Kopp, kopp.

- Ginny?
- A nevemet m�r tudod. �n is a tiedet. �r�l�k. Bemehetn�k?
- Persze.
Ism�t elhelyezkedem a kanap�n. �gyelek r�, hogy a hangom egy�ltal�n ne remegjen. Hogy ne adjam semmi jel�t annak, hogy esetleg f�ln�k, vagy ilyesmi. Mert sz� sincs err�l! – Besz�ln�nk kell.
- Igen?
- Besz�ltem Harryvel ma d�lben, miel�tt �sszefutottunk. Azt mondta, hogy tal�n meg k�ne besz�ln�nk a dolgokat. �s �gy v�lem, igaza van. Sz�val. El akarsz venni?
- Igen – felel, miut�n kiheveri a meglep�d�tts�g�t. Na, tudok �n hat�rozott is lenni.
- �s a l�nyunkat a nevedre venni?
- Igen.
- �gy is, hogy nem v�geztet�nk apas�gi tesztet?
- Ginny. Az �n l�nyom. Te is tudod, �n is tudom. Nem kell teszt.
- Mi�rt akarn�d ezt az eg�szet megtenni?
- Mert szeretn�m.
- De m�gis mi�rt?
- Mert olyan kedvem van.
- Ez nem lesz el�g Draco. Tudni akarom, hogy mi�rt tenn�d, azon k�v�l, hogy az az arisztokrata lelked nem viseln� el a sz�gyent, hogy a l�nyod nem viseli a neved.
- Nem err�l van sz�!
- H�t akkor mir�l?
- Ginny. Te elment�l. Sok minden v�ltozott az�ta. �n is, t�bbek k�z�tt. Nem gondolod, hogy tizenegy �v sok id�? T�l�lt�nk egy h�bor�t. Elvesztettem a sz�leimet. Tettem olyan dolgokat, amikre nem voltam �s nem is vagyok b�szke. Csak egyetlen egy dolgot nem b�ntam meg. Amit akkor mondtam �s tettem, m�ra m�r nem �rv�nyesek. Tizenhat �ves voltam, k�ny�rg�m! Egy elk�nyeztetett k�ly�k, akit a sz�lei ir�ny�tottak. Azt mondtam �s tettem, amit mondtak. Csak az iskol�ban voltam f�ggetlen. De az � nevel�s�k voltam. Egy Malfoy, akinek semmit sem szabad mutatnia a k�lvil�g fel�, csak azt, hogy megd�nthetetlen. Gondolod, nekem j�l esett? Elk�sz�ntem volna, akkor �v v�g�n, de te nem volt�l a peronon. Azt�n l�ttam, hogy nem vagy a vonaton heted�v elej�n. Azt�n addig sz�ltam be Potter�knek, m�g r�d nem terel�d�tt a t�ma, csak, hogy tudjam, mi t�rt�nt veled. Mikor sehol sem tal�ltalak? Pedig kerestelek, szinte mindenhol. De senki nem mondott semmit. Mindenki hallgatott, a csal�dod k�zel�be pedig nem is pr�b�ltam meg bef�rk�zni. Azt�n idej�ssz, mintha mi sem t�rt�nt volna, mik�zben te f�lnevelted a l�nyunkat, nekem pedig m�g egy levelet sem hagyt�l, mikor elment�l. Nekem m�r csak ti vagytok. Az egyetlenek, akiket csal�domnak nevezhetek. Szeretn�m, ha azok is lenn�nk.
- De mi�rt?
- Mert szeretlek! Tal�n az�rt.
- De te nem szerethetsz engem.
- Mert?
- Mert azt mondtad, te senkit sem szeretsz.
- �s az el�bb mit mondtam? Amit akkor mondtam �s tettem, m�ra m�r nem �rv�nyesek. K�sz�n�m, hogy figyelt�l.
- De…de…
- Tudom, inform�ci� megoszt�s. V�rok, am�g megem�szted.

Milyen kis aranyos, nem? Im�dnival�. Meg figyelmes. �s azt mondta, szeret.

Eltelik k�t perc, azt�n �t. De �n m�g mindig csendben �ld�g�lek.

- Ja, �s az egyetlen dolog, amit nem b�ntam meg, az, hogy visszautas�tottalak, mikor megk�rt�l, hogy �ljelek meg. Ha megteszem, te sem lenn�l, az �jszak�k sem lettek volna, l�nyom sem lenne, �s most m�r val�sz�n�leg halott lenn�k.

