Pr�b�lok l�thatatlan lenni. A v�r�s hajam viszont csak nem akar beleolvadni a sz�rke falba. A francba. �gy Malfoy is gyorsan �szrevesz. El�bb csod�lkozik, csak azt�n mosolyog (ink�bb r�h�g).

- Nicsak Weasley, mit keresel te itt, ahol egy di�k se j�r?
- B�kl�szom Malfoy.
- Elt�vedt�l?
- Azt mondtam, b�kl�szom.
- Sz�val t�nyleg. �s ezt hogy siker�lt el�rned?
- Tudod, az emberek, ha keresnek valakit, akkor nem tudj�k hova tartanak, csak mennek a saj�t fej�k ut�n.
- �s kit keresel?
- Nem mondtam, hogy keresek valakit.
- De, az el�bb.
- Azt mondtam emberek, nem azt, hogy �n.
- Oh, az mindj�rt m�s. �s, kit keresel? - Csak nem akarja feladni, mi?
- T�ged – ny�g�m ki.
- �s mi�rt keresel engem?
- Ha megtudod, nem leszel ilyen �rdekl�d�.
- Ny�gd m�r ki.
- Sz�val, kidobtam Harryt.
- Nem �gy volt, hogy � dobott ki t�ged?
- �n dobtam ki �t a szob�mb�l, ma este.
- Mert?!
- Azt mondta nekem, hogy ha megv�ltozom, akkor �jra j�rhatn�nk.
- O.
- O, igen. Azt�n meg azt, hogy orvosi seg�ts�gre van sz�ks�gem.
- Pszichol�gusra?
- Honnan tudod?
- Megkerestem, mit jelent.
- Sz�val ezt mondta nekem. – De aranyos, megkereste…
- Erre te?
- Ledobtam a l�pcs�n.
- Legal�bb f�jt neki? – vigyorog.
- Gondolom.
- Sokan l�tt�k?
- A klubhelyis�gben l�v�k.
- Sz�p volt kisl�ny. De azt ugye tudod, hogy ezek ut�n m�r nem val�sz�n�, hogy visszamegy hozz�d.
- Nem �rdekel. Harryt �n egy�ltal�n nem �rdeklem. � valami t�k�leteset akar, olyat, amilyen �n sosem leszek. Ilyen pasi nekem nem kell.
- Akkor v�ge a j�t�knak? - k�rdezi. Ut�lom, hogy sosem lehet semmit sem leolvasni az arc�r�l.
- Szerintem j�l megvagyunk egy�tt – mondom. Hal�li, mennyire nem l�tszik rajtam a k�ts�gbees�s.
- Att�l f�gg, mit �rtesz j� alatt.
- �sszeill�nk. Sok mindenben. Szeretem, ha velem vagy. Azt is, ha mellettem �lsz. Ha szidjuk egym�st. Szeretem ezt csin�lni. �s m�g egy csom� m�s dolgot is csin�lhatn�nk egy�tt.
- Mint p�ld�ul?
- �ll m�g a megegyez�s?
- Az arr�l sz�lt, hogy mennyi ideje j�runk, mit h�resztelj�nk. M�r nem nagyon aktu�lis a dolog, de ha m�g jobban meg akarod �t al�zni, akkor igen.
- De te tudod, hogy most m�r nem Harry miatt tenn�m meg…
- Csak nehogy szerelmet vallj. Ha nem teszed, j�l meg lesz�nk.
- Nem �llt sz�nd�komban.
- Akkor j�. Gyere – ny�jtja a kez�t.
Megfogom, �gy vezet. Nem gyaloglunk olyan sokat, �s m�ris egy k�falba �tk�z�nk. Nem is tudtam eddig, milyen a mardek�rosok klubhelyis�g�nek bej�rata. M�r ezt is tudjuk.

Hirtelen �llunk meg.

- Ki�br�nd�t� b�b�jt sz�rok r�d. – �rtetlen tekintetemet l�tv�n elmagyar�zza. – A t�bbiek nem l�thatnak. Gyors �ton ki lenn�l �tkozva. Egy griffend�les nem teheti be e l�b�t a mardek�rosokhoz. Ez alapszab�ly.

