Huszonkettedik fejezet: Dumbledore „meglepet�se”




Minden tan�r megjelent Dumbledore irod�j�ban. Ott volt Neville Longbottom, Rubeus Hagrid, Hermione Weasley, Remus Lupin, Harry Potter, Draco Malfoy, Ginerva Malfoy, Sybill Trelawney, Daniel Jones, Aurora Sinistra, Bathsheba Babbling, Cuthbert Binns �s Charity Burbage. Ginny azt hitte, hogy Albus csak vele akar besz�lni, de mikor bel�pett az irod�ba �s megl�tta a tan�ri kar tagjait, err�l a felt�telez�sr�l letett. Az irod�b�l m�r csak Dumbledore hi�nyzott. Az igazgat� sz�ke �res volt. Amint Ginny bel�pett az ajt�n, Draco odament hozz�. Ginny n�ha Harryre n�zett, aki egyfolyt�ban �t b�multa, mik�zben Hermion�val t�rsalgott. Tekintet�ben f�lt�kenys�get fedezett fel �s egy kis haragot. Ginny sejtette, mi�rt m�rges. A tegnap d�lut�ni esem�nyek miatt. Ginny kopogott Harry ajtaj�n, Harry ajt�t nyitott, �s betess�kelte Ginnyt. Ginny �tny�jtotta neki az eljegyz�si gy�r�t, amit r�gen Harry adott neki, de Harry nem fogadta el. Majd Harry bevallotta, hogy a gy�r�nek van egy p�rja. Ginny bed�h�d�tt, sz�tt�rt egy k�pet, �s hozz�v�gta Harryhez a gy�r�t. Az�ta nem besz�ltek. Ginnyt Draco szavai z�kkentett�k ki a gondolkod�sb�l.
- Ginny! Ha ennek a megbesz�l�snek v�ge lesz, szeretn�k besz�lni veled! N�gyszemk�zt! – mondta Draco. El akarta mondani, hogy Cho figyeli, �s vesz�lyben van, Kate-tel egy�tt.
- Rendben. Este megfelel, nyolc �rakor?
- Persze! Nekem j� a nyolc �ra. Hol?
- Nem tudom.
- Az �n szob�mban! Mutatnom kell neked valamit.
- Ott leszek! De mi ilyen fon… - kezdte Ginny, de nem b�rta befejezni, mert Albus megjelent az ajt�ban.
- �r�l�k, hogy minden kedves t�rsam megjelent. Szeretn�k bejelenteni valamit. A di�kok a holnapi vacsor�n tudj�k majd meg. �gy d�nt�ttem, hogy a Roxfort ebben az �vben rendez egy �larcos b�lt december legelej�n. – N�h�ny tan�r elmosolyodott, de Ginny nem nagyon �r�lt az �tletnek.
- Beavatna minket a r�szletekbe, Albus? – k�rte Lupin.
- H�t persze, Remus! A b�l december �t�dik�n lenne. Ami a di�kokat illeti: minden �t�d-, hatod-, �s heted�ves di�k r�szt vehet a b�lon, persze csak jelmezben. �s egy fontos szab�ly, amit ismertetni�k kell a di�kokkal: a jelmeznek el kell takarnia a test�ket �s az arcukat. Ez a l�nyeg! Ha t�ncra ker�l sor, senki sem tudja kivel t�ncol. A jelmezt mindenki maga v�lasztja, de nem mutathatja meg senkinek. Ha valaki megszegi, �s m�gis megmutatja valakinek a jelmezt, �tok s�jtja azt, aki megmutatta �s azt is, akinek mutatta. A legsz�rakoztat�bb az lesz, hogy maguk �s j�magam is jelmezt h�zunk �s elvegy�l�nk a di�kok k�z�tt. A k�l�nbs�g az lesz, hogy a tan�rok l�thatj�k egym�s jelmez�t a b�l el�tt, �s tudni fogj�k, hogy ki a di�k, ki nem – Ginny fell�legzett. – Elv�gre, egy di�kokkal teli teremben, egy di�k nem fl�rt�lhet egy tan�rral �s, tan�r se