Ginny r�n�zett arra, akinek karjaiba sz�d�lt. Harry volt az.
- J�l vagy? – k�rdezte agg�dva.
- Igen! De engedj el!
- Hagyd, hogy tartsalak m�g egy kicsit. – k�rlelte Harry Ginnyt. Ginny belen�zett azokba a z�ld szemekbe �s hatalmas v�gyat �rzett, hogy megcs�kolja tulajdonos�t. Harry is egy cs�kon gondolkodott, de nem volt r� ideje.
- Nem! Engedj el!
- K�r�se, sz�momra parancs. – Azzal elengedte a l�nyt. – Hallottam, hogy el�jult�l. De nincs semmi bajod?
- Nincs! De szerintem ez nem…
- Anyu! Anyu! – Kate rohant oda hozz�juk. Amint oda�rt, r�gt�n �t�lelte anyj�t. Harry m�g sosem l�tta egy�tt Kate-t Ginnyvel, de r�j�tt, hogy Kate nagyon szereti az anyj�t.
- �n elmentem. Sziasztok! – sz�lt Hermione �s elment.
- Mi a baj, kicsim? – n�zett le Ginny a l�ny�ra �s elkezdte simogatni a haj�t.
- Hallottam, hogy itt vagy! Nagyon megijedtem!
- Nincs mi�rt f�lned
- Annyira szeretlek, anyu!
- �n is szeretlek, kicsim! – Kate m�r s�rt. Csak most vette �szre Harryt.
- Potter professzor? Maga mit keres itt?
- Kate, ne zaklasd a …
- Megl�togattam az �desany�d. R�gi ismer�s�k vagyunk.
- Aha. – mondta Kate gyanakodva. – K�pzeld, anyu! M�r bar�tn�m is van! Szinte olyan, mint te! V�r�s haj, barna szem!
- Igen? – Ginny megr�m�lt. „Rose Weasley?” – Ki az?
- A neve Rose! Rose Weasley! Az anyuk�ja a sz�mmisztika tan�r.
- �gy l�tom, a gyerekeink… vagyis a gyerekeitek is bar�tn�k lesznek! – mondta Harry. „J�zusom! Egy kicsi, �s lebukunk!”
- Mi�rt? Anyu? Rose anyuk�ja a bar�tn�d volt?
- Igen! A Legjobb bar�tn�m!
- Akkor ismered az apuk�j�t is? – Ginny teljesen megr�m�lt. „ B�rd ki egy kicsit! Nem bukhatsz le, Ginny!” – Ronald Weasleynek h�vj�k.
- ���… igen, ismerem! – Harry elmosolyodott. „Ismeri? Az nem kifejez�s. Egy h�zban n�ttek fel!”
- �gy irigylem Rose-t! – mondta szomor�an Kate.
- Mi�rt? – k�rdezte az anyja.
- Mert Potter professzor a keresztapja! Nekem mi�rt nem a rokonom? – fakadt ki Kate. Ginny azt hitte, mindj�rt �sszeesik. Harry r�n�zett a kisl�nyra. „Mit mondjak neki? Nincs tapasztalatom a gyerekek ter�n!”
- Kate! Minden ember rokona a m�siknak, ha nem is v�r szerint, de ez �gy van! – „Ha tudn�d, hogy az ap�d vagyok!” Kate odarohant �s meg�lelte Harryt. Egy kicsit v�ratlanul �rte Kate �lel�se, de a v�g�n � is �t�lelte a kisl�nyt. Ginny dermedve n�zett r�juk. „Ha tudn�d, hogy az ap�d!”
- Kate! Engedd el a professzort! – a l�ny �gy tett, ahogy anyja mondta neki.
- Professzor! Hallottam, hogy mag�nak van egy l�nya, de elt�nt. – Ginny �s Harry egyszerre d�bbent meg.
- Igen! Van!
- �s l�tta m�r? – k�v�ncsiskodott Kate.
- Kate, ez nem… - kezdte Ginny.
- Igen, l�ttam! �s az anyj�t is. Olyan gy�ny�r�, mint r�gen. – N�zett Ginnyre �gy, hogy Kate ne vegye �szre. Ginny l�tta Harry szemeiben, hogy igazat mond.
- Nagyon sajn�lom mag�t, professzor! Hogy lehet valaki olyan gonosz, hogy elv�lassza a l�ny�t az apj�t�l? Sz�vtelen n� lehet! – mondta Kate, nem tudva, hogy az anyj�r�l besz�l.
- Szerintem volt r� oka, hogy elmenjen! – mondta Ginny.
- Mi lehet olyan s�lyos, hogy elv�lassza a l�nyt az apj�t�l?
- Majd megtudod egyszer! M�g fiatal vagy!
