Kilencedik fejezet: Válassz, Harry Potter!
2009.11.20. 13:53
Kilencedik fejezet: Válassz, Harry Potter!
Harry jókedvűen ért haza. Alig várta, hogy Ginnyt láthassa. Mikor felért a hálószobába, Ginny nem volt ott. Harryt elfogta a félelem.
- Ginny? Ginny, hol vagy? - kérdezte Harry még mindig aggódva. - Ginny?
Meglátott egy pergamendarabot az ágyon. Felvette, és olvasni kezdte.
Ha még látni akarod a szeretős és fattyad, gyere a Godric's Hollow-i temetőbe. Segítség nélkül gyere, különben meghalnak.
S.N.
Harry megijedt. Azt hitte, Ginny csak meg akarta viccelni. De, ha a papírra S.N. volt írva. Azt jelentette a Sötét Nagyúr. Rájött, ha Ginny meghal, az ő életének is vége. Főleg most, hogy Ginny állapotos volt, két szerettét veszítené el.
- Meg kell találnom! - monda Harry és elkezdett sírni. Harry ritkán sírt, de nem bírta ki, hogy ne sírjon. Elvégre családját veszély fenyegeti. És Harrynek senkije nincs Ginnyn kívül.
*
Ron és Hermione a házukban voltak és ebédeltek. Hermione már nyolc hónapos terhes volt, mégis úgy látszott, mintha a kilencedik végén járna. Miután befejezték az ebédet, Ron elkezdte Hermione hasát simogatni.
- Ron... - mondta Hemione, de nem kedvesen, hanem mint akinek tíz kés szúródik testébe. - Jön... Jön a baba!
- Ez biztos? - kérdezte Ron aggódva.
- Persze, hogy biztos. Azt hiszed, nem tudom megkülönböztetni a szülési fájdalmat az emésztési zavartól? - kérdezte Hermione, majd felordított a fájdalomtól.
- Mit csináljak? - kérdezte Ron és elkezdett járkálni a szobában.
- Például vigyél be a kórházba! - mérgelődött Hermione.
- Jó öltet! - válaszolta Ron. Megfogta felesége kezét, és elkezdte húzni az ajtó felé.
- Lassabban! - mondta Hermione. - A fiad nagyon türelmetlen - próbált mosolyogni Hermione.
- Hogyan jutunk be a kórházba?
- Hozd a Fordot! Apukád autóját! a garázsban van!
- Tudsz addig várni?
- Én tudok. A fiad viszont nem. Menj! Siess!
- Mindjárt itt vagyok - mondta Ron és kifutott az ajtón.
*
Draco Malfoy is ebédelt. Hirtelen rossz érzés fogta el, Ginnyvel kapcsolatban. Akkor valaki kopogott az ajtón.
- Potter! - mondta Draco, mikor kinyitotta az ajtót. Harry szeméből folytak a könnyek.
- Mi történt? Ginnyvel van valami?
Harry bólintott.
- Mit tettél vele? - kérdezte Draco, előrántotta a pálcáját és Harry nyakához szegezte.
- Se... semmit. Elmentem dolgozni és ... és mikor hazaértem Ginny nem volt sehol. És aztán...
- Biztosan elhagyott - mondta Draco, és látszólag mulatatta a dolog.
- Voldemort... Voldemort visszatért. Elvitte Ginnyt... Valami terve van vele.
- Mi? Ginny halálos veszélyben van?
- Igen. És a segítségedre van szükségem – Harry nehezen mondta ki ezeket a szavakat, de Ginnyért mindent.
- Én? Miben segíthetek én?
- Szükségem van a könyvtáradra. Ott minden sötét varázslatról van könyv.
- Rendben. De csak Ginnyért. A könyvár abban a szobában van. - mutatott egy nagy ajtóra.
- Menj! Nehogy, Ginnynek valami baja essen!
- Ginnynek addig nem esik baja, addig amíg én meg nem jelenek. Mindhármunkra szüksége van!
- De mit keresel pontosan? - kérdezte Draco, mikor Harry a könyvespolcok között sétált.
