- Draco? - k�rdezte Ginny, mert nem hitt szem�nek. Harry szeme szikr�zott a d�ht�l, de Draco �szrevette, hogy a f�lt�kenys�gt�l is. - Te mit keresel itt?
- El akartalak vinni titeket vacsor�zni. De l�tom, hogy rossz az alkalom. - Ginny b�lintott. James is d�h�s volt, egyed�l Molly nem �rtett semmit.
- Sz�val, te Draco Malfoyjal j�rk�lsz?! Ezt nem gondoltam volna r�lad, Ginny! Pont egy Malfoy?! A Weasleyk legnagyobb ellens�ge!
- Az apja volt a legnagyobb ellens�g�nk, nem Draco! � j�ember! Az iskol�ban tan�t! Megv�ltozott! �rtsd meg!
- Azt hiszem, hogy �n most megyek - szak�totta f�lbe Draco a veszeked� p�rost. Ginny r�gt�n r�n�zett.
- V�rj, kik�s�rlek! - kimentek a nappalib�l. Draco meg�llt a bej�rati ajt� el�tt.
- Sajn�lom, hogy megzavartam a csal�dot.
- Ez nem csal�d. Mi sosem voltunk egy csal�d. Megtal�ltuk egym�st, de nem lesz�nk sosem egy csal�d. - Draco elmosolyodott, de nem j� kedv�ben tette. Szem�ben l�tszott, hogy ez egy f�jdalmas mosoly.
- De te m�g mindig szereted. - Ginny nem tudta, hogyan tagadja le. Tudta, hogy m�r elmondta Drac�nak, hogy m�g mindig szereti Harryt, most le akarta tagadni.
- Nem! Nem! �n m�r nem szeretem! � a gyermekeim apja, de semmi t�bb! - Elkezdte a kez�t t�rdelni.
- Te hazudsz! Mindig ezt csin�lod, ha hazudsz. T�rdeled a kezed. Ez a jel, hogy f�llentesz. - Megpuszilta Ginny homlok�t. - �n most megyek. K�s�bb tal�lkozunk. Szia! - Kil�pett az ajt�n.
- M�r nem szeretsz? - k�rdezte a h�ta m�g�l egy hang.
- M�r nem, Harry! R�g�ta nem! M�r elfelejtettelek! Minket m�r csak k�t dolog k�t �ssze: Molly �s James. �s ez nem fog v�ltozni! - Visszamentek a nappaliba.
- Ki volt ez? - k�rdezte Molly. - Azon k�v�l, hogy a SVK tan�rom?
- Az any�d udvarl�ja!
- Nem az udvarl�m! - ki�ltott Ginny Harryre.
- Nekem nagyon �gy l�tszik!
- Olyan, mint Gabriella!
- Ki az a Gabriella? - k�rdezte Ginny.
- Az ap�m menyasszonya volt. �t �ve j�ttek �ssze �s egy �ve jegyezt�k el egym�st! De n�h�ny hete szak�tottak! - Ginny meglep�d�tt. Nem hitte, hogy Harry valaha is k�pes lenne m�st elvenni. � tizennyolc �v alatt egyszer sem j�rt f�rfival �s nem is akart.
- �s m�g te besz�lsz?! Megvetsz, mert valaki kin�zett mag�nak?! Megveted Drac�t, mert udvarol nekem?! �n is megvethetn�lek, hogy kin�zted magadnak azt a Gabriell�t, vagy kicsod�t! De nem teszem, mert mindenkinek joga van a boldogs�ghoz! �s m�g megsz�lsz?! Takarodj a h�zamb�l Harry James Potter! Takarodj! �s nem akarlak m�g egyszer l�tni! - Harry t�rte a szavakat, amit Ginny a fej�hez v�gott. Nem akarta rontani a helyzetet, �gy t�rte Ginny v�djait. - Jamessel akkor tal�lkozhatsz, de engem hagyj b�k�n!
- Rendben! Legyen, �n is megengedem, hogy l�sd Mollyt. De nem j�v�k t�bbet a k�zeledbe!
- Menj! Menj m�r! - ki�ltott Ginny �s m�r s�rt. Nehezen mondta ki, hogy nem akarja t�bb� l�tni Harryt. Harry �s Molly kil�ptek a h�z ajtaj�n. James pedig ut�nuk akart menni.
- James, te hov� m�sz?
- Az ap�m ut�n! Minden percet vele akarok t�lteni!