di�kkal. Rem�lem, senkinek lesz neh�z betartania ezt a szab�lyt. – Minden tan�r b�lintott. – Mag�nak sem okoz gondot, Daniel? – Az edz� az igazgat�ra n�zett. Daniel nagy n�cs�b�sz h�r�ben �llt, �gy n�ha Dumbledore is k�telkedett a tan�rban. F�leg heted�ves l�nyok k�z�tt volt nagy h�re. A barna haj�val �s a k�k szemeivel m�g a leger�sebb �s legeleg�nsabb n�ket is levette a l�b�r�l. �s a mosolya! A mosolya Gilderoy Lockhart mosoly�val szemben is nyert volna. Ginnyt m�r nem egyszer pr�b�lta levenni a l�b�r�l, de Ginny nem volt olyan, mint a t�bbi n�. � uralkodott mag�n, �s megmondta a f�rfinak, hogy ne j�rjon ut�na, mert nincs semmi es�lye. A f�rfi ezut�n Hermion�t vette c�lba. De Hermione nem szavakkal, hanem egy hat�sos �tokkal fejezte ki azt, hogy nem tetszik neki a f�rfi. R�ad�sul a di�kok l�tt�k ezt a vit�t. Megindult a pletyka Hermione �s Daniel viszony�r�l. De kider�lt, hogy ez a pletyka l�gb�l kapott. Hermion�t ezek a pletyk�k am�gy sem izgatt�k nagyon. De Rose-t ann�l ink�bb. Egy este felkereste az anyj�t �s k�rd�re vonta. Hermione tagadta. Megesk�d�tt, hogy neki a csal�d a legfontosabb. Rose-nak m�r nem voltak k�ts�gei.
- Nem okoz gondot, Albus! A di�kok sz�momra csak gyerekek. �n m�g di�kokkal sohasem ker�ltem k�zeli kapcsolatba, �s nem is szeretn�k. �n csak �lek! Kihaszn�lom az �let minden gy�ny�r� pillanat�t. Nem �gy, mint egyesek. – Itt Ginnyre n�zett. A f�rfi tudta Ginny titk�t, de esze �g�ban sem volt el�rulni senkinek. Azon a v�lem�nyen volt, hogy att�l, hogy a n� nem �rdekl�dik ir�nta, att�l m�g lehetnek bar�tok. De valami megakad�lyozta a f�rfit, hogy bar�tok legyenek: Ginny nem akart a f�rfi bar�tja lenni. �gy a f�rfi csak a titk�t �rizte. Ginny �szrevette, hogy Daniel �t b�mulja. A gond az volt, hogy Draco is. Daniel hosszasan b�multa Ginnyt. Drac�n�l betelt a poh�r.
- Mondd csak, Jones! K�rdezni akarsz valamit a feles�gemt�l? – k�rdezte Draco. Hangja nyugodt volt, de legbel�l majd meg�r�lt a f�lt�kenys�gt�l. Daniel els�re nem figyelt r�, de n�h�ny pillanat m�lva felfogta, mit k�rdeztek t�le.
- Mi? Ja… nem!
- Akkor levenn�d r�la a tekinteted? – fogalmazta meg sz�pen Draco a mondanival�j�t.
- Persze! – mondta Daniel. Draco Harryre n�zett, aki ott �llt a terem egyik sark�ban, Hermione t�rsas�g�ban. Egy k�l�nbs�g volt most kett�j�k k�z�tt. Harry kimutatta azt, hogy f�lt�keny.
- Tipikus f�rfiak! – nevetett Dumbledore. – Ha valaki r�n�z a feles�g�kre, akkor a m�sik f�rfi b�cs�t vehet az �let�t�l. – Harrynek esz�be jutott, hogy mi lenne akkor, ha Ginny most az � feles�ge lenne. � is ugyan�gy viselkedne, mint Draco. Biztos volt benne, hogy Ginny nem szereti Drac�t, hi�ba mondja azt. �s abban is biztos volt, hogy Draco �gy tekint Ginnyre, mint egy erekly�re, amit soha senki nem v�laszthat el t�le. M�g a hal�lba is mag�val vinn�.
