Olyan j�kedv�en �bredtem ma. Erre eszembe jutott, hogy mi t�rt�nt az elm�lt k�t napban. R�gt�n le is hervadt a mosoly az arcomr�l. Azt�n k�r�lbel�l olyan lehettem, mint a mugli sz�nh�zak fal�n l�v� f�lig mosolyg�s, f�lig s�r� arc. Harry elhagyott, lefel� g�rb�l� sz�j. Malfoy megcs�kol, mosolyg�s arc. Harry l�tja, s�r� arc. Malfoy megint megcs�kol, mosoly. Malfoy azt mondja, fek�djek le vele, d�bbent arckifejez�s.

Most, hogy a reggeli sokkon is �testem, mehetek is a f�rd�be. Csak az�rt, hogy l�ssam, mennyire ramatyul n�zek ki.

R�j�ttem valamire zuhanyoz�s k�zben. Nekem nem kell pasi! Egyszer�en ki nem �llhatom a lehets�ges f�rfikezdem�nyeket. P�ld�ul volt Dean, azt�n Micheal, azt�n Harry �s most Malfoy. M�r csak Seamus j�hetne sz�ba a h�zb�l… Korombelivel nem j�rok, ez elv. Hetedikesekkel pedig az�rt nem, mert azok csak a szexre hajtanak. Mardek�rost egy�ltal�n nem akarok. Nem is akartam. �s most tess�k…

Ut�lom a Nagytermet. Egyszer�en ki nem �llhatom. Ut�lom, hogy mindenki engem b�mul, pedig m�g nem is tettem semmi �rdekeset. Csak lej�ttem reggelizni, Merlin erej�re! Ut�lom, hogy pusmognak a h�tam m�g�tt. Ut�lom, hogy k�zben mindenki baromira kedves velem, pedig alig v�rj�k a pillanatot, hogy elt�njek onnan, �s meghallgass�k a leg�jabb pletyk�kat, r�lam.

M�gis itt �l�k. M�gis elviselem. �s mindezt mi�rt? Mert �hes vagyok. M�g a l�tfenntart� �szt�neimen sem tudok uralkodni! Sz�nalmas. Viszont a kaja finom. Nekem meg nem fogy�zni, vagy vigy�zni az alakomra. Sosem voltam elh�z�s t�pus. Egy�bk�nt is, van, hogy napokig nem eszem. Mikor nagyon magam alatt vagyok, akkor nincs nagyon kedvem lej�rni ide..

Elmentem �r�ra. Valahogy nem csod�lkozom, hogy most olyan sok mindenki keresi a t�rsas�gom. Eddig is n�pszer� voltam, azt�n a Harryvel val� kapcsolatom �ta m�g n�pszer�bb, �s most Malfoy miatt tolongnak itt mellettem.

�r�n is kapok eleget a figyelmess�gekb�l, mint a tan�rok, mint a di�kok fel�l. Szinte az �sszes �r�n felsz�l�tottak �s �lland�an kis pap�rgalacsinok r�ppentek hozz�m �ra alatt, ilyen feliratokkal:

„Szeg�ny Harry, �n az�rt sajn�lom. De az�rt Draco nyom�ba sem �rhet, ugye?”
„Any�m, te azt�n r� vagy kattanva kviddicsez�kre!”
„Na, meddig mentetek el?”
„Igaz, hogy m�r egy h�napja egy�tt vagytok?”
„Volt�l m�r a mardek�ros klubhelyis�gben?”
„Milyen a h�l�ja? �s az �gya? XD”

H�t ez egyszer�en remek. Most mit mondjak nekik? Terjesszek, vagy c�foljak? J�tsszam a s�rtettet vagy legyek boldog? Hmm… az �let nagy k�rd�sei. V�g�l �gy d�nt�ttem, hogy rossz leszek. �gyis van m�r egy elk�pzel�s r�lam az iskol�ban, tartom magam hozz�.

„�gy igaz, Harry remek, de Draco teljesen m�s. Minden tekintetben.”
„Ez m�g csak a m�sodik, b�r tetszik a holl�h�tasok egyik hajt�ja…”
„A parkig, azt�n vissza kellett fordulnunk az es� miatt.”
„H�t persze, hogy nem. Ez csak pletyka, aminek szokott n�mi igazs�galapja lenni…”
„Tudod, nem szoktam a helys�gre koncentr�lni, ha m�ssal vagyok elfoglalva…”
„S�t�tben kicsit nehezen kivehet�ek a dolgok.”

Na, mondtam is valamit, meg nem is. Ut�ltam is, meg nem is. Mi�rt �rdekli �ket egy�ltal�n a mag�n�letem? Nem tehetek r�la, hogy csak a j� pasikkal j�rok, �s azok �ltal�ban h�resek is..