- Hallottál már a Halhatatlanság Törvényéről?
-Igen. Volt egy varázsló, aki bármi áron halhatatlanná akart válni. De ehhez legnagyobb ellensége gyerekére volt szüksége. De mi köze ehhez Ginnyhez?
- Voldemort halhatatlanná akar válni. Ehhez kell a gyerekem.
- És Ginnynek ehhez mi köze?
- Az anyának végig kell néznie gyermeke halálát.
- De a gyereketek még meg sem született.
- Nem mondtam, hogy meg kell születnie.
- - De akkor Ginny...
- Igen. Ginny meg fog halni. - mondta Harry. Belegondolt milyen lenne az élete Ginny nélkül. egy napot alig bírt ki nélküle, nem hogy egy egész életet. - Meg kell akadályoznom - azzal levett egy könyvet a polcról és elkezdte lapozgatni. - Meg is van.
"A Halhatatlanság Törvénye: Ez a törvény az 1600-as évek végén keletkezett, egy Ignotus Stuart nevű férfi miatt. Stuart minden áron halhatatlan akart lenni, de nem tudta, hogy ehhez mi szükséges. a legnagyobb mágusokat kereste fel, d egyikük sem tudott segíteni.
Egy jós, nevezett Mary Trelawney adta meg neki a választ, miszerint a halhatatlansághoz, legnagyobb ellensége gyermekére van szüksége. Ignotus elkezdte felkeresni ellenségét Jonathan Schneidert. Meg is találta Németországban. A gyermeke már két éves volt. Ignotus elrabolta a gyermeket és anyját, mivel az anyának látnia kell a gyermek halálát. Jonathan időben érkezett néhány aurorral, és megakadályozták a gyermek halálát. Az asszony azonban meghalt. Ezután, a miniszter törvénybe foglalta, hogy senki nem próbálhat meg Halhatatlanná válni Nagy-Britannia területén. Aki mégis megpróbálja, örök életre az Askabanba kerül"
- Nincs valami, ami megmondja, mi van akkor, ha a gyermek még meg sem született?
- Várj, mindjárt megnézem! Van itt valami." Ha a nő még nem szülte meg gyermekét, egy átokkal kiveszik belőle, amibe az asszony néhány órán belül belehal"
- Ez nem történhet meg. Ginnyn kívül nincs senkim, ő a legjobb barátom, a szerelmem, a gyermekem anyja - aggódott Harry és már megint folytak szemeiből a könnyek.
- Akkor menj, mentsd meg! De én is megyek!
- Azt mondta, egyedül menjek, különben Ginnyék meghalnak.
- Mond csak, meg van még a láthatatlanná tévő köpenyed? - vigyorodott el Draco.
- Persze. De miért? - értetlenkedett Harry.
*
Ginny a Dodric's Hollowi temetőben tért magához, egy oltárhoz kötözve. Minden eszébe jutott: a baba, Harry, Harry szülei és Voldemort. Ekkor meglátta Voldemortot, aki épp felé közeledett.
- Mit akar tőle? - kérdezte Ginny, leplezve félelmét.
- Tőled semmit. A gyermekedtől viszont annál többet.
- Hozzá ne érjen egy ujjal sem - ordított Ginny Voldemort arcába, majd arcon köpte.
- Te már nem fogod megismerni őt. Ezt garantálom - kacagott fel Voldemort és letörölte arcát.
- Öljön meg engem. Őt hagyja békén.
- Mind ketten meg fogtok halni.
Voldemort odament Ginnyhez és megragadta a haját.
- Nem csodálom, hogy elcsavartad Harry Potter fejét. Te még egy hullának is visszahoznád az életkedvét. Ha nem kellene megölnöm téged, másra használnálak.
- Én a helyedben nem tenném - szólalt meg egy harmadik hang. - Engedd el! - ordította Harry.
- Harry Potter megérkezett. Végig fogod nézni, ahogy a családod meghal. És akkor te is meghalsz!
- Őket engedd el. Engem akarsz, nem őket.
- Először halhatatlan leszek, utána törődöm veled is.