- M�ra ennyi lett volna a mondanival�m. L�ttam egyesek szem�ben – Ginnyre gondolt, de nem n�zett r� -, hogy nem �r�lnek annak az �tletnek, miszerint �larcos b�lt rendez�nk. – Harry m�g mindig f�lt�kenyen m�regette Danielt. Hermione �szrevette ezt, �s oldalba b�kte.
- Ne ilyen felt�n�en. – suttogta Hermione. – Nincs mi�rt agg�dnod. Ginny nem �rez ir�nta semmit.
- De Hermione! – suttogott Harry is. – Malfoy ir�nt sem �rzett semmit, m�gis hozz�ment.
- Az�rt tette, mert csal�dott. De ezt nem itt kellene megbesz�ln�nk.
- �s ha Malfoyban is csal�dik? – k�rdezte nagyon halkan Harry.
- Az isten�rt, Harry! – ki�ltott Hermione, mire minden szem r�juk szegez�d�tt.
- Valami baj van, Hermione? – k�rdezte az igazgat�. Harry vigyorra h�zta a sz�j�t. �gy vigyorgott, mint amikor Mcgalagony megk�rte Ront, hogy mutassanak be egy�tt egy t�ncot, a Kar�csonyi B�l el�tt, negyedikben.
- ���… nincs! Bocs�nat!
- Akkor elmehetnek! Kiv�ve Harry Pottert �s Draco Malfoyt. – a k�t eml�tett egym�sra n�zett �s fintorra h�zt�k a sz�jukat. Mindenki az ajt� fel� indult, kiv�ve Ginnyt. M�r mindenki kiment, de Ginny m�g mindig ott �llt, ahol eddig. M�r csak Ginny, a k�t f�rfi �s az igazgat� volt az irod�ban. – Ginerva! Megk�rn�m, hogy maga is menjen ki! Fontod dologr�l kell besz�lnem az urakkal! – mutatott a k�t fintorg� f�rfira. Ginny nem akart kimenni. Tudni akarta, hogy mi ilyen fontos az igazgat�nak.
- Persze! Megyek! – Elfordult �s ment az ajt� fel�. Lehajl�totta a kilincset, �s kil�pett.
- Uraim! Foglaljanak helyet! – komolyodott meg az igazgat�.
- Mi�rt kellett itt maradnunk? – k�rdezte Harry. – Ezzel a f�r…
- Nem mi�rt, hanem ki�rt. Ez jobban illik ide, mivel egy �l� emberr�l van sz�. Egy n�r�l. �s ezt a n�t Ginerva Weasleynek h�vj�k.
- Ginerva Malfoynak! – jav�totta ki Draco.
- Ahogy tetszik!
- Neki a Malfoy jobban tetszik! Tudja, Albus – hajolt az asztal f�l� -, a Malfoy n�v az eg�sz vil�gon a legszebb �s legtal�l�bb n�v. Emberek haln�nak �rte, hogy Malfoynak h�vhass�k. – g�nyol�dott Harry.
- Fogd be, Potter! Mert a te neved�rt haln�nak, mi? – g�nyol�dott Draco is. – Elfelejtetted, hogy m�r Ginnyt is Malfoynak h�vj�k? Ginny sem akarta a neved! Ha akarta volna, nem j�tt volna el, �s nem j�tt volna hozz�m! Nem Ginerva Potternek h�vj�k, hanem Malfoynak! J�l jegyezd meg!
- De �n szeretem �t! Szeretem! �s � is engem! Nem olyan r�g vallotta be! Na, ehhez mit sz�lsz, Malfoy?
- Szeret, mi? Az�rt van m�g mindig velem? Az�rt �ll�tott meg m�ltkor, mikor le akart�l fek�dni vele? �n ezt nem szerelemnek h�vom.
- Akkor minek?
- Cs�b�t�snak!
- Ja, persze! El is felejtettem, hogy a Roxfort legnagyobb cs�b�t�j�val veszekszem arr�l, hogy mi a szerelem �s mi a cs�b�t�s. Te egy csalfa vagy! H�ny n�vel fetrengt�l, mik�zben Ginny est�nk�nt t�ged v�rt? Ha v�rt egy�ltal�n.
