Hatodik fejezet: Szeretlek, Harry Potter, de nem lehetek a ti�d

Harry sz�m�tott r�, hogy ott tal�lja Ginnyt. Hisz, hova mehetne egy l�ny, aki az apja ut�n v�gy�dik? A temet�be, az apja s�rj�hoz. Kereste a s�rt, de nem l�tta sehol. De egyszer keserves zokog�st hallott. Elindult a hang ir�ny�ba. Megl�tta Ginnyt. Az apja s�rj�n fek�dt �s s�rt. Harry egy�tt �rz�en k�zeledett a s�r fel�. L�tta, hogy Ginny fel� fordult, de nem sz�lt semmit. Csak fek�dt a s�ron �s s�rt.
- Gin! M�r nem seg�thetsz rajta. Meghalt. �s ezen nem v�ltoztathatsz.
- De ha itt lettem volna, megakad�lyozhattam volna. De nem voltam itt, mert nekem fontosabb volt az, hogy gy�l�ljelek �s nem t�r�dtem azzal, hogy a csal�dom mit �rez, �s hogy mi lesz vel�k.
- Gyere, Gin! – �lbe vette Ginnyt �s vitte az Od�ba. Ginny eg�sz �ton nem sz�lt semmit, csak s�rt. De Harry nem is akarta, hogy besz�ljen. Biztos volt benne, hogy Ginny ki van mer�lve. Mikor meg�rkeztek, Molly azonnal felvitette a l�ny�t a r�gi szob�j�ba.
- Pihenni kell. Mindenki hagyja el a szob�t. Te is, Harry! �n beadom neki ezt a te�t. Ett�l majd egy kis er�re kap. - De Harryt �gy kellett kir�ncig�lni a szob�b�l, mert nem akarta mag�ra hagyni szerelm�t. Mikor Ginny mag�hoz t�rt, nem �rdekelte, hogy f�radt, elkezdett fel-al� j�rk�lni a szob�ban. Harry pedig beosont hozz�. Jamest �s Mollyt csak altat�f�zettel b�rt�k elaltatni. Mindkettej�k f�lt att�l, hogy anyjuk belebolondul apja hal�l�ba. Szerettek volna mellette lenni, de sem Harry, sem Molly nem engedte. De Harry nem b�rta ki. Beosont hozz� �s l�tta, hogy Ginny nem fekszik.
- Mi�rt nem alszol? – k�rdezte Harry.
- Mert nem tudok. De �n is k�rdezhetn�m ugyanezt t�led.
- Agg�dtam �rted. Az�rt maradtam itt �jszak�ra. F�ltelek.
- Nem kell f�ltened. Mi�rt tenn�d?
- Mert…szeretlek – ny�gte ki Harry. Ginny elmosolyodott.
- T�nyleg? Pedig tizennyolc �ve m�s elven voltunk, mind a ketten. Eml�kszem minden szavadra. „ Mi sosem szerett�k egym�st”. Ezek szerint megv�ltozott a v�lem�nyed.
- �n mindig szerettelek, most is szeretlek �s mindig is foglak. T�rt�njen b�rmi. – Ginny odas�t�lt Harryhez, �s olyat tett, amire Harry nem sz�m�tott. Szenved�lyesen megcs�kolta. Harry pedig viszonozta. De Ginny elt�volodott.
- Szeretlek, Harry Potter, de nem lehetek a ti�d.
- Mi�rt nem?
- Olyan sok k�z�s eml�k�nk van. Sok j�, de sok a rossz is. M�r nem kezdhetj�k �jra. Ezt a cs�kot b�cs�cs�knak sz�ntam.
- De Ginny! �n szeretlek, te is szeretsz! Mi kell m�g?
- Draco Malfoy megk�rte a kezem tegnap d�lut�n, mikor itt hagytam Jamest.
- Mi? – Harry nagyon f�lt. – �s mit v�laszolt�l neki?
- Igent mondtam neki.
- Nem, ez csak egy rossz �lom. Te nem tehetted. �s pont Draco Malfoy?
