco szerette a kih�v�sokat. N�zte, ahogy Elanor kecsesen s�t�l felfel� a l�pcs�n. A ruh�ja szabadon hagyta a h�t�t �s a v�llait, �s l�tni lehetett a gy�ny�r� h�feh�r b�rt. K�pr�zatos.

- Mi�rt baj az, hogy a gyors kapcsolatok h�ve vagyok? – loholt a n� ut�n Draco.
- Ezt ugye most nem k�rdezi komolyan?
- Eddig egy n� sem panaszkodott r�m.
- Persze hogy nem. – r�zta meg sz�p fej�t a n�. – De csak az�rt, mert eddig nagyr�szt olyan n�ket v�lasztott mag�nak, akik �nh�z hasonl� gondolkod�s�ak.
- Ez nem igaz!
- Mondom nagyr�szt – hangs�lyozta Elanor. – Vannak kiv�telek. Sajnos… - tette hozz�, hogy csak � hallja.

Sz�p, k�t szem�lyre megter�tett asztal v�rta �ket a torony legfels�bb szob�j�ban. Hatalmas ablak engedte be a csillagok �s a hold f�ny�t, �gy vil�g�t�snak el�g volt az egy sz�l gyertya, ami az asztalon �llt. Nem sokkal od�bb egy d�v�ny fek�dt, mellette egy apr� asztallal, gramofonnal a tetej�n.

T�k�letes! – gondolta Draco. – Zene, csillagok, d�v�ny. T�k�letes kell�kek a cs�b�t�shoz.

- Esz�nk? – k�rdezte Elanor. – Mert bevallom, �n nagyon �hes vagyok.

Draco udvariasan kih�zta Elanornak a sz�ket, majd � maga is le�lt a n�vel szemben. V�r�sbort t�lt�tt mindkett�j�knek. Az asztalon egy t�l spagetti �llt, ami Draco egyetlen p�lca�rint�s�re a t�ny�rjukba ker�lt.

- Sz�val Mr. Malfoy! – kezdte Elanor �s t�szt�t csavart a vill�j�ra. – Mennyire van megel�gedve az eredm�ny�vel?
- Sz�l�ts Draconak, k�rlek!
- Rendben, Draco! A k�rd�s ugyanaz.
- Mi vagy te? Riporter?
- Csak k�v�ncsi. – felelte Elanor. – Nagyon �rdekel, milyen �rz�s volt elvesz�teni a Mr. Legt�k�letesebb c�met annak, aki olyan biztos volt a gy�zelm�ben?

- Nem tagadom, hogy ut�lok vesz�teni. De f�leg akkor ut�lok, ha olyasvalakit�l kapok ki, mint Harry Potter.
- De h�t azt nyilatkoztad, el�st�tok a csatab�rdot!
- Ez igaz. De k�r�lbel�l itt meg is �llt a dolog. Sosem kedveltem Pottert. Mindig ismert volt �s a figyelem k�z�ppontj�ban �llt.
- De nem tehetett r�la.
- Tudom – kortyolt a bor�ba Draco. – De gyerekkoromban ezt akkor sem tudtam megbocs�tani neki. Most m�r ben�tt a fejem l�gya, de most m�r a sok rossz �lm�ny az, ami megakad�lyozza, hogy bar�tkozzunk.

- Lehet, hogy nem r�gt�n a bar�ts�gra k�ne hajtani – elm�lkedett Elanor �s letette a vill�j�t. – Tal�n el�g lenne a havers�g. Azzal tal�n mindketten el�gedettek lenn�tek!
- Tal�n – b�logatott Draco.