- Boldog h�zasok voltunk addig, m�g te meg nem jelent�l!
- Megjelentem? Ti jelentetek meg a Roxfortban! Nem �n!
- De akkor is megpr�b�ltad visszaszerezni Ginnyt!
- Mi�rt? Mit gondolt�l? �l�k, �lbe tett k�zzel �s n�zem, hogyan �leled meg, �s hogyan cs�kolod meg?
- Igen! Ha lenne benned tisztess�g, ezt tetted volna!
- Tisztess�g? Hogy bennem nincs tisztess�g? Benned nincs!
- �n csaltam meg? H�t nem! �n hagytam, hogy m�shoz menjen? Nem!
- �n nem szeretem Ch�t, �s nem is szerettem soha! Valamivel megb�v�lt! De mit menteget�z�m el�tted? Nincs ehhez semmi k�z�d! Ginny m�g mindig engem szeret! � soha sem volt a ti�d! � mindig is az eny�m volt!
- A tied? – Draco az asztalra csapott. - �gy besz�lsz r�la, mintha csak egy t�rgy lenne! Pedig � a vil�g legcsod�latosabb n�je! Mit akarsz neki hazudni, hogy visszaszerezd? Mit tal�lt�l ki?
- Csak az igazat fogom neki mondani! Kider�tem, Cho mif�le m�don cs�b�tott el!
- Szerintem, te se ellenezted a dolgot! �s most megpr�b�lod visszaszerezni az �N feles�gemet? Olyan vagy, mint egy mond�sban egy szem�ly: nem sajn�lod, hogy lopt�l, de nagyon b�nod, hogy elkaptak, �s r�cs m�g� csuktak!
- Hagyj engem b�k�n! Nem tartozik r�d, hogy mi van k�ztem �s Ginny k�z�tt!
- De igen! R�m is tartozik! Elmondom m�g egyszer, hogy � a feles�gem, �gy, ha r�la van sz�, r�m is tartozik!
- M�r nem sok�… - kezdte Harry.
- Ejnye, uraim! Ezt nem kellene! – sz�lalt meg az igazgat�. Harry �s Draco el is feletkezdtek r�la. – Itt a falnak is f�le van. Megbesz�lhetj�k ezt nyugodtan is. Hiszen, egy �l�l�nyr�l besz�l�nk. Tudom, hogy mindkett�j�k nagyon szereti, de valamelyik�knek el kell engednie. Ez�rt maradtak itt. Ez�rt nem hallhatja Ginerva, hogy mir�l besz�l�nk. V�rom mindkett�j�k verzi�j�t. Mondj�k el nekem, mit �reznek Ginerva ir�nt.
- Szeretem! – mondta k�rusban a k�t f�rfi.
- Sejtettem, hogy ez lesz! De Harry! Draco tizenegy �ve h� t�rsa. Benne megb�zik. Benned nem fog megb�zni, mert f�l, hogy megint megcsalod. Harry! Neked kell �t elengedned! – Harry elt�totta a sz�j�t.
- Nekem? Mi�rt nekem?
- Mert nem b�zik benned! Engedd el! Mindkett�t�knek jobb lesz!
- De a l�nyom!
- � Mr Malfoyt tekinti apjak�nt. Ha megtudn�, hogy az eg�sz �lete egy nagy hazugs�g, nagy trauma �rn�. Tal�lkoztam m�r ilyen esettel. Az illet� h�rom eg�sz h�napig fek�dt a Mung� intenz�v oszt�lyon, k�m�ban! Ha szereti �ket, elengedi mindkett�j�ket!
- Mi t�rt�nt mag�val, Albus? – sz�rnyedt el Harry. – Nem k�rheti ezt t�lem! Ha Ginnyt el is engedn�m, a l�nyomat soha! � az �n v�rem! Nem a g�r�ny�! – mutatott Drac�ra, mire kapott egy g�nyos sz�jh�z�st.
- Engedd el �ket! – Harry nem v�laszolt, hanem kirontott az ajt�n. – Err�l ennyit! – Albus nagy leveg�t vett.
- K�sz�n�m, hogy ezt tette!