J�, most megint vagy t�z perc cs�nd k�vetkezett. Most komolyan, hogy lehet ilyeneket mondani? F�leg �gy, hogy k�zben m�g csak nem is n�z m�s fel�, hanem pont bele a szemembe. Megint zavarba akar hozni. Mondjuk, m�r megszoktam.

- �hh�m Draco, gondolom, most mondanom k�ne valamit.
- Nem �rtana.
- Tudod, honnan j�tt a Daphne? Azt akartam, hogy legal�bb ez eml�keztessen r�d, ha m�r nem leszel velem. A neved kezd�bet�je. Tudom, hogy borzalmas vagyok. B�r, akkor meg voltam gy�z�dve r�la, hogy remek �tlet. Most m�r viszont nagyon illik r� a n�v. Mikor elmentem, tudtam, hogy helyesen cselekszem. Nem akartalak tizen�vesen ap�v� tenni, f�leg, miut�n tudtomra adt�l p�r dolgot. Gondoltam, hogy �gy mindenkinek sokkal jobb lesz. Semmi p�nz�rt nem b�ztam volna a sz�leidre a l�nyom nevel�s�t, ami val�sz�n�leg megt�rt�nt volna, ha elmondom neked a dolgot. Most nem t�ged akarlak hib�ztatni, csak el szeretn�m mondani, mit �reztem, hogy meg�rthesd. Hi�nyozt�l. Nagyon. De nem �rtam neked. Csak a csal�d tudta, hogy terhes vagyok. K�lf�ld�n sz�ltem, nehogy elterjedjen itthon a h�r. Any�m seg�tett felnevelni �t, m�g �n tanultam. Viszont mostan�ig sehol sem dolgoztam. Harry felaj�nlotta az egyik tan�ri posztot, �s nagyon meg�r�ltem neki. Azt�n megl�ttalak t�ged, �s �gy �reztem, mintha megint tizen�t �ves lenn�k. Nem akartam veled tal�lkozni, mert f�ltem, hogy ugyan�gy j�rn�k. Azt�n j�tt Daphnie, �s mikor egym�sra n�ztetek, tudtam, hogy v�ge. Hogy kider�lt a titkom, hogy valami olyasmibe cs�ppentem, ami m�r megint t�l nagy falat sz�momra. Tudom, hogy �gy van. Azt�n j�tt�l ezzel a h�zass�g dologgal, �s m�g gondolni sem mertem r�, mi lesz, ha azt mondod, amit az el�bb mondt�l. Hogy �sszet�rsz megint egyetlen sz�val. Hogy minden akarater�met el tudod t�ntetni, csup�n egyetlen mozdulattal. Mikor tegnap itt hagytalak, a sz�vem szakad bele. De megtettem. �s az volt az utols� alkalom, hogy k�pes voltam r�. Nem tudtam, hogy ismersz. Nem hittem volna akkor, hogy figyelsz r�m. Csak rem�lni tudtam, hogy �gy van, de sosem gondoltam, hogy t�nyleg �gy volt. Mindegy, m�r nem sz�m�t.
- Sz�val te is szeretsz engem? - Na, �gy kell a sorok k�z�tt olvasni.
- T�r�ld le a vigyort a k�pedr�l Draco.
- Mi�rt?
- Mert ha nem, akkor �n fogom let�r�lni r�la.
- �s hogyan? – J�n k�zelebb.
- Draco - kezden�m fenyeget� hangon. De megfog, felr�nt mag�hoz, �s megcs�kol. �gy simulok bele ebbe a cs�kba, mintha maga lenne a tenger. Merlin, hogy �n mi�ta akartam ezt az eg�szet! Van egy olyan �rz�sem, hogy nem fogunk itt meg�llni.

A kanap�n szedem le r�la a tal�rt, majd a fels�j�t, mikor hallom, hogy ny�lik az ajt�.

- Szia ap… Anya?
- Ohh, szia kicsim. – Nem tudom, milyen l�tv�nyt ny�jthatunk �gy, �n Draco f�l�tt, kezemben a fels�j�vel, enyh�n k�cosan mindketten, de azt hiszem, legal�bb tizenkettes korhat�r k�ne ide, sz�val int�zkednem k�ne, hogy elt�vol�tsam egyetlen szem l�nyomat a helys�gb�l.
- Nem is zavarok, j�? Majd k�s�bb megbesz�lj�k. Sziasztok!