- �desany�dnak igaza van! Majd k�s�bb!
- J�l van! �n megyek, mert Rose v�r! Viszl�t, professzor! Szia, anyu!
- Szia, kicsim! – k�sz�nt Ginny. Mikor m�r nem l�tt�k a l�nyt, Ginny megsz�lalt.
- Besz�ln�nk kell! – mondta komolyan.
- Szerintem is!
- Gyere! – mondta Ginny. Megl�ttak egy rakat di�kot. Ginny bel�kte Harryt a mellett�k l�v� kis helys�gbe. � is bement �s becsukta az ajt�t. Vaks�t�t volt, Harryt szinte nem is l�tta. Elkezdte tapogatni a falat, h�tha megtal�lja a villanykapcsol�t.
- Nem lenne egyszer�bb megold�s? – mosolygott Harry.
- Mire gondolsz?
- Hogy ne kapcsold fel a l�mp�t. Maradjunk kettesben.
- Jobb �tleted nincs? – k�rdezte Ginny �s tov�bb tapogatta a falat.
- De van! – Harry elkezdett turk�lni tal�rja zseb�ben. Meg is tal�lta, amit keresett. – Lumos Maxima! – Ginny d�bbenten n�zett r�.
- Hogy ez nekem mi�rt nem jutott eszembe? Na, mindegy. Most nem err�l van sz�, hanem Kate-r�l. �s minden hangos sz� n�lk�l.
- Ki mondja kinek? – k�rdezte Harry. – Dr�g�m, te szokt�l hangosan „besz�lni”.
- Ne sz�l�ts dr�g�mnak! Mit fogunk tenni? – k�rdezte Ginny rekedt hanggal.
- Mire gondolsz? – k�rdezte Harry huncut mosollyal.
- Nem arra! Kate-re gondoltam. Ha �gy t�ri mag�t, hogy kider�tse ki a l�nyod, akkor el�bb-ut�bb kider�l az igazs�g.
- Ezt neked kell megoldanod! – vonta meg a v�ll�t Harry. – �n szeretn�m, hogy kider�lj�n! Szeretn�m, hogy tudja, hogy �n vagyok az igazi apja! – Ginny �gy n�zett r�, mint akibe vill�m csapott. – Szeretn�m, ha �jra boldog csal�d lenn�nk! Kate, �n �s te Ginny! Hagyd ott Malfoyt! Biztos vagyok, hogy nem szeret t�ged!
- Nem! Nem tehetem! M�g �gy is jobban szeret, mint te!
- T�nyleg? Akkor �t�ld meg tettek n�lk�l!
- Mivel tudn�d bizony�tani?
- Ezzel! – K�zelebb l�pett Ginnyhez, karjaiba z�rta �s megcs�kolta. Ginny egy kicsit tiltakozott, de a v�g�n meg�lelte Harryt.
- Nem! El�g!
- M�g mindig szeretlek! – suttogta Harry, Ginny nyak�t cs�kolgatva.
- �n is szeretlek! – Ezek a szavak m�r Ginny sz�j�t hagyt�k el. Hirtelen �gy �rezt�k, megv�ltozik a szoba berendez�se. A k�vetkez� pillanatban pedig, m�r egy h�l�szob�ban �lltak. A szoba tele volt gyerty�val. K�z�pen egy nagy �gy helyezkedett el �s az egyik faln�l, nagy kandall� �llt, amiben lobogott a t�z.
- Ez a Sz�ks�g Szob�ja! – mondta Ginny, de Harry meg sem hallotta, mert felkapta Ginnyt, �s vitte az �gy fel�. Lefektette az �gyra, �s elkezdte kigombolni a n� ruh�j�t. Szenved�lyesen cs�kol�ztak, mikor Ginny �szbe kapott.
- Nem, Harry! Nem lehet! Nem szabad! – �llt fel Ginny. – Ez nem t�rt�nhet meg!
- Mi�rt? Az el�bb vallottad be, hogy m�g mindig szeretsz �s �n viszont! – pr�b�lta visszah�zni a n�t az �gyra, de az nem hagyta.
- Nekem csal�dom van! T�nkretenn�m Drac�t! Tizenegy �vet adott nekem az �let�b�l! Tizenegy �vet! �s �n nem tudtam neki megh�l�lni! Nem adhattam neki a sz�vem, mert a ti�d volt! De te eldobtad!
- Ginny, ha nem szeretn�lek, nem lenn�nk most itt! – Mutatott a szob�ra.
- Nem fogom elhagyni Drac�t! Kate �t szereti apjak�nt! Draco �s �n jelentj�k neki a csal�dot! Fel tudod fogni, mennyire megviseln�, ha megtudn�, hogy te vagy az apja?