- Nem mag��rt, hanem Ginerv��rt �s a l�ny��rt. Harrynek igaza volt, hogy mag�nak kellene elengednie, de Ginerva nem engedn� el mag�t. Ha v�lasztania kellene Harry �s k�zted, akkor t�ged v�lasztana, mert megb�zik benned, nem az�rt, mert szeret t�ged.
- De �n akkor is k�sz�netet mondok mag�nak! �s mit akar tenni, hogy Potter ne szegje meg az �g�ret�t?
- � nem �g�rt meg semmit! De ha k�zelebb megy Kate-hez vagy Ginerv�hoz, akkor sajnos egy felejt�s�tkot kell r�sz�rnom, ami elfelejteti vele Ginerv�t �s hogy van egy l�nya.
- Nem teheti! – t�rt ki Drac�b�l. – Nem engedem meg! – Az igazgat� elmosolyodott.
- Mit l�tnak szemeim? Megsajn�lta?
- Nem! De Ginny szereti �t.
- Akkor mi�rt nem engedi elmenni vele? – k�rdezte Dumbledore.
- Mert vele nem lenne boldog!
- Eszem �g�ban sem volt kit�r�lni Harry eml�keit. Csak k�v�ncsi voltam, hogy mit mondasz erre. Ha azt mondod, hogy „tegye csak meg”, akkor egy sz�vtelen ember lenn�l. De te ellenzed.
- Becsapott? – sziszegte Draco.
- Sajn�lom, fiam! Musz�j volt valami m�don kider�tenem, hogy sz�vtelen vagy-e. De bebizony�tottad, hogy nem vagy az �s soha nem is leszel. Ez�rt k�rlek arra, hogy ne okozz f�jdalmat Ginerv�nak azzal, hogy seg�tesz Ch�nak. – Draco se nyelni, sem k�pni nem tudott.
- Ma-maga tudja? – dadogott.
- El�ttem nincsenek titkok. Ne sz�vetkezz vele m�g egyszer.
- M�r k�s�. – cs�v�lta meg Draco a fej�t szomor�an.
- Soha nincs k�s�!
- De m�r t�nyleg k�s�! Nem tudtam, hogy Cho ilyen sz�vtelen. Meg�g�rtette velem, hogy tegyek meg valamit Ginnyvel, mert ha nem, akkor Ginny �s Kate is meghal.
- A kast�lyon bel�l ez nem t�rt�nhet meg.
- De �n nem mondtam, hogy a kast�lyban akarja meg�lni.
- Nem fogja b�ntani �ket. – Vonta fel az igazgat� a szem�ld�k�t. Draco ravaszs�got l�tott benne. – Gondoskodom r�la.

*

Harry m�rgesen ballagott folyos�n. „Elfelejteni? Ginnyt? Az lehetetlen! � a szerelmem! A l�nyom anyja! �t nem lehet olyan egyszer�en elfelejteni!” Meg�rkezett Hermione ajtaja el�. Kopog�s n�lk�l ment be. De a szob�ban nem csak Hermione volt. Ott volt m�g Hugo �s Ron is. Hermione Ron �l�ben �lt, m�g Hugo a szoba egyik sark�ban j�tszott.
- Bocs�nat. Nem akartam �gy r�tok rontani – mondta Harry. Ron �s Hermione egyszerre �lltak fel. Ron elindult Harry fel�. – Szia, Ron! – ny�jtotta Harry a kez�t legjobb bar�tja fel�, de az nem fogta meg a kez�t. Helyette meg�lelte Harryt.
- Szia, Harry! – megveregette bar�tja h�t�t. – Nagyon ki vagy borulva? – k�rdezte Harryt�l. Ron elengedte Harryt �s meg�llt vele szemben.
- Szerintem, ezt nem Hugo el�tt kellene megbesz�ln�nk. – mutatott a kisfi�ra.
- Igazad van! Hugo, gyere! – mondta Hermione. – Elmegy�nk Remus b�csihoz, rendben?
- Menj�nk, anyu! – �t�lelte anyj�t. Mione felvette a fi�t, pedig m�r nem volt annyira kicsi.
- Ne kezdj�tek el n�lk�lem! – A kisfi�val egy�tt kil�pett az ajt�n.