Im�dom a l�nyom! Mindig tudja, mikor kell menni. Alig �t perc m�lva, viszont Harry ront be. M�g j�, hogy magamra kapom a tal�rt a f�ldr�l. Honnan tudja Draco szob�j�nak jelszav�t?

- Megsz�letett! �s fi�! Draco lenn�l a… Ohh, szia Gin. De ha m�r te is itt vagy, akkor legal�bb nem kell k�tszer elmondanom. Lenn�tek a keresztsz�lei a fiamnak? Igaz�n megtiszteln�tek. Miut�n �n lehettem a tietek�, nagyon �r�ln�k neki, ha elfogadn�tok a felk�r�st.

- Harry, majd m�skor…

- Oh, igen? Rendben. Akkor el is mondom Lun�nak. Na, csak ennyire ugrottam be. Ne is zavartass�tok magatokat miattam.

Azzal r�nk csukta az ajt�t.

- Ha m�g egyszer valaki benyit, azt jelnek fogom tekinteni – motyogtam, mik�zben ledobtam magamr�l a tal�rt.

Nem nyitott be senki sem.

(…)

- Jaj, anyu, csudasz�p vagy.
- K�szi kincsem. Te is gy�ny�r� vagy.
- Na, most kell indulnom?
- Nem, m�g v�rj… Na, most m�r mehetsz.

N�zem, ahogy elindul a sz�ksorok k�z�tt. Megfogom az ap�m kez�t, �s mi is bevonulunk. Ahogy sorban elhaladok az emberek k�z�tt, felismerek ismer�s�ket, bar�tokat. L�tom a b�ty�imat, feles�geiket, az �sszes pici Weasley gyereket. Volt �vfolyamt�rsakat, iskolat�rsakat. Tan�rokat, mostani di�kokat. N�hol miniszteri alkalmazottakat. Majd l�tom any�mat, k�nnyes szemekkel �ll fel, hogy jobban l�thasson. �szreveszem Harryt �s Lun�t, a kicsi Jamesszel egy�tt. Lassan l�pkedem, m�g v�letlen�l sem n�zek el�re. Csak akkor szeretn�m l�tni az arc�t, ha m�r szemben �llok vele.

De ez a pillanat is el�rkezik. Megpuszilom ap�mat, �s elengedem. R�n�zek Drac�ra. Mosolyog. Rem�lem is, hogy mosolyog. Nem tudn�m t�l�lni, ha nem azt tenn�. Ugye nem fog elfutni?

Nem figyelek a szertart�sra, csak Drac�t n�zem. Gondolom ezzel � is �gy lehet, mivel le sem veszi a szem�t r�lam. Persze, az�rt ez m�giscsak �rtem van. Nem, m�r nem �rtem, �rt�nk.

- Fogadom – mondom, mikor m�r m�sodj�ra k�rdezik t�lem. N�ha �n is lehetek sz�tsz�rt, nem? N�ha… J� vicc.

- Fogadom – mondja Draco. Hogy van az, hogy � �szreveszi, ha sz�lnak hozz�, mik�zben engem b�mul? �n sose tudtam ezt megoldani. Hi�ba, ha r�n�zek, lefoglalnak bizonyos… k�pzelg�sek.

- Mrs. Ginevra Malfoy �s Mr. Draco Malfoy.

Megcs�koljuk egym�st. A h�zass�got megpecs�tel� cs�knak mindig sz�pnek kell lennie. �s ki m�ssal lehetne szebb, mint azzal, akit szeretsz? Persze, a legjobb esetben, ahhoz m�sz hozz�, akit szeretsz, de most ez figyelmen k�v�l hagyom, mert mi lenne, ha mondjuk, hozz�k�nyszer�ttetek volna valakihez? Na, az m�r nem lett volna olyan j� muri.

Sz�val a cs�k. N�h�nyan m�r k�sz�r�lik a torkukat zavarukban. Nem baj, ez most az �n cs�kom, nem a tietek, sz�val lehet elvonulni, ha nem tetszik!

- Anyu, �ll�ts�tok m�r le magatokat, m�g kiskor� vagyok. Egy�bk�nt is, mire val� a n�sz�jszaka?