- � volt az egyetlen, aki meghallgatott. Velem volt, mikor James elment hozz�d. K�rh�zba vitt. �polt.
- De nem �rted? Az � apja tehet az ap�d hal�l�r�l!
- Tess�k? De ap�m balesetben halt meg!
- Nem! Csak �gy t�ntett�k fel! Lucius Malfoy tehetett r�la!
- Az any�m elmondta volna! Ne hazudj nekem!
- �desany�d az�rt nem mondta el neked, mert f�lt, hogy botr�nyt rendezel a miniszt�riumban �s Percyt kir�gj�k! �rted m�r?
- Nem! �s sosem fogom �rteni! Hagyta, hogy az ap�m gyilkosa szabadl�bon futkosson �s meg�lj�n m�g valakit?! Lehet, hogy � nem azon az elven van, mint �n, de egy munkahely neki fontosabb, mint az, hogy bebizony�tsa, hogy a f�rje nem balesetben halt meg?!
- �desany�d csak j�t akart neked! Ez�rt nem �rulta el!
- H�t sajn�lom! De m�r mindegy! Lucius Malfoy halott �s ez a l�nyeg.
- Mi? – �rtetlenkedet Harry. � ezt nem is tudta.
- Draco mes�lte, hogy k�t �ve meghalt. �gyhogy neh�z lenne b�rmit is r�bizony�tani. �s sajnos besz�lni sem tudunk vele.
- Ebben igazad van, Gin! – mosolygott Harry.
- Nem viccnek sz�ntam! De h�tha elmondott valamit Drac�nak err�l a gonosz terv�r�l! Besz�lek vele!
- Sz� sem lehet r�la! Neked pihenned kell! De ha m�gis elmenn�l, akkor veled megyek!
- Draco Malfoy a v�leg�nyem, ahogy az el�bb m�r elmondtam! Egyed�l is tudok vele besz�lni! �s ezt te is tudod!
- Te pedig tudd, hogy nem engedem, hogy hozz�menj! Csak a holtestemen kereszt�l. – K�zelebb l�pett Ginnyhez. – �s szerintem te sem akarsz hozz�menni! Csak az�rt, hogy f�jdalmat okozz nekem!
- Harry! �n…�n sosem lenn�k k�pes f�jdalmat okozni neked.
- Akkor mi�rt m�sz hozz�? – k�rdezte Harry f�jdalmasan. – Ezzel okozol a legnagyobb f�jdalmat! �s nemcsak nekem, hanem Mollynak �s Jamesnek is. Gondolj r�juk! �k nem szeretn�k, ha hozz�menn�l egy hal�lfal� ivad�khoz. – Ginny k�nnyezett. – �s �n sem! – Megfogta Ginny k�t v�ll�t. – Nem szereted. Lehet, hogy � szeret, de te biztos, hogy nem. Ne menj hozz�, k�ny�rg�m! �n szeretlek! Legy�nk olyanok, mint r�gen. Szeress�k egym�st, �s nevelj�k fel a k�t gyermek�nket. M�r nem sok�ig lehet�nk egy�tt vel�k, mert nemsok�ra kirep�lnek �s akkor egyed�l maradunk. Ha nem akarod, hogy �gy legyen, akkor gyere hozz�m. – Ginny hirtelen Harry nyaka k�r� fonta karjait �s megcs�kolta. Fej�ben sok minden kavargott. Bel�tta, hogy Harrynek igaza van. De azt is bel�tta, hogy csak Harry mellett lelhetne boldogs�gra. A cs�k egyre l�gyabb lett. Harry �s Ginny k�zeledni kezdtek az �gy fel�. Harry l�gyan d�nt�tte az �gyra szerelm�t. Ginny elkezdte kigombolni Harry ing�t. Az az �jszaka csak kett�j�k� volt �s nem gondolkodtak a k�vetkezm�nyein. Abba az �jszak�ba nem f�rt bele egy gonosz �rny�k sem.