- De h�t � is mondta, hogy �r�lne, ha a rokona lenn�k!

- Rokona!!! Nem az apja, a rokona!
- De nem �rted? �n is r�sze akarok lenni az �let�nek! Elvesztettem tizenegy �vet!
- Igen, Harry! Elvesztett�l! Nem l�ttad, hogyan � fel! Nem tudod, milyen �rz�s a saj�t gyerekedet a karodban tartani! �n l�ttam! Ott voltam, mikor Draco a karjaiban tartotta Kate-t! L�ttam, mikor el�sz�r ment! Mikor el�sz�r megsz�lalt, �s azt mondta „anya”! �s mikor kimondta, hogy „apa” nem neked mondta, hanem Drac�nak! Nem volt�l ott, mikor el�sz�r ment mugli iskol�ba! Nem volt�l ott, hogy megvigasztald, mikor rossz �lma volt! Tudod te, milyen �rz�s, mikor a szomsz�d szob�ban a TE gyereked egy m�sik f�rfi altatja? Val�sz�n�, hogy nem tudod! Nem volt�l ott, mikor el�sz�r �rezte, hogy szerelmes, mikor veszekedett a bar�taival! �s nem volt�l ott, hogy l�sd, hogyan n� fel! K�s�, Harry. Ami fontos volt, azt te m�r lek�sted.
- L�thattam volna, ha…
- Tudom! Ha nem megyek el! �s �n elmondom m�g egyszer: ha nem csalsz meg, nem megyek el!
- Ginny – Harry k�zeledni kezdett fel� -, m�g van es�ly�nk arra, hogy boldogok legy�nk!
- Csak a testemen kereszt�l! – mondta valaki az ajt� �rny�k�b�l. Draco volt.
- D- Draco! – dadogott Ginny. – mi�ta vagy te itt?
- El�g ideje, ahhoz, hogy l�ssak �s halljak mindent! L�ttam, hogy bel�kted Harryt ebbe a szob�ba. Ut�natok j�ttem!
- Draco, �n…
- Ne mondj semmit! L�tott mindent! – mondta Harry.
- Igen, l�ttam! De megmondtam, hogy csak a testemen kereszt�l leszel vele boldog! - Ginny odal�pett Drac�hoz.
- Nem foglak elhagyni! – Majd Harryhez fordult. – �s k�rlek, Harry! Hagyj engem b�k�n! �s Kate-t is!
- Menj�nk, dr�g�m! – megragadta Ginny karj�t �s elindult vele kifel�.
- Azt hiszed, elfelejthetsz engem? – ord�tott ut�nuk Harry.

*

Teltek a hetek, Harry �s Ginny ker�lte egym�st. El�rkezett Kate els� rep�l��r�ja. Ginny szerette volna megn�zni, h�tha beveheti a Griffend�l kviddics csapat�ba. Az oktat�, Daniel Jones, tipikus angol volt, �s h�res kviddicsj�t�kos. Harminchat �ves volt, k�k szem� �s fekete haj�. Egyik nap, Ginny f�lreh�vta.
- j� napot! Ginerva Malfoy professzor vagyok! – ny�jtotta kez�t Ginny.
- Hell�! Daniel Jones! – r�zott kezet Ginnyvel. – Nem is tudtam, hogy a Roxfortban ilyen sz�p n�k tan�tanak.
- K�sz�n�m a b�kot – nevetett Ginny.
- �n csak az igazat mondom.
- Szeretn�k besz�lni mag�val a l�nyomr�l. – t�rt t�rgyra Ginny.
- A l�ny�r�l? – k�rdezte csal�dottan Daniel.
- Igen. De k�rem, sz�l�tson Ginnynek! Nem vagyok �n olyan �reg!
- Rendben, Ginny! Akkor te is h�vj engem Dannek!
- Nos, a l�nyom most els�s. Nekem �r�m van, �gy nem tudom megn�zni, hogyan is �rt a sepr� nyelv�n. �s itt k�rn�m a te seg�ts�ged! Te, mint h�res kviddics j�t�kos, szerinted j� lenne-e valamilyen posztra a Griffend�l csapat�ba.
- Azt hiszem, megoldhat�! �s feltenn�k egy szem�lyes k�rd�st, de csak akkor, ha t�ged nem zavar!
- Nem! K�rdezz csak!
- A l�nyod apja is az iskol�ban dolgozik? – k�rdezte Dan, rem�nykedve, hogy Ginny v�lasza „nem” lesz.
- Igen! A nevel�je �s az igazi apja is! – Dan fur�n n�zett r�. Ginny r�j�tt mit mondott, kez�t saj�t sz�j�ra rakta �s motyogott valamit, amit Dan �gy �rtelmezett, hogy „francba”.