B�lintok, mire r�m emeli a p�lc�j�t. Nem hallok semmit, m�g csak a sz�j�t sem nyitja ki. Odas�g valamit a k�falnak, mire az �tenged minket. �rdekes m�don mindenki Malfoyra n�z, mikor bel�p�nk (mivel engem nem csod�lhatnak meg…). T�bben k�sz�nnek neki, mire eljutunk a l�pcs�ig. M�g fel�r�nk, �jb�l megfogom a kez�t. Bel�p�nk a h�l�ba. Nem tudom, hol lehet Crack, Monstro, Nott meg Blaise, de nem hiszem, hogy a k�nyvt�rban, mint az �n h�l�t�rsaim.

Sz�val itt �llok a mardek�ros h�l�ban, Draco Malfoy kez�t szorongatva. �jb�l r�m szegezi a p�lc�j�t, �s v�gre l�tom magam, vagyis a kezeim. M�g mutogat n�h�ny hely fel�, majd eldobja a p�lc�j�t �s azzal a lend�lettel mag�hoz h�z, �s megcs�kol. Megjegyz�s: ha vele cs�kol�zom, az mindig m�smilyen. P�ld�ul, most �gy �rzem, mintha egy hete nem evett volna �s az �n sz�mmal szeretne j�llakni. Harapja, t�pi. De nem ord�tok, mert tudom, hogy �n is ezt teszem. R�ngatom le r�la a tal�rt, a nyakkend�t, az inget. Majd � teszi mindezt. �s e tev�kenys�g legjobb tulajdons�ga, hogy el sem kell k�zben v�lnom az ajkait�l. Az �v�vel b�bel�d�m, mikor gondol egyet, felemel �s letesz az �gyra. �gy fekszem, majd feleszm�lek, cs�p�m m�r a combjai k�z�tt van. Ujjai egyre lejjebb �s lejjebb haladnak a testemen , ahogy el�bb a melltart�mat, majd az �vemet haj�tja el valamerre. Megint elkezdek a nadr�gj�val b�bel�dni. �rzem, hogy mennyire k�v�n. V�gre kioldom az �v�t, ledobom �s � tov�bb halad. El�bb a nyakamat cs�kolja meg, majd a mellkasomat, a mellemet, a hasamat, a k�ld�k�met. Legombolja a nadr�gom, megemeli a fenekem, hogy leh�zza r�lam. Majd a saj�tj��rt ny�l �s ler�ngatja mag�r�l. �jra fel�m m�szik, imm�r meztelen�l. Megcs�kol, �s amikor elv�lunk, l�tom, hogy l�g az arc�ba a haja, mennyire ki van pirulva, mennyivel m�lyebb sz�n� a szeme. Szinte bele tudn�k esni...

Felemelem az egyik kezem �s v�gigsim�tok az arc�n. Csod�lkoz� a tekintete, kiss� fel is h�zza a szem�ld�k�t, mire elmosolyodom. Hirtelen csak egy kifejez�s jut eszembe vele kapcsolatban – aranyos. De ha ezt megmondan�m neki, biztos ki lenn�k �tkozva a sz�zm�teres szf�r�j�b�l. Teh�t nem mondom.

�jra r�hajol a sz�mra �s �n m�r nem tudom, hol vagyok, �s hogy � hol van, hogy mit tesz velem, hogy mit nem. Arra eszm�lek, hogy Malfoy m�r bennem van. Most nem f�jt annyira, mint az els� alkalommal. Csak egyszer voltam m�ssal. Igaz�b�l, akkor baromira f�jt. Nem tudom, hogy akkor az a fi� l�tta-e rajtam, hogy mi folyik le bennem, de nem hiszem, szerintem saj�t mag�val volt elfoglalva. Azut�n szak�tottam vele. Soha nem olyannak k�pzeltem el az els� alkalmat. Azt hittem, sz�p lesz, a fi� �vatos, �n pedig nem fogok f�jdalmat �rezni…

Most nem f�j. �lvezem, amit csin�l, b�rmi legyen is az. A h�t�t fogom, �s minden egyes l�k�s�n�l egyre m�lyebben v�g a k�rm�m a h�s�ba.

Mire �jra �rz�kelni tudom a k�lvil�got, felt�nik, hogy m�r �n fekszem Malfoyon, f�lig a mellkas�n, f�lig az �gy�n. K�r�ln�zek a szob�ban. Az�rt mi nem vagyunk ennyire a h�zunk sz�neibe b�jtatva. M�regz�ld az �gytakar�, z�ld a vil�g�t�s �s ezek a k�falak… Az ez�st itt nem nagyon t�nik fel.