- Nem m�sz sehov�! - ord�tott r� az anyja.
- De igen! � az ap�m! Meg akarom ismerni! Nem akad�lyozhatsz meg! �k a csal�dom!
- �n is a csal�dod vagyok! - mondta Ginny egy�tt �rz� hangon. - Az any�d!
- Igen, �s egyben �letem megkeser�t�je! - Ginny arc�n v�gigfolyt egy k�nnycsepp.
- Hogy mondhatod ezt? �n neveltelek fel! Mindent megadtam, amire sz�ks�ged volt!
- De elv�lasztott�l t�l�k! �n vel�k megyek! Ha j�nak l�tom, majd visszaj�v�k! - � is kil�pett. Ginny tudta, hogy nem akad�lyozhatja meg. Hagyta, hogy elmenjen. M�g egy ideig �llt az el�szob�ban �s s�rt. Mikor lefek�dt, egy ideig m�g nem nyomta el az �lom, mert agg�dott James�rt. Nem tudta, hogy mikor j�n vissza.
*
Eltelt egy h�t. Ginny semmit nem hallott Jamesr�l. Se egy lev�l, se egy telefon. Egyik nap, Ginny a kanap�n �lt �s v�rta, hogy ny�ljon az ajt�. Meg is t�rt�nt. Hallotta, hogy �z ajt� ny�lik �s valaki bel�p rajta. Rohant is, hogy megn�zze ki az.
- James? – k�rdezte, de m�ris csal�dott volt, mert nem a fia �llt el�tte. – Draco! – Ginny elkezdett s�rni.
- Mi a baj? – Ginny odament hozz� �s meg�lelte.
- James… James el-elment. �s…�s m�r egy…egy hete nem…nem l�ttam – zokogott a v�r�s haj� n�. Draco megsimogatta Ginny h�t�t.
- Ne s�rj, k�rlek! Biztos visszaj�n!
- De…de m�g…m�g sosem csin�lt ilyet! Azt…azt mondta, hogy…hogy meg akarja ismerni az…az apj�t. �s…�s elment.
- Gyere. �lj�nk le. – Draco nagyon megsajn�lta Ginnyt. Nem hitte volna, hogy James k�pes �gy megijeszteni az anyj�t. �s hogy k�pes elmenni egy teljes h�tre. Bevitte a kanap�ra. Le�lt mell� �s megfogta a kez�t. – Visszaj�n! Biztos vagyok benne! Ne s�rj!
- De…de mi�rt? Tudod, hogy…hogy mit mondott, miel�tt elment? – Draco megz�rta a fej�t. – Azt, hogy �n vagyok az �lete megkeser�t�je! �s hogy neki Molly �s Harry a csal�dja! Olyan, mintha �n nem is sz�m�tan�k neki! Pedig �n hoztam a vil�gra! �s m�gis ezt mondta a sz�l�anyj�nak! �h, istenem! - Megint felzokogott. Draco ism�t �t�lelte.
- Csss… ne s�rj. Az �n kedvem�rt hagyd abba, j�? Megteszed?
- Persze! – let�r�lte k�nnyeit. – Na, l�tod? M�r nem is s�rok! – Ginny pr�b�lta leplezni b�nat�t. A sz�ve m�g mindig zokogott.
- M�ris jobb!
- Te olyan j� vagy hozz�, Draco! Mi�rt?
- Mert nagyon szeretlek! Teljes sz�vemb�l! – Most Ginny kezdett k�zeledni Draco fel�. Az ajkaik egym�shoz �rtek �s elkezdtek cs�kol�zni. Led�ltek a kanap�ra �s vadul cs�kol�ztak. Ginny nem tudta, hogy mit csin�l. Elkezdte kigombolni Draco ing�t. De Draco elt�volodott. – Ginny! Te most nem vagy magadn�l! Ha tiszta lenne a fejed, akkor nem tetted volna azt, amit az im�nt! Te most tiszta ideg vagy!
- Sajn�lom! Igazad van! De �r�l�k, hogy te nem haszn�lod ki az alkalmat, mint m�sok! M�s f�rfi nem l�k�tt volna el mag�t�l.
- �n nem tudn�m kihaszn�lni az alkalmat, mert tudom, hogy megut�ln�l. �s nekem a bar�ts�god fontosabb, mint az, hogy leteperjelek, mert tudom, hogy akkor a bar�ts�gunknak annyi. – Ginny elmosolyodott. De csak egy mosoly volt. Ut�na pedig m�r Draco karjaiban volt. Eszm�letlen�l.
