Tizenhetedik fejezet: Ne magyar�zkodj! �gy sem hiszek neked!


Harry, Draco szob�ja fel� vette az ir�nyt. Mikor oda�rt, nem kopogott, hanem f�l�t az ajt�ra rakta Nem hallott semmit. Benyitott a szob�ba, de ott nem volt senki. Igaz�b�l, arra sz�m�tott, hogy Ginny is ott lesz. Azt hitte, hogy Draco �s Ginny egy szob�ban alszanak, de a berendez�st l�tt�n meg�rtette, hogy itt csak Draco lakik.
- De hol van �? – k�rdezte m�rgesen.


*


Draco ott �lt Ginny �gya sz�l�n �s n�zte, hogyan alszik. ”Hogy k�rhette t�lem Cho azt? Nem akarok Ginnynek f�jdalmat okozni! Nem teszem meg!” A gondolkod�s�t Ginny hangja szak�totta f�lbe. A n� �lm�ban besz�lt. A sz�j�t egy n�v hagyta el. „Harry!” Kimondta a nevet �s elmosolyodott.
- Tudtam, hogy m�g mindig �t szereted! – mondta hangosan Draco. Ginny erre kinyitotta szemeit.
- Szia! – sz�lt �lmosan.
- Szia, dr�g�m!
- Mi�ta vagy itt? – �s�tott egy nagyot.
- K�r�lbel�l t�z perce. Sz�pet �lmodt�l? – Ginny nem tudta, mit mondjon. Nem akarta elmondani, hogy Harryvel �lmodott.
- Igen!
- Mi�rt nem mondod az igazat? Mi�rt nem mondod el, hogy vele �lmodt�l? – Ginny gyorsan fel�lt az �gyban.
- Nem tudom, mir�l besz�lsz! – mondta zavartan Ginny.
- Miel�tt fel�bredt�l, az � nev�t mondogattad!
- Sajn�lom, Draco! – mondta Ginny szomor�an.
- Sajn�lod? SAJN�LOD? – ord�totta Draco. Ginny kiugrott az �gyb�l.
- Draco! T�nyleg sajn�lom!
- Tudod, sokszor �gy �rzem, hib�t k�vettem el, mikor feles�g�l vettelek! – Ginny kirohant a mosd�ba. Gyorsan fel�lt�z�tt, majd visszat�rt. S�rva.
- �n mondtam, hogy gondold �t! Mondtam, hogy csak akkor vegy�l el, ha biztos vagy! Mondtam, hogy nem tudom elfelejteni! – M�r Ginny is ord�tott. Nem vett�k �szre, hogy Harry Potter az ajt� m�g�tt hallgat�zik, mivel id�k�zben Ginny szob�j�hoz �rt.
- �n belementem, mert m�r akkor is szerettelek!
- �s te tudod, hogy �n h�nyszor �reztem �gy, hogy egy gy�zelmi tr�fea vagyok neked? Egy tr�fea, amit Harry legy�z�s��rt kapt�l! Bemocskoltam a csal�dom nev�t azzal, hogy hozz�d mentem! De engem nem �rdekelt! Akkoriban m�r csak benned b�ztam! – Draco k�zelebb l�pett a k�nnyez� Ginnyhez. Meg akarta �rinteni arc�t, de Ginny elh�zta azt.
- Menj a francba! – ord�totta Ginny.
- Nem! Mi most megbesz�lj�k azt, amit m�r tizenegy �ve meg kellett volna.
- H�l�s vagyok, Draco! M�r nincs mit megbesz�ln�nk! K�sz�n�m, hogy seg�tett�l felnevelni a l�nyomat! Hogy szeretted!
- Ginny! �n nem vagyok Potter! �n nem engedem, hogy elmenj!
- Nem is akartam elmenni! Az b�nt, hogy tal�n te szerett�l a legjobban, az �letemben! �s �n ezt soha nem tudtam neked viszonozni! De az �n szememben te vagy Kate IGAZI apja!
- Jaj, Ginny! - Odal�pett �s meg�lelte feles�g�t. – Olyan boldog voltam! Olyanok voltunk, mint egy igazi csal�d! Szerettelek, �s szerettem Kate-t! �s most is szeretlek titeket!
- Te csak ne szeresd az �n l�nyomat! – mondta egy hang, ami nem Ginny� volt. Harry rontott be az ajt�n. – Nincs hozz� semmi k�z�d!