Mikor feln�ztem, Draco behunyt szemmel fek�dt, de most, hogy v�geztem a n�zel�d�ssel, m�r nyitva volt a szeme. R�mosolyogtam �s bef�szkeltem magam az �lel�s�be. Pillanatok m�lva �reztem a kez�t a h�tamon: elkezdett az ujjaival cir�gatni. Megborzongtam az �rint�sre �s f�lemeltem a fejem. �llamat a mellkas�ra t�ve n�zek a szem�be.

- Nem tudok mit mondani – kezdem rekedten.
- Nem kell dics�rned, tudom, hogy rendk�v�li vagyok.
- Honnan veszed, hogy dics�rn�lek? – k�rdezem, de egy cseppet sem gondolom komolyan.
- L�tszik a szemeden. �reztem a b�r�d�n. A s�hajaidb�l. �s m�g mindig �rzem a h�tamon a nyom�t. �lvezted.
- Nem is akartam tagadni.
- Akkor?
- Csak... �n nem tudtam volna ezt �gy kimondani.
- Nicsak, zavarban vagyunk? – vigyorog.
- Nem, csak m�g nem voltam ilyen helyzetben.
- Mikor elvesztetted mondtatok egy p�t �s annyi?
- Nem, de nem volt ilyen.
- Engem ne hasonl�tgass m�s k�lyk�kh�z!
- K�ly�kh�z. Egyhez.
- Mi�rt, ki volt az?
- Corner. Micheal Corner.
- Nem ismerem, akkor meg nem sz�m�t.
- Az a marha nagy eg�d nem g�tol a gondolkod�sban? – emelem fel a fejem.
- Nem nagyon.
- Akkor j� – mondom, �s visszafekszem.
- Tudod, nem gondoltam volna, hogy valaha egy �gyban leszek egy Weasleyvel.
- MALFOY, nekem sem te volt�l �lmaim pasija.
- Mi�rt, m�r az vagyok?
- Ilyet nem mondtam.
- De gondolt�l.
- Nem.
- De.
- Nem.
- Megint �gy viselkedsz, mint egy �vod�s.
- Nem is!
- Hagyjuk ink�bb.

Cs�nd lett a szob�ban. Sikeresen eltereltem a t�m�t. B�szke vagyok �m magamra. B�r, m�r nem is tudom, hogy mit gondoljak. Az sem biztos, hogy most aj�nlatos megsz�lalnom. Igen, tudom, hogy k�s�n jut eszembe.

Csak �gy szeretn�k tenni valamit. Nem az�rt, j� �gy fek�dni, de most fogalmam sincs, hogy mi j�n. Nem �rtem, mit k�ne tennem. Hogy mit v�rhat most t�lem. �s legf�k�ppen nem tudom, hogy ez v�ltoztatott-e valamit k�zt�nk. M�rmint azt tudom, hogy bennem v�ltozott valami, de vajon most mit �rezhet ir�ntam?

- Elmondhatod nyugodtan, min gondolkodsz.
- Nem gondolok semmire.
- Ekkora csal�d�st az�rt ne okozz.
- Ezt meg hogy �rted?
- Ha nem gondolsz semmire, h�ly�bb vagy, mint �ll�tj�k.
- J�, akkor gondolok valamire.
- Na, akkor mondd.
- Azon gondolkodom, hogy most v�ltozni fog k�zt�nk valami, vagy sem.
- Nem val�sz�n�.
- Mi�rt?
- Mi v�ltozna att�l, hogy az �gyamban t�lt�d az �jszak�t? Neked is j� volt, nekem is. Ennyi. Elviekben a bar�tn�m vagy, sz�val m�g sor fog ker�lni ilyen dolgokra.
- Neked nem is jelentett semmit?
- Mi�rt, neked igen?
- Igen. Sokat. – M�g �n is meglep�d�m rajta, hogy ezt kimondom.
- Gondoltam. T�ls�gosan labilis vagy �rzelmileg. Nem akarom, hogy azt hidd, ennyit�l bel�d szerettem vagy te bel�m. Ez nem �gy m�k�dik.
- Musz�j �lland�an okoskodnod?
- Malfoy vagyok, l�telemem az ir�nia..
- J�. – Hallgatok. Hirtelen fordulok fel�. – Sz�l�thatlak Drac�nak?
- Eddig is megtehetted.
- J�, de az m�sok el�tt volt, most azt k�rdezem, hogy akkor is lehet, amikor kettesben vagyunk. – Mintha kicsit meglep�dne.
- Rendben.

Visszaraktam a fejem a v�ll�ra, �s pillanatok m�lva m�r aludtam is.