Elvagyok. �lvezem, hogy mindenki r�m figyel. De nem vagyok annyira k�zpontos�tva, mint Harry. Ohh, Harry… �gy hi�nyzol!

Kihagytam az eb�det. Nincs kedvem �jabb interj�kat adni Malfoy �gybeli k�pess�geir�l. Kimentem ink�bb a parkba. Olyan sz�p id� van. A h�m�rs�klet nulla fok alatt, az �g be van borulva, hevesen f�j a sz�l. Mondom, hogy minden a hangulatomnak megfelel�en – remek�l – alakul. Le�l�k egy fa t�v�be. Itt nem olyan er�sek a sz�ll�k�sek. M�s m�r biztos elmenek�lt volna innen egy k�zelg� hurrik�nt�l tartva, de nem �gy a rettenthetetlen Ginny Weasley! �n szeretem a vihart. Mindig megnyugtat a tudat, hogy van sokkal nagyobb vihar ann�l, mint ami az �n kicsi fejemben van.


M�g itt �l�k, nem gondolkodom. Nem is tudn�k ekkora viharban. Ugye, azt nem eml�tettem m�g, hogy eleredt az es�? H�t igen, kezdek kiss� f�zni. Persze, m�g ez sem el�g ok arra, hogy bemenjek. M�g er�t kell gy�jtenem, hogy besz�ljek Malfoyjal, Harryvel �s Ronnal. B�r az utols� kett�ben nem vagyok biztos. �rdekes besz�lget�sek lesznek. Hi�ba pr�b�lom elk�pzelni �ket, tudom, hogy �gysem �gy fognak alakulni a dolgok, ahogy �n azt most kigondoln�m.

Kicsit elh�lten n�znek r�m a t�bbiek, mikor bemegyek. J�, vizes a hajam, a ruh�m, de att�l m�g �lek.

�t kellene �lt�zn�m. Mire �pp leforduln�k a torony fel�, szembe�tk�z�m Malfoyjal. Ez m�r csak �gy van. Akit a legink�bb nem akarsz l�tni, azzal futsz �ssze.

Persze, hogy nekimentem. Azt�n elestem. Term�szetesen nem fogott meg. V�g�l is, mit v�rok m�g t�le?

- Weasley.
- Malfoy. – Lehajol hozz�m. Szeretn�m tudni, mi a francot akar. Azt�n l�tom, hogy r�m emeli a p�lc�j�t. �gy d�nt�k, ink�bb meg se mukkanok.

- Maradj nyugton, nem csin�lok veled semmit. – Nem f�ltem, ��, dehogy. Malfoyt�l, akinek hal�lfal� az apja, k�ts�gesek a sz�nd�kai, �s p�lc�t szegez r�m? F�lni? Meg sem fordult a fejemben.

Azt�n �reztem, hogyhogy sz�raz a ruh�m, majd a hajam. J�les� melegs�g t�lt�tt el. Feln�ztem Malfoyra. Tal�n m�g h�l�san is n�ztem r�.

- Csak az�rt tettem, hogy id�t sp�roljak magamnak. Ha felment�l volna, nem tudtam volna besz�lni veled.
- Besz�lni, mi?
- Igen.
- A tegnapir�l?
- Igen. Gondolom d�nt�tt�l.
- Ne hidd, hogy olyan okos vagy. Az aj�nlatodat – pr�b�ltam g�nyosan vigyorogni – elfogadom. De csak az�rt, mert �gy megv�dem Harryt.
- M�gis mit�l v�ded meg? – Na, � tudott g�nyosan vigyorogni.
- A csal�d�st�l.

K�zelebb j�n hozz�m (id�k�zben fel�lltam), szinte az arcomba hajol. Franc�rt kell ilyen k�zel j�nnie! Azt mondja: - Nem gondolod, hogy azzal, hogy velem vagy, m�r �gy is csal�d�st okoz neki?

Nem tudtam mit v�laszolni. A s�r�s ker�lgetett, mire �tgondoltam a mondatot �s igaznak tal�ltam. Kiny�gtem az els� mondatot, ami az eszembe jutott.

- �lj meg! – El�sz�r azt hittem, meg�t. Megcsillant a szem�ben valami, �s �gy �reztem magam, mint akit k�noznak. Pedig nem tett semmit, csup�n kimondott egy mondatot, amit nekem sosem lett volna b�tors�gom. �reztem, ahogy elnyel a f�ld, �s olyan m�lyre zuhanom, mint m�g eddig sosem. Ezzel csak elvesztem. Mit teszek?

De m�r mindegy. M�r nem szeret Ha szeretett volna, odaj�tt volna hozz�m, hogy legal�bb megbesz�lj�k. Ha szeretett volna, keresett volna. Ha szeretett volna, nem szak�tott volna.