- Mert neked van? – Harryt m�r csak n�h�ny centi v�lasztotta el Drac�t�l. – Soha nem l�ttad! �s m�g azt mered mondani, hogy a te l�nyod?
- L�ttam volna, ha nem tiltj�tok el t�lem!
- El�g! – ord�tott Ginny. – El�g! – A k�t f�rfi Ginny fel� fordult. – Nem vagy az apja! – ord�totta Harrynek.
- Mi az, hogy nem vagyok az apja? – ord�tott m�r Harry is.
- Draco az apja! � nevelte fel! Lehet, hogy nem a v�rszerinti apja, de az �n szememben az az igazi apja, aki felnevelte! �s Draco nevelte fel!
- Ha nem ment�l volna el, akkor �n neveltem volna fel!
- Ha nem csalt�l volna meg, nem mentem volna el! – Draco csak a fej�t kapkodta.
- Nem �rted, Ginny? Nem voltam magamn�l! Valamivel megb�v�lt! – Harry k�zelebb indult Ginnyhez, de az felemelte egyik kez�t.
- Ne! Ne magyar�zkodj! �gy sem hiszek neked! �s most takarodj a szob�mb�l! �s ha a l�nyom k�zel�be m�sz, nagyon megb�nod!
- Mi t�rt�nt veled, Gin? – k�rdezte Harry. Ginnyn�l betelt a poh�r.
- Ne sz�l�ts Ginnek! Gin meghalt! Meghalt, mikor megcsaltad Cho Changgal! Takarodj! TAKARODJ! – Ginny majdnem megfulladt k�nnyeit�l.
- J�l van! Megyek! – K�zelebb l�pett Ginnyhez. – De j�l jegyezd meg: �n csak T�GED szeretlek!
- Hozz� ne �rj! – ki�ltotta Draco. Szinte elfelejtett�k, hogy Draco is a szob�ban van.
- Elmegyek! Viszl�t! – Kil�pett az ajt�n. Ginny �gy �rezte, nem tud �llva maradni. Egy pillant�st vetett Drac�ra, majd �sszeesett.

*

Mikor fel�bredt, a gyeng�lked�n volt. Madam Pomfrey ott szorgoskodott k�r�l�tte.
- L�tom, fel�bredt!
- Mi t�rt�nt?
- El�jult! A f�rje hozta be! Nagy trauma �rhette, ha annyira ideges lett, hogy el�jult! – Ginny megpr�b�lt fel�lni.
- Mi�ta vagyok itt?
- K�t �r�ja! A f�rje nagyon megr�m�lt! Ha nem k�ld�m el, akkor most ott fek�dne a szomsz�d �gyon, ideg�sszeroppan�s miatt! Nagyon szeretheti mag�t, Gineva!
- Megk�rhetem, hogy h�vjon Ginnynek?
- De, csak ha n�gyszemk�zt vagyunk! – kacsintott az id�s gy�gy�t�. – Te pedig sz�l�ts Poppy-nak!
- Milyen nap van?
- Nagyon beverhetted a fejed, ha erre sem eml�kszel! Vas�rnap van! V�rjunk! – A gy�gy�t� k�zelebb l�pett Ginnyhez. – Te ismer�s vagy nekem!
- Val�sz�n�, hogy ismer, mert kb. tizenh�t �ve �n is ide j�rtam, �s el�g sokszor fek�dtem a gyeng�lked�n, gurk� s�r�l�sek miatt!
- Ginny Weasley lenn�l? Az e kedves, okos, sz�p l�nyka?
- Igen!
- Nem is ismertelek fel! Nagyon megv�ltozt�l, kisl�nyom!
- H�t… sokat v�ltoztam! Az biztos! – suttogta maga el�.
- Az a Malfoy tette ezt veled? Soha nem kedveltem, de nem hittem, hogy a feles�g�t is b�ntalmazza. Igaz, t�le ez is kitelik!
- Ne besz�ljen �gy r�la! Neki ehhez semmi k�ze! K�rem! Nem � tette ezt, hanem… - Ginny nem akarta kimondania nev�t, mert akkor minden kider�l.
- Ki? – k�rdezte az asszony. V�laszt m�r nem kapott, mert Dumbledore �rkezett, Hermion�val a jobbj�n.