Elfogyott a vacsora �s gyertya m�r f�lig le is �gett. Szerencs�re a boros�veg folyton �jrat�lt�tte mag�t. Draco b�rhogy igyekezett k�zelebbi kapcsolatba ker�lni Elanorral, �jra �s �jra falba �tk�z�tt.
A n� udvarias volt vele, de minden k�zeled�s�t visszautas�totta. Nem engedte, hogy meg�rintse a karj�t, hogy a v�ll�ra tegye a kez�t, semmit. �s mindezek ellen�re Draco �gy �rezte, nem lomboz�dik le. S�t! �lvezi a n� t�rsas�g�t. Besz�lgettek eg�sz este. Draco olyan dolgokat mondott el Elanornak, amit eddig egy n�nek sem.

- Musz�j ezt megk�rdeznem! – kezdte magabiztosan a n� �s le�lt a kanap�ra. – Mi�rt vagy ilyen a n�kkel? Mi�rt b�jsz mindig �larc m�g�? Te m�s vagy! M�gis �sszet�r�d a n�k sz�v�t.
- Ez nem igaz. A n�k �lvezik a t�rsas�gomat.
- Neked m�r annyira term�szetes, hogy a n�k nagy r�sze is ugyan�gy megel�gszik egy egy-, vagy t�bb�jszak�s kalanddal veled, hogy �szre sem veszed, hogy nem minden n� ilyen. �s annak a kev�s n�nek a sz�v�t egy �letre t�nkre teszed, mikor elhagyod �ket.

- Erre nem gondoltam sose!
- Ahogy a sz�vtipr�k �ltal�ban nem gondolnak r�. Mennek egyik n�t�l a m�sikhoz. Minden �jjel m�s fekszik az �gyukban. Azt�n egyszer csak r�j�nnek, hogy meg�regedtek, �s egyed�l vannak. Azt hiszed, te is mindig ilyen fiatal �s j�k�p� leszel?

S�lyos szavak voltak ezek. Draco le kellett hogy �lj�n a n� mell�. Mennyire igaz! Ahogy Elanorra n�zett, r� kellett j�nnie, hogy eddigi �lete val�ban nem volt t�l tartalmas. Szinte egy olyan �lm�nyt sem tudott felhozni, ami egy �letre sz�lt volna. A kalandjait m�r r�g elfelejtette. T�nyleg! Mi�rt is ilyen � val�j�ban?

- Mondd csak! – kezdte Draco. – Ha ilyen negat�v v�lem�nnyel vagy r�lam, mi�rt licit�lt�l r�m?
- K�t oka is volt – d�lt h�tra a n�. – Az egyik: te volt�l a h�d�t�k k�z�l a leg�rdekesebb, m�sr�szt im�dom a neh�z eseteket.

- �n lettem volna a leg�rdekesebb? – h�kkent meg Draco. – Mi�rt?
- Branwen egy bek�pzelt tah�, aki el van telve saj�t mag�val. Undor�t�! Finnegan tipikus �r, r�ad�sul foglalt. Nincs benne semmi �j! Goldstein t�nyleg okos, de �ppen ez�rt unalmas is. Nem lehetne a h�tk�znapi dolgokr�l besz�lni vele, an�lk�l, hogy ne ker�lne sz�ba a tudom�ny. Harry Potter egy borzaszt�an kedves �s b�tor f�rfi. Biztosan udvariasan el tudtunk volna besz�lgetni egym�ssal, de… De �t meghagytam ink�bb a feles�g�nek. Roub…

- Egy pillanat! – sz�lt k�zbe Draco. – Meghagytad a feles�g�nek? Ezt nem �rtem!
- Jaj t�nyleg! Te nem tudhatod! Volt ott vel�nk egy sz�rke k�penyes n�, aki nem volt m�s, mint Ginny Potter. Tudtam, hogy ez esetben senkinek sem lesz es�lye �s nagyon romantikusnak �s nagylelk�nek tartottam, hogy Ginny annak ellen�re licit�l a f�rj�re, hogy minden nap l�thatja.

- Az a csaj m�r akkor Potter ut�n kajtatott, mikor m�g �pp csak elkezdte az iskol�t! – eml�kezett vissza Draco. – Baromi ideges�t� volt kezdetben. Azt�n hatodikra csinos kis csaj lett bel�le!