- Tedd meg nekem! – ord�tom.

Nem figyel r�m, mik�zben leroskadok a fal ment�n a padl�ra.

- Ut�llak, hogy ilyen gy�va vagy. Neked semmis�g lenne, hogy megtedd, hiszen mindenki tudja, mi vagy. Neked sem l�tod, hogy szenvedek? �s akarom a hal�lt, fogd m�r fel!

V�gre r�m n�z. M�g senkit�l sem kaptam ilyen lesajn�l� pillant�st. Senkit�l. T�nyleg ennyire sz�nand� lenn�k?
R�h�g. Nem tudom, mi lehet ilyen vicces.

Mit akarsz m�g?
- Ha valamelyik�nk gy�va, az ink�bb te vagy. Nem �n akarom feladnia az �letemet, csak az�rt, mert szembetal�lkoztam a probl�m�immal.
�s amint az elm�lt napokban m�r oly sokszor, ism�t egyed�l hagy.
H�lye rohad�k, szem�t, �llat. Csak tudn�m, mit b�lcs�szkedik itt nekem… �s nincsenek probl�m�im. Egy�ltal�n. Az �letem t�k�letes, lesz�m�tva persze n�h�ny apr� t�nyez�t. De nincsenek probl�m�im! �n nem vagyok egy probl�m�s ember.

- Nincsenek probl�m�im! – ord�tom ut�na.
- Dehogyisnem! – ord�tja vissza. M�g sosem hallottam kiab�lni. Visszafordul.
- De nincsenek – mondom �jra.

- Nem j�tszok veled ovisat. Igenis vannak probl�m�id. Felt�n�si viszketegs�ged, �n�rt�kel�si gondjaid, �ngyilkos hajlamaid, depresszi�ra val� hajlamod, csak, hogy a megnyissam a sort. Att�l, hogy te nem vagy k�pes ezeket elfogadni, att�l m�g l�teznek. A bar�tn�m vagy, �s mint ilyen helyzetben, nekem k�ne �tseg�tenem t�ged ezeken a dolgokon. De mivel tudjuk, hogy semmilyen �rzelem nem k�t �ssze minket, �gy nem seg�tek. Oldd meg magad.

Elkezdek s�rni. Nem is s�rtam, hanem b�gtem. K�nnyek n�lk�l r�zk�dtam. F�ltem. Akkor �s ott valakinek azt kellett volna mondania, hogy nincs semmi baj, minden rendben lesz. De az a valaki nem j�tt �s �n tov�bb zokogtam. A l�baim remegtek, nem tudtam �ket kiny�jtva tartani. �sszeestem

De valaki megfogott. Ha nem l�tom a sz�ke tincseket, el se hiszem. Nekit�masztott a falnak �lt�mben. �n m�g mindig zokogtam, de ezt csak a hangos zih�l�som tudatta.

Le�lt mell�m valaki. A h�v�s k�v�n �lve �reztem a test�b�l �rad� meleget. Nem gondoltam volna, hogy tud embers�gesen is viselkedni Igaz�b�l, m�r azt is k�ts�gbe vontam, hogy egy�ltal�n ember… Ilyen kin�zettel �s st�lussal… � az �rd�g, hittem eddig. Most pedig itt zokogok �s � itt �l mellettem. Nem sz�l semmit, csak �l. Nem karol �t, nem csit�t. Csak itt van. �s tal�n ez kell most nekem. Hogy ne hagyjanak egyed�l. Mert ut�lok egyed�l lenni. Pedig b�rmennyien is vettek k�r�l, mindig �gy �reztem, hogy nem �rt senki, nem �rdeklek senkit sem. Egyed�l voltam akkor is, mikor egyed�li l�nyk�nt sz�lettem egy hatalmas csal�dba. Mikor Harryvel voltam. Mindig, mindenhol egyed�l voltam.

Nem akarom abba a hitbe ringatni magam, hogy Malfoy t�r�dik velem. Tudom, hogy nem. De m�gis j�l esik, hogy nem megy el, hogy itt marad.

Nem sok�ra m�r meg is nyugszom. Sz�tlanul �llok fel �s k�ld�k a f�ld�n �l� Malfoynak egy halov�ny mosolyt. K�z�ny�sen n�z r�m, �s � is fel�ll, majd elmegy.

P�r pillanattal ezel�tt m�g t�volba r�ved� tekintet�t figyeltem. Ijeszt�, milyen gyorsan rendezni tudja az arcvon�sait. Tal�n m�g egy kis mosolyt is l�ttam az arc�n, miel�tt fel�lt volna.
Elindulok az �r�ra. Egy�ltal�n nem figyelek oda, Malfoyon gondolkozom, a szavain.

Besz�lni fogok Harryvel.