- �h! L�tom fel�bredt! Madam Pomfrey, magunkra hagyna minket? – k�rte Albus az id�s gy�gy�t�t.
- H�t persze, Albus! – Elindult az ajt� fel�. – De ne izgass�k fel! - Majd v�gleg kiment a teremb�l. Hermione le�lt Ginny �gy sz�l�re, �s megpr�b�lta megfogni a kez�t, de Ginny elh�zta.
- Hagyj engem b�k�n! – ord�tott Hermion�re.
- Ginerva! Csak besz�lni szeretn�nk mag�val!
- Mir�l?
- Arr�l, ami t�rt�nt! M�g nem szoktuk meg, hogy egy professzorunk a m�sodik napj�n r�gt�n a gyeng�lked�n fekszik, valami lelki trauma miatt.
- Mi akar tudni?
- Azt, hogy mi t�rt�nt! – v�laszolt Hermione.
- Mi�rt nem m�sz, �s vigasztalod Harryt? – mondta Ginny Hermion�nak g�nyosan. – Ahhoz jobban �rtesz!
- Ginny! K�rlek! Ne b�nj �gy velem! A bar�tn�d vagyok! Eml�kszel m�g?
- NEM!!! Nem eml�kszem! – Hermion�nak potyogni kezdtek k�nnyei.
- Ahogy l�tom, Malfoy alapos munk�t v�gzett!
- Neki ehhez semmi k�ze! – Ginny fel�llt, majd p�r pillanat m�lva Hermione is. – Ha egyszer mell�m �lltok, nem Harry mell�, akkor a bar�tom lenn�l m�g!
- Nem eml�kszel, Ginny! A legjobb bar�tn�k voltunk! Mindent megbesz�lt�nk! Mikor… mikor b�natod volt, megvigasztaltalak, �s mikor �n voltam szomor�, te mellettem volt�l! - Egyre k�zelebb ment Ginnyhez. – Egy�tt nevett�nk! Egy�tt pletyk�ltunk! A fi�kat is kit�rgyaltuk! Megbesz�lt�k, hogyan cs�b�tsuk el �ket! Egy�tt s�t�ltunk, v�s�roltunk! Egy�tt v�rtuk a bab�inkat! Egy�tt s�rtunk, nevett�nk! Ez neked m�r semmit nem jelent? – M�r Ginny is s�rt. Felid�zte ezeket a besz�lget�seket, �s bel�tta: hi�nyoznak. Lassan k�zeledni kezdett a s�r� Hermion�hoz. Mikor m�r csak p�r centi v�lasztotta el �ket, �t�lelte bar�tn�j�t.
- Jaj, Hermione! Annyira sajn�lom! H�lye voltam, hogy kiz�rtalak az �letemb�l! �s �n is csak most j�ttem r�, hogy h�nyszor v�gytam arra tizenegy �v alatt, hogy mellettem l�gy! Hogy a v�lladon s�rjak! Hogy veled nevessek! – Egym�s v�ll�n s�rtak egy ideig, mikor v�ratlanul megsz�lalt Dumbledore.
- L�tom, k�t bar�tn� �jra egym�sra tal�lt! – mosolyodott el.
- Igen! �s nem fogom hagyni, hogy �jra megt�rt�njen az, ami tizenegy �ve sz�tv�lasztott minket – mondta Ginny.
- �n elmegyek! Azt hiszem, van mir�l besz�lni�k! – Kil�pett az ajt�n.
- �lj�nk le! – mondta Hermione �s let�r�lte k�nnyeit. – �s hagyjuk abba a s�r�st, mert m�g r�ncosak lesz�nk. – nevetett fel.
- �gy sajn�lom, Herm!
- Nem, Ginny! �n sajn�lom! De err�l most ne besz�lj�nk! Besz�lj�nk a csal�dr�l! – Ginny erre elkomorodott.
- Te mindent tudsz. Draco fels�ge vagyok, �s van egy l�nyom.
- Nem akartalak megb�ntani! Akkor mes�lek �n!
- Rendben! �gy is k�v�ncsi vagyok, mi van a csal�dommal!
- Akkor kezdem Charlie-val! Van egy feles�ge, �s k�t gyermeke. Egy l�ny �s egy fi�. A fiukat Billnek h�vj�k, a l�nyukat a te tiszteletedre Ginev�nak! Nagyon szomor�ak voltunk, hogy elt�nt�l �s mivel Charlie-t a kisl�ny r�d eml�keztette, Ginerv�nak nevezte el!