Draco t�lt�tt mindkett�j�knek egy �jabb poh�r bort, majd elind�totta a gramofont. Halk zene t�lt�tte be a toronyszob�t.

- Sz�val! Roublardn�l tartott�l.
- � igen! – b�lintott Elanor �s letette a pohar�t. – Roublard j�k�p� f�rfi, de… sz�val Juliant ismerem, mint a rossz p�nzt, mert egy �vfolyamba, r�ad�sul egy h�zba is j�rtunk a Roxfortban.
- Melyik h�zba j�rt�l?
- A Holl�h�tba – felelte Elanor.
- Ne v�gre! – s�hajtott Draco. – Valamit megtudok r�lad!
- Mi�rt baj az, hogy keveset �rulok el magamr�l?
- Mert te szinte mindent tudsz m�r r�lam, �n viszont szinte semmit r�lad! Ez �gy nem fair!

Elanor elmosolyodott �s z�ldesk�k szeme vid�man megcsillant. Gy�ny�r�ek a szemei! – gondolta Draco.

- Nos! Ez tal�n az�rt van, mert egy olyan t�pus� f�rfival szemben, mint te, a tart�zkod� magatart�s a hely�nval�.
- Mi�rt is? – k�rdezte a f�rfi.
- Egyszer�. K�v�ncsiv� teszlek. Nem fogsz tudni r�lam mindent �s ez zavarni fog. �jra akarsz velem tal�lkozni, hogy t�bb mindent tudj meg r�lam.
- Eddig… nagyon… logikus – ismerte el a sz�ke f�rfi. – �s… igaz is.
- A t�bb randi lehet�s�get ad mindkett�nknek arra, hogy mindent megtudjunk a m�sikr�l, �s �gy tal�n kialakulhat k�zt�nk egy m�lyebb, hosszantart� kapcsolat.

- Sz�val t�nyleg komolyan tetszem neked! – ki�ltotta b�szk�n Draco.
- Sosem mondtam, hogy nincs �gy.

Egym�sra n�ztek. Draco majdnem fejbe k�lintotta mag�t, ami�rt eddig nem vette �szre. A n� nemcsak �rdekl�dve n�z r�, hanem mint f�rfira is. Annak ellen�re, hogy eg�sz este csipkel�d�tt vele �s visszautas�totta �t, m�gis vonz�dott hozz�. Okos n� �s sz�p. Mi�rt nem tal�lkozott eddig egy ilyennel sem?

- T�nyleg szereted a neh�z eseteket? – k�rdezte p�r m�sodperccel k�s�bb a f�rfi.
- Im�dom a neh�z eseteket – v�laszolta Elanor.
- De velem t�nyleg neh�z dolgot lesz. Mardek�ros vagyok: ravasz, n�ha �ntelt, a szarkazmusom pedig hat�rtalan.

- Dr. House is szarkasztikus, m�gis im�dom.
- Ki az a Dr. House? – �rtetlenkedett Draco.
- Mugli sorozat… hossz�… Majd tal�n egyszer elmes�lem!
- Aj�nlom is!

Elanor fel�llt �s ugyan�gy tett Draco is. A gyertya m�r majdnem le�gett, ami annak a jele volt, hogy lassan indulniuk k�ne.

- Akkor! Tal�lkozunk m�g? – k�rdezte Draco.
- K�ldj egy baglyot �s megbesz�lj�k! De ha nem k�ldesz – mosolyodott el ravaszul Elanor -, akkor �n foglak zargatni!

- K�ld�k baglyot! – nevetett fel Draco. – De csak egy felt�tellel!
- �s mi lenne az? – vonta fel sz�pen �velt szem�ld�k�t Elanor.
- Ha hagyod, hogy most megcs�koljalak! Erre v�gytam eg�sz este.
- T�nyleg? – mosolygott m�g mindig a n� �s k�zelebb l�pett Dracohoz. – Akkor rajta!