- Mes�lj, cimbi! Mit csin�lt a h�gom? Nagyon ki vagy borulva! – Harry le�lt a kanap�ra.
- � semmit! Csak a f�rje! – mondta undorodva Harry.
- �h. Mit csin�lt?
- Elkezdett k�t�zk�dni Dumbledore el�tt. �s tudod mit mondott Dumbledore?
- Mit mondott? – k�rdezte k�v�ncsian Ron.
- Azt, hogy hagyj… - Kopogtattak az ajt�n. Harry nem b�rta befejezni a mondat�t, de nem is akarta elmondani. – Biztos Hermion�hoz j�tt egy di�k b�ntet�munk�ra.
- Lehet, de ki kellene nyitni. Nem gondolod?
- De! Majd �n kinyitom. Ha di�k j�tt, m�g a v�g�n azt hiszi, hogy te egy… - A kopog�s egyre hangosabb lett. Harry elindult az ajt� fel�. Kinyitotta �s Kate �llt el�tte.
- J� napot, professzor! – k�sz�nt a l�ny.
- Kate? Te mit keresel itt?
- Weasley professzor h�vott ide. – Harryt meglepte a v�lasz, de ut�na r�j�tt, hogy Mione val�sz�n�leg az�rt h�vta ide a l�nyt, hogy bemutassa Ronnak.
- Akkor? Gyere be! – Sz�lesebbre nyitotta az ajt�t. A l�ny bel�pett. De amikor megl�tta Ront, megtorpant. – Bemutatom Ronald Weasleyt. � Rose �desapja.
- �dv�zl�m, uram! Rose sokat mes�lt mag�r�l. – A l�ny b�tortalanul elindult Ron fel�. A v�g�n kiny�jtott kez�t, �s kezet r�zott Ronnal.
- �s nekem kihez van szerencs�m? – k�rdezte Ron. – Biztos j� csal�db�l sz�rmazol, ha ilyen sz�pen �s kedvesen tudsz k�sz�nni.
- Kate Malfoy vagyok. – Ron f�lrenyelte ital�t.
- Malfoy? Te vagy Ginny kis…
- Ron! – csit�totta Harry. – � Ginerva �s Draco Malfoy kisl�nya. Hiszen ismered mindkett�j�ket.
- Igen! Ismerem! – sziszegte Ron. – B�rcsak ne ismern�m azt a g�r�nyt.
- K�rem, ne s�rtegesse az apuk�mat – k�rlelte Kate.
- Jaj, eln�z�st! Nem akartalak megb�ntani. Tudod, apuk�ddal egy �vfolyamba j�rtunk a Roxfortba. �s nem volt valami szimpatikus. Volt benne vala… - Megint kopogtak. Harry elindult az ajt� fel�. Most Ginny �llt el�tte. Harry azt hitte, agyv�rz�s kapja el. „nem tal�lkozhatnak!”
- Ginny? Mit keresel te itt?
- Besz�lni akarok Hermion�val. Beengedn�l? Vagy m�r a s�gorn�mmel is viszonyod van? – k�rdezte g�nyosan Ginny.
- Nem engedhetlek be! – �llta el Ginny �tj�t. De Ginny nem hagyta ennyiben: belevert Harry kez�be �s bement a szob�ba. Harry m�g mindig a folyos�n �llt �s h�ttal �llt az ajt�nak. V�rta, hogy hogyan reag�l Ginny. Behunyta a szem�t, mert tudta, hogy hamarosan nagy veszeked�s veszi kezdet�t. M�r egy perce kint �llt, de semmi hang nem j�tt a szob�b�l. Bel�pett �s nagy meglepet�s �rte. Ron �s Ginny ott �llt a szoba k�zep�n. De nem veszekedtek, hanem �t�lelt�k egym�st. Szorosan �lelt�k egym�st. L�tta, hogy mind a ketten k�nnyeztek. Kate megdermedve figyelte �ket.
- Annyira hi�nyozt�l, Ron! Nagyon!
- Te is hi�nyozt�l, Ginny!
- Anya! Mi�rt �lelkezel Rose apuk�j�val? – k�rdezte Kate.
