�l�k a szob�mban, �s n�zek ki a fejemb�l. Nem valami esem�nyd�s id�t�lt�s, de nekem megfelel. Tulajdonk�ppen ink�bb gondolkodom. A gondolataim pedig csak egyvalaki k�r�l forognak. Na, ki az? Csak nem Harry? Dehogynem. Jaj, Harry. Mi�rt szeretlek t�ged? Mi�rt pont t�ged? Ez tipikus. Ginny Weasley, aki folyton belev�laszt... – ezekkel az �ncs�pel� gondolatokkal volt elfoglalva Ginny szerda este, amikor a szob�j�ban �lve az aznapi esem�nyekre gondolt vissza.

~Reggel~

Ginny nagy vid�man kelt f�l reggel �s indult be a miniszt�riumba. K�v�ncsi volt, hogy milyen lesz �gy dolgozni, hogy kihagyott egy napot. Amikor be�rt, semmi furcs�t nem �rzett. Be�lt az irod�j�ba, hogy elkezdjen dolgozni, �m meglepve tapasztalta, hogy nincs az asztal�n semmilyen munk�ra v�r� irat. �pp elindult volna Peterhez, amikor r�snyire ny�lt az ajt�, ut�na pedig valaki bel�kte a l�b�val.

-         Hell�. Bocs, hogy �gy kopog�s n�lk�l r�d t�r�k, de az el�bb Petern�l voltam, aki k�z�lte, hogy ha m�r erre j�v�k, hozzam m�r el neked ezt a „n�h�ny” pap�rt. – j�tt be Harry. El�g furcsa l�tv�nyt ny�jtott, hiszen mindk�t keze tele volt mapp�kkal �s pap�rokkal. – Aszongya. Ezt itt – vett el� annyi pap�rt, hogy Ginny szerint az sim�n kitette a Roxfort t�rt�net�nek a fel�t. – Peter k�ldi, ezt meg – h�zott el� egy m�sik adag pap�rt – meg a miniszter. Mindenki kapott. K�l�nb�z� figyelmeztet�sek vannak benne, hogy egy, vagy t�bb sz�k�tt hal�lfal� k�zeledik. Nem �rdemes elolvasni. H�lyes�g. Most pedig, ne haragudj, de mennem kell. Szia!

-         Szia. – mondta Ginny mag�nak, mert ekkor Harry m�r messze j�rt. Vajon haragszik r�m? – kezdett el gondolkodni Ginny, de r�j�tt, hogy enn�l t�bb ezer fontosabb dolga is van. M�r majdnem �t �ra is elm�lt, amikor Ginny v�gre fel�llt az asztal�t�l, �s mivel eg�sz nap nem evett semmit, a b�f� fel� vette az ir�nyt. Im�dta a miniszt�rium b�f�j�t, mert ott mindig zajlott az �let, �s tudta, hogy ez most sem lesz m�sk�nt. Amikor oda�rt, Hermione, Sarah �s Christine m�r messzir�l integettek neki. Elindult fel�j�k, de az �tj�ba �llt maga Cornelius Caramel.

-         Miss Weasley! �r�l�k, hogy itt van! Megkapta a figyelmeztet� leveleket, amiket k�ldtem?

-         Igen, megkaptam, miniszter �r.

-         �s mit gondol r�luk?

-         Azt, hogy nincs sok �rtelm�k. Miniszter �r, egyel�re nincs mi�rt agg�dni, sz�val ne is tegye ezt!

-         Ugyan, Miss Weasley, mag�t elvak�tja a szerelem.

-         Milyen szerelem? Miniszter �r, �n szingli vagyok! – mondta Ginny a kellet�n�l kicsit hangosabban. – Akarom mondani, nem �lek p�rkapcsolatban �s nem vagyok szerelmes. – fejezte be Ginny, de olyan v�r�s volt, mint a haja.

-         J�, rendben, nem �rdekes. – mondta Caramel, majd elment. A b�f�re hatalmas csend borult, �s Ginny fel� hirtelen t�l sok h�m nem� l�ny kezdett el k�zeledni.

-         Ginny, igaz, hogy nincs senkid?

-         Ginny, randizn�l velem?

-         Ne, velem!

-         Ginny, tetszel nekem!

-         Szerelmes vagyok bel�d!

-         Ginny,...

-         �LLJ! – ki�ltott fel Ginny. – Fi�k. Nagyon kedvesek vagytok, de csak vicceltem. Van bar�tom.

-         Ez nem igaz! – sz�l valaki a fi�k k�z�l.