- Harry, menj el. Kérlek!
- Nem. Nem engedem, hogy meghaljatok.
- Késő. A lány és a fattya az enyém.
- Azt nem hinném.
- Ha megtámadsz, előbb őt kell megölnöd - vigyorgott Voldemort, mint aki tudta, hogy megnyerte a csatát. Megragadta Ginnyt és a pálcáját felé irányította. - Avada...
- Avada Kedavra! - hallatszott a varázslat, de nem Voldemort szájából. Voldemort háta mögött, Draco bújt ki a láthatatlanná tévő köpeny alól.
- Mit is mondtál? - kérdezte Draco Voldemortól.
- Átkozottak - mondta Voldemort, majd holtan esett össze.
- Draco! - kiáltott fel Ginny és már sírt. - Megmentetted az életünket. Harry, te tudtad ezt?
- Persze, én adtam a köpenyt! - mosolygott Harry. Eloldozta Ginnyt, aztán forrón megcsókolta. - Soha nem fogom megengedni, hogy bajod essen - Most már Harry is sírt Ginnyvel együtt. Néhány másodperc múlva, Ginny ki akart szabadulni Harry karjaiból. Harry nem értette, mi történik. Ginny már nem szereti? Aztán látta, hogy Ginny Draco karjaiba veti magát.
- Köszönöm. Megmentetted az életünket. Most már hiszek neked. Elhiszem, amit az irodában mondtál.
- Miért? Mi történt az irodában?- kérdezte Harry. Ginny. - Ugye nem történt köztetek semmi?
- Hát...
- Csókolóztunk. - kapta meg a választ Dracotól. - De több nem történt.
- És ezt csak most mondjátok? - kelt ki magából Harry.
- Harry... én... én...
- Nem Ginny kezdte. Én voltam. El akartam csábítani. De ő nem szeret engem. Téged szeret. És tudod, miért mondom el neked az igazat?
- Na miért?
- Nem akarom, hogy boldogtalan legyen, mert... szeretem őt.
- Mi?
- Jól hallottad. Szeretem őt.
- De Ginny nem szeret téged. Ugye, Ginny?
- Harry... én csak téged szeretlek.
- De akkor miért csókoltad meg?
- Nem adtam rá lehetőséget, hogy tiltakozzon.
- Sajnálom, hogy nem mondtam el. Bocsáss meg! - könyörgött Ginny.
- Ginny! Szeretlek! Nem tudnék nélküled élni. Egy csók nem a világ vége! - Harry odament Ginnyhez, átölelte, és csókjaival letörölte könnyeit.
- Ha Draco nem jön, akkor én már halott lennék. És a babánk is. Meghálálhatjuk ezt neked valaha is?
- Egy módon. Harry, tedd boldoggá Ginnyt, és le van tudva a dolog.
- Abban nem lesz hiba. Megesküszöm, hogy boldoggá teszem. De egy valamit még nem értek. Voldemort már kimondta Ginnyre a halálos átok egyik felét. Akkor csak nem akart halhatatlan lenni.
- Rájöttél a cselre. Voldemort nem akart halhatatlanná válni. Téged akart idecsalni, hogy az egész családdal végezzen. Választás elé állított: Vagy megölöd őt, Ginny testén keresztül, vagy megfutamodsz. De végül nem kellett döntened.
- Hála Dracónak - mosolygott Ginny.
- Igen. Szóval...öhm... köszönöm. - mondta Harry.
- Na látod. Mégsem lehetetlen kimondani.
Ginny, Harry és Draco a Potter házba hoppanáltak. Egy levél várta őket. Ginny felvette, és olvasni kezdte.
Harry, Ginny!
Hermionénál megindult a szülés. Ha tudtok, gyertek a Szt. Mungóba.
Ron
- Harry, Hermione szülni fog. Menjünk azonnal. Draco, nem haragszol, ha mi most elmegyünk?
- Nem. Menjetek csak. Lehet, hogy már meg is született.
Azzal Draco köddé vált. Harry és Ginny gyorsan lezuhanyozott, felöltözött és indultak a kórházba.
|