- Tess�k? – k�rdezte Dan, furcs�llva.
- Semmi!
- De hallottam! Azt mondtad, hogy a nevel�je �s az igazi is!
- Sajn�lom, de nem mondhatok semmit! – Bocs�ss meg, de csak most ismertelek meg, �s egy kis bizalmatlans�got �rzek veled kapcsolatban.
- Bennem megb�zhatsz! Ha dementorok vallatnak, akkor se mondom el! – Ginny nagy leveg�t vett.
- Rendben! De t�nyleg ne mond el senkinek! A l�nyom nem tud semmit!
- Becssz�, hogy nem �rulom el senkinek!
- R�viden elmondom! Na, sz�val… volt egy f�rfi, akibe szerelmes lettem. �s � is szerelmes lett bel�m. Elkezdt�nk j�rni. Huszonh�rom �ves voltam, mikor kider�lt, hogy terhes vagyok. Boldogok voltunk, megk�rte a kezem �s m�r azt hitt�k, semmi nem �rny�kolhatja be szerelm�nk. De – k�nnyes lett a szeme -, egy nap minden megv�ltozott. Haza�rtem �s ott tal�ltam egy m�sik n�vel. Azonnal elsz�ktem, �s Draco Malfoyhoz mentem. Megk�rtem, hogy seg�tsen felnevelni a l�nyom. Azt�n �sszeh�zasodtunk. �s Kate �t szereti apjak�nt.
- H���! – mondta Dan. – Ez nagyon izgi! De valamit nem mondt�l el!
- Mit? – k�rdezte m�g mindig k�nnyes szemmel Ginny.
- Hogy ki volt az a f�rfi! – Ginny nem volt benne biztos, hogy elmondhatja. – B�tran! – b�ztatta a f�rfi.
- Harry! Harry Potter! – ny�gte ki.
- Potter? Aki legy�zte Voldemortot? – Ginny b�lintott. Zajt hallottak a h�tuk m�g�l. Ginny el is felejtette, hogy egy folyos�n osztotta meg legnagyobb titk�t Daniellel. Ginny ereiben megfagyott a v�r. R�n�ztek a zaj okoz�j�ra, aki r�m�lt arccal n�zett r�juk. Azt�n elkezdett szaladni. Az erei m�r sz�t akartak durrani.
- Rose! Rose, �llj meg! – futott a l�ny ut�n, nem t�r�dve Daniellel. – Rose, besz�lj�k meg! – Utol�rte a l�nyt, majd el� �llt.
- Maga hazudott Kate-nak! – s�rt a l�ny.
- Csak az � �rdek�ben tettem. �gy volt j� neki!
- Egy gyereknek sem j�, ha ilyesmit titkolnak el�le! J�zusom! Kate a keresztap�m l�nya! A kereszttestv�rem! Mag meg a… a keresztany�m.
- Igen! A keresztany�d vagyok! �s ap�d h�ga!
- Maga nem tudja, hogy mennyire hi�nyzott nekik! Nem tudja, tizenegy �v alatt h�nyszor hallottam azt, hogy „b�rcsak Ginny is itt lenne!” ! M�g tizenegy �v ut�n is mag�ra eml�keztek! Harryt sz�zszor l�ttam s�rni, maga miatt! �s maga, se sz�, se besz�d, lel�pett!
- Volt r� okom! – Ginny m�r ord�tott, de a kisl�ny nem rettent vissza.
- Harry sz�zszor megb�nta! Gondolom, m�r � is elmondta, de most �n m�g egyszer elism�tlem: megb�v�lt�k! Nem szabad akarat�b�l tette!
- �s ezt te honnan tudod?
- Biztos vagyok benne! �lm�ban mindig mag�r�l besz�l!
- Az csak �lom! Nem val�s�g! De Kate nem tudhatja meg!
- De meg fogja tudni! Gondoskodom r�la! Ha nem t�lem, akkor valaki m�st�l!
- K�rlek! Ne mondd el senkinek! Kate-nek f�leg ne!
- De jobb lenne neki!
- Nem lenne jobb! Drac�t szereti apjak�nt, nem Harryt!
- J�l van! Nem mondom el! – adta be a derek�t a l�ny.
- K�sz�n�m! - l�legzett fel Ginny.
- De egy biztos: Cho Chang egyszer bevallja, mivel cs�b�totta el Harryt! – Ginnynek elakadt a l�legzete. – Nekem mennem kell! Visz…Szia… keresztanya! – Ginnyt ez egy kicsit felvid�totta. „Minden rosszban van valami j�! Visszakaptam a keresztl�nyom!”
- Szia! - Mikor m�r nem l�tta a l�nyt, � is elindult a folyos� m�sik ir�ny�ba.