-         Bocs, fi�k, megbesz�lhetn�nk ezt m�skor? Most dolgom van. – indult kifel� a b�f�b�l Ginny, de mindegyik egym�st l�k�dve k�vette. Ginny a v�g�n m�r futott, �s siker�lt bemenek�lnie az irod�j�ba. Ott visszaid�zte, hogy ki milyen arcot v�gott. Mindenki t�tott sz�jjal n�zett r�, kiv�ve Harryt. � pr�b�lta elfojtani a nevet�s�t, sikertelen�l. Ginnynek ez nagyon rosszul esett, mert azt hitte, Harry meg fogja �rteni. Hiszen �t is minden nap k�vetik l�nyok mindenhov�. Mi�rt teszi ezt? Ginny le�lt a f�ldre, hogy gondolataiba m�lyedjen, de ezt nem tehette meg, mert kopogtattak.

-         Ki az? – k�rdezte Ginny b�tortalanul.

-         Chris vagyok, �s itt van velem Sarah �s Hermione is!

-         Gyertek!

-         �risten, Ginny, ez mi volt? – k�rdezte Hermione.

-         �n tudjam?

-         J� sokan v�rtak r�d, ahhoz nem f�r k�ts�g. – mondta Sarah. – De mi�rt v�gsz ilyen savany� k�pet? V�rj, kital�lom. Harry. – Ginny b�lintott.

-         � is k�vetett? – k�rdezte izgatottan Christine.

-         Nem. Csak, amikor k�rben�ztem, mindenki teljesen le volt d�bbenve, kiv�ve �t. R�h�g�tt. Egyszer�en csak r�h�g�tt. Pedig ha valaki, akkor � tudhatn�. Hiszen l�nyok milli�i �llnak �rte sorba! – Ginny a v�g�n m�r ord�tott.

-         Jaj, Ginny. – guggolt le hozz� Hermione, �s meg�lelte. – Hidd el, hogy...

KOP! KOP!

-         Ki vagy? – sz�lt ki Sarah.

-         Sarah?

-         Harry? – Sarah kinyitotta az ajt�t.

-         Minden rendben? – l�pett be a szob�ba Harry.

-         ���...bocsi, de nekem most mennem kell! – �llt fel Hermione.

-         Nekem is! – csatlakozott hozz� Sarah.

-         Nekem nem. – k�z�lte Christine, de miut�n Hermione a bord�i k�z� k�ny�k�lt, kiny�gte, hogy ’nekem is’, majd a h�rom l�ny elhagyta Ginny irod�j�t.

-         Ginny, mi a baj? – guggolt le a l�nyhoz Harry, de � fel se emelte a fej�t. – Ginny? Ginny, n�zz r�m! – a sz�l�tott felemelte a fej�t, majd megsz�lalt: - Hogy tehetted, Harry?  Egyszer�en sz�rny� volt! De te �szre se vetted, hogy nekem tal�n rosszul esik, de az�rt kir�h�gt�l!

-         Ginny, figyelj... – vigyorgott Harry.

-         L�tod, m�r megint!

-         Ginny, v�gighallgatn�l? Gondolod, hogy �n nem �ltem �t ezt m�r vagy ezerszer? Dehogynem. �s el�sz�r �n is �gy viselkedtem. Eszem �g�ban sem volt kinevetni t�ged, csup�n azt tal�ltam aranyosnak, �s viccesnek, hogy hogyan pr�b�lod visszatartani �ket. Ginny! Te egy fantasztikus l�ny vagy, akit mindenki szeret! Csod�lkozol, hogy ez a sok sr�c mind ut�nad �csing�zik? Mert �n nem. �s hidd el, ez egy�ltal�n nem v�szes. Hozz� fogsz szokni �s ut�na majd �szre sem veszed!

-         Komolyan gondolod?

-         Biztos vagyok benne. – mosolygott Harry, �s meg�lelte a l�nyt. Ezek ut�na fel�lltak, �s Ginny azt �rezte, hogy sz�d�l, �gy meg is kapaszkodott az ajt�f�lf�ban. – Ginny, j�l vagy? – k�rdezte agg�d� hangon Harry.

-         Persze, csak megsz�d�ltem.

-         Ginny, mondtam, hogy pihend ki magad!

-         �gy is volt! Csak ma m�g nem ettem semmit, �s sz�rnyen �hes vagyok. �gyhogy ha megbocs�tasz, most hazamegyek, �s eszem.

-         Ahogy gondolod. – indult el kifel� Harry. – Gin! – sz�lt vissza. – Vigy�zz magadra.

-         �gy lesz. – mosolygott a l�ny, majd becsukta Harry m�g�tt az ajt�t, �s elhoppan�lt. Otthon, miut�n evett, le�lt az �gy�ra, �s elkezdett zen�t hallgatni. Kinn szakadt az es�, de ez Ginnyt, nem �rdekelte, mert csak az aznap lezajl� esem�nyek j�rtak a fej�ben.