- Ginny! Ginny! Mi bajod? Ginny! – Draco felkapta �s vitte a Szt. Mung�ba.
*
Mikor Ginny mag�hoz t�rt, egy k�rteremben fek�dt. Draco a kez�t fogta �s aludt. De mikor meg�rezte, hogy mozog a n� keze, azonnal felpattant a szeme.
- J� reggelt! – k�sz�nt �lmosan a sz�ke f�rfi.
- Szia! Mi t�rt�nt?
- El�jult�l! Azonnal behoztalak. Az orvos azt mondta, hogy kimer�lt�l, �s hogy nem eszel norm�lisan. S�t, az utols� egy h�tben semmit sem ett�l, ha igen, azt is ritk�n. Ez volt az orvos meg�llap�t�sa.
- Meddig voltam eszm�letlen?
- Tegnap �ta. Tegnap hoztalak be.
- Hol van James? Hol van a fiam?
- M�r �rtes�tettem �ket. Egy �r�ja sz�ltam nekik. Harry azonnal lecsapta a kagyl�t. Szerintem m�r elindultak. – Ebben a pillanatban valaki berontott a terembe.
- Anya! J�l vagy? – James j�tt meg. Azonnal odarohant az anyja �gya mell�, f�lrel�kte Drac�t, le�lt az anyja �gy�ra �s megfogta a kez�t.
- Azt hiszed, hogy ennyivel megoldod azt, amit tett�l? – k�rdezte Draco durv�n. – Te tetted ezt vele! Ha nem ment�l volna el, nem lett volna agg�dnival�ja! Tudott volna aludni �s norm�lisan enni!
- Tudom. �gy sajn�lom, anyu! – s�rt James �s megcs�kolta anyja kez�t. Ginny megsimogatta James arc�t szabad kez�vel.
- Semmi baj, kicsim!
- De mi�rt bocs�tasz meg? Ennek a f�rfinak igaza van.
- Igen, igaza van, de neve is van. Drac�nak h�vj�k. De ha nem bocs�tan�k meg, akkor nem lenn�k igazi anya. Egy anya m�g akkor is megbocs�t �s szereti gyermek�t, ha az gy�l�li �s ut�lja. De egy gyermek csak akkor fogadja el, amikor felismeri saj�t hib�j�t. Az �desanya mindent eln�z, mindig megbocs�t, mindig rem�l, ha gyermeke hib�zik. De hol volt�l eddig?
- Ap�n�l! Meg akartam ismerni, �s ez�rt nem j�ttem haza. Tudni akartam, hogy milyen az �let vele. De nem gondoltam, hogy belebetegedsz, hiszen mostan�ban sokat veszekedt�nk.
- Amikor elmentem a bar�taimmal egy h�rom napos kir�ndul�sra, �desany�m hal�lra agg�dta mag�t. Tudta, hogy Olaszorsz�gban vagyok, de � m�gis nagyon ideges volt. K�t �vvel voltam fiatalabb, mint te! Egy �desanya akkor is agg�dik, ha tudja, hogy gyereke j�l van �s tudja, hogy hol van. De �n m�g azt sem tudtam, hogy hol vagy. Nem tudom, hogy hol lakik az ap�d. �s nem tudtam, hogy j�l vagy-e. Agg�dtam �rted. – Ekkor Harry �s Molly is bej�tt a k�rterembe. Harry arca tele volt aggodalommal. Azonnal le�lt Ginny mell� �s megfogta a m�sik kez�t, de Ginny kih�zta a kezeit Harry�b�l. Csak most vette �szre, hogy Draco is ott van.
- Gin, j�l vagy?
- Igen, de neked ehhez semmi k�z�d.
- De igen. Hisz szeret… vagyis, te vagy a gyerekeim anyja �s agg�dtam �rted.
- Nem kellett volna.
- Ez a g�r�ny mit keres itt? – n�zett Drac�ra.
- � hozott be tegnap. Velem volt, mikor el�jultam.
- �s mi�rt van itt m�g mindig?
- �s te mi�rt vagy itt? El�g lett volna annyi, hogy ben�zel, k�sz�nsz �s m�sz is.
- De semmi k�ze hozz�d!
- De igen. Szeretem �t!
- Mi? – k�rdezte Harry. Mindenki el�mult a szob�ban. Draco nem mutatta ki, de � is.
- Szeretem Draco Malfoyt!!!