- Mert r�gen l�ttam, kicsim! Olyan volt nekem, mint a b�ty�m! – Harry mosolygott, de Ron elh�zta a sz�j�t.
- Mi az, hogy olyan voltam neked, mint a b�ty�d? Hiszen a b�ty�d… - Hermione vissz�rt. L�tta, hogy Ginny �s Ron szorosan �lelik egym�st.
- L�tom, mi most zavarunk! Van mit megbesz�lni�k. Gyere, Kate! Menj�nk ki! – sz�lt kedvesen a kisl�nyhoz Hermione. – Te is gyere, Harry! – Harrynek nem kellett k�tszer mondani: r�gt�n elindult az ajt� fel�. – Kate – Fordult a l�ny fel� -, te menj �s keresd meg Ros�t �s besz�lgessetek.
- Megyek, professzor! J� �jszak�t! Neked is anya! – Anyja m�r nem �lelte Ront, �gy meg tudta �lelni l�ny�t.
- Neked is, kincsem! – megcs�kolta l�nya arc�t. A l�ny elhagyta a szob�t �s Hermione is. Ginny r�gt�n Ronhoz fordult. Ron szem�ben nyoma sem volt haragnak. Ink�bb �r�mnek �s vid�ms�gnak. Ginny elindult Ron fel�. F�lt, hogy b�tyja nem �gy fog reag�lni, ahogy az el�bb tette. F�lt, hogy nem �lelni fogja, hanem lekever egy pofont. De ha pofont fog adni, Ginny tudta, hogy meg�rdemli. Hisz, sz� n�lk�l lel�pett. �s tudta, hogy a sz�lei, a b�tyjai �s Ron nem fognak �lni �s v�rni, hogy Ginny egyszer bel�pjen az Od� ajtaj�n. Kerest�k.
- Annyira sajn�lom, Ron! – borult b�tyja v�ll�ra, �s r�gt�n s�rni kezdett. Azt hitte, hogy Ron ell�ki majd mag�t�l, de helyette meg�lelte h�g�t. Olyan szorosan, hogy senki sem tudta volna elv�lasztani �ket egym�st�l.
- Sajn�lod? Nem el�g! – mondta Ron. Elengedte h�g�t, hogy szem�be n�zhessen. – Nem tudod, hogy mit �rzett apa �s anya, mikor elt�nt�l.
- Nem, t�nyleg nem tudom! De vel�k akarok lenni. Besz�lni akarok vel�k.
- �k is akarnak veled! Elhiheted, hogy mennyire akarnak m�r l�tni. De nem engedtem ide �ket. Anya elzavart otthonr�l, miut�n bejelentettem, hogy �lsz. Tudod, apa m�r k�zel �llt ahhoz, hogy megbolonduljon. Annyira szeretett t�ged. Sok�ig kezelt�k a Mung� elmebaj oszt�ly�n. De nem sokat tettek �rte. Ink�bb a csal�dj�nak k�sz�nheti azt, hogy meggy�gyult. – Ginny k�nnyei csak folytak �s folytak. Undorodott mag�t�l, hogy a saj�t h�lyes�ge miatt, majdnem meghalt egy ember. �s az az ember az apja lett volna.
- Jaj, Ron! �n ezt nem tudtam! Ha tudom, hazamegyek!
- M�r mindegy! V�ge! Te �lsz! Csak ez a l�nyeg! Annak az id�nek m�r v�ge. Felejts�k el, rendben? – Ginny b�lintott. – Mes�lj valamit az �letedr�l! Id�nk, mint a tenger! Gondolom, r�lam m�r tudsz mindent, mert Herm elmondta.
- Igen, elmondott mindent! Mit akarsz r�lam tudni?
- Hogy milyen f�rj az a tapl�? – mondta Ron.
- � nem tapl�! Ha jobban megismered, te is r�j�ssz!
- De �n nem akarom megismerni! J� nekem t�volr�l is figyelni!
- A h�zass�gunk t�k�letes. – f�llentette Ginny. – Boldogok vagyunk. M�s nem is kell.
- De kell m�g valami! – jav�totta ki Ron.
- Micsoda? – �rtetlenkedett Ginny.
- A szerelem!