- Mi van Fleur-rel?
- �jra f�rjhez ment, de nem boldog! Nagyon szerette Billt!
- Percy?
- M�g mindig a miniszt�riumban dolgozik �s a miniszter talp�t nyalja! – Ginny erre felnevetett.
- Soha nem lesz bel�le semmi!
- Fred �s George m�g mindig a V�llalatukat vezetik. Egyre jobb tal�lm�nyaik vannak. M�r az eg�sz vil�g ismeri �ket. Se feles�g�k, se gyerek�k! Ha tudn�d, milyen szomor�ak voltak, mikor a keresztl�nyuk elt�nt.
- �s…anya �s apa? – F�lve, de kimondta a neveket.
- Nagyon nehezen viselt�k az elt�n�sed! Molly mag�t hib�ztatta, mikor engedte, hogy elszaladj, azzal az �r�ggyel, hogy a miniszt�riumba kell menned! De er�snek kellett lenni�k.
- �s Ronnal �s veled mi a helyzet?
- Van k�t csod�s gyermek�nk, Rose �s Hugo. Rose-t m�r l�ttad a beoszt�son. Hugo kilenc �ves, �s olyan, mint �n! Legal�bbis a k�lseje! A humor�rz�ke az apj�� �s szinte minden bels� tulajdons�ga! Tal�n, a testv�reid k�z�l, � viselte a legnehezebben az elt�n�sedet! �s tudod, mi Rose kedvenc esti mes�je?
- Nem! Micsoda?
- A ti t�rt�netetek! Ron elmes�lte neki! Az�ta, minden este ezt a mes�t k�ri!
- �s mi van… Harryvel?
- Tizenegy �v alatt, mindenhol keresett! Egyszer�en nem b�rta elfogadni, hogy elt�ntetek! Fred �s George n�ha bemutatott neki l�nyokat, h�tha elfelejt t�ged! De Harry csak azokra figyelt fel, akik �gy n�ztek ki, mint te! K�ls�leg! De azokkal sem csin�lt semmit, mert egyik sem volt olyan, mint te! Mindenkiben t�ged keresett! Kilenc �ve tan�t �s…
- Ne! El�g volt! – mondta Ginny. – Mes�lj ink�bb a gyerekeitekr�l �s magatokr�l.
- Rendben! H�t… Hol is kezdjem. J� lesz onnan, amikor elt�nt�l? – Ginny b�lintott. – Sz�val… Harry egyik nap, csurom vizesen �s kis�rt szemmel j�tt hozz�nk. Elmes�lte mi t�rt�nt. Ron azonnal kidobta. N�h�ny nap eltelt�vel Ron bel�tta, hogy Harrynek sz�ks�ge van r�nk. Ut�na, Harry mindennapos vend�g volt n�lunk. �gy telt el n�h�ny �v: Majd kider�lt, hogy terhes vagyok. Ron �s Harry nagyon �r�ltek.De Harrynek el kellett j�nnie, tan�tani a Roxfortba. Megsz�letett Hugo. Majd Dumbledore felaj�nlotta, hogy tan�tsak sz�mmisztik�t. �gy Ron maradt a gyerekekkel. �n minden h�tv�g�n hazamegyek hozz�juk. McGalagony k�t �ve meghalt, �gy �n lettem az igazgat�helyettes. Arra a k�t �vre Dumbledoe vette �t az �tv�ltoztat�stan tan�t�s�t, m�g nem tal�lt egy megfelel� tan�rt. �gy ker�lt�l ide te.
- �s Piton? Vele mi lett?
- Senki sem tudja! Elt�nt! De k�pzeld! Harry, amikor hazamegy a h�zatokba, akkor mindig abban a gyerekszob�ban alszik, amit egy�tt rendeztetek be. Pont olyan, mint amikor elmentetek. – Ekkor be�rt Madam Pomfrey.
- Poppy? Mikor mehetek el? – k�rdezte Ginny.
- Ak�r most is! M�r j�l van!
- K�sz�n�m! – Hermione �s Ginny elindult az ajt� fel�. Ginny m�r ny�lt a kilincs�rt, mikor az ajt� kiny�lt �s beleesett annak a f�rfinak a karjaiba, akit a legjobban szeretett volna elker�lni.