*
Mikor Harry reggel fel�bredt, Ginny m�r nem fek�dt mellette. Azt hitte, hogy lement reggelizni. �gy h�t fel�lt�z�tt, bevetette az �gyat, �s � is lement. A reggeliz� asztaln�l ott �lt Molly, James, Ron �s Hermione is. Az id�sebb Molly pedig r�ntott�t s�t�tt. De Ginny nem volt ott.
- J� reggelt! – k�sz�nt Harry. Molly fel�llt, odament apj�hoz.
- J� reggelt, apa! – Megpuszilta apja arc�t.
- J� reggelt, Harry! – k�sz�nt Ron �s Hermione egyszerre. Harry le�lt az asztalhoz.
- Nem l�tt�tok Ginnyt? – k�rdezte. Mindenki r�zta a fej�t. – Nincs a szob�j�ban.
- De te sem volt�l a szob�dban az �jszaka. Hol volt�l, apa? – k�rdezte Molly, de tudta, hogy apja az anyj�n�l t�lt�tte az �jszak�t.
- Any�ddal voltam. Vigy�ztam r�. De elaludtam, �s mikor felkeltem, m�r nem volt mellettem… vagyis m�r nem volt az �gyon. Molly belekuncogott a narancslev�be.
- Jaj, apa! Neked nem megy a hazud�s. Mi�rt nem mondod ki, hogy egy�tt t�lt�tt�tek az �jszak�t? – Harry meglep�d�tt. Nem hitte volna, hogy Molly ilyen tapasztalt.
- Ez nem r�d tartozik, kisl�nyom! – mondta Harry, megnyomva a „kisl�nyom” sz�t. Ekkor j�tt Ginny. Szeme, mint mindig, nem �rult el semmit. Le�lt Harry mell�.
- J� reggelt!
- Hol j�rt�l, b�r�nyk�m? – k�rdezte Hermione.
- Draco Malfoyn�l, asszonyk�m.
- Na, j�! Nem kell mond�k�ban besz�lni – sz�lt Ron. – De mit kerest�l te Draco Malfoyn�l?
- Besz�lnem kellett vele, de nem r�d tarozik, hogy mir�l.
- Mi van kett�t�k k�z�tt? – k�rdezte James.
- Hisz te is tudod. M�r mondtam egyszer. – Ginny nem akarta m�g egyszer kimondani. Olyan sz�rny� �rz�s, ha olyan valakir�l mondja, hogy szereti, akit val�j�ban nem. �s Harry el�tt meg biztos nem. A tegnap este t�rt�ntek miatt.
- Nem, elfelejtettem. Sajn�lom. Elism�teln�d? – Tudta, hogy mire megy ki James j�t�ka.
- Szeretem Draco Malfoyt.
- Hogy mi? - k�rdezte egyszerre Hermione �s Ron.
- J�l hallott�tok. – Hermione �s Ron Harryre n�zett. De � csak evett tov�bb. Mintha nem is �rdekeln�. De Harry csak megj�tszotta. Mit tehetne m�g? Besz�lt Ginnyvel err�l �s � nem gondolta meg mag�t. T�bbet m�r nem tehet. B�rmennyire is f�jt neki, el kellett engednie Ginnyt
- De…de… Harry? Te mit sz�lt�l erre?
- Legyenek boldogok. – Ginnyt ez v�ratlanul �rte. Abban rem�nykedett, hogy tiltakozni fog.
- K�sz�nj�k. �s ha m�r �gy �sszegy�lt�nk, bejelentem, hogy hozz�megyek Draco Malfoyhoz.
- Mi??? – James fel�llt. – Ezt nem teheted! Anya, ha szeretsz, nem teszed meg.
- Ebb�l el�g! Hozz�megyek �s nincs vita! Gyer�nk James hazafel�. – Sz�llj be az aut�ba!
- Gy�l�llek! – mondta James �s elindult az ajt� fel�. Nem b�cs�zott apj�t�l. Nem tudta, hogy tal�n most l�tja utolj�ra. Besz�llt az aut�ba. Ginny megpr�b�lta meg�lelni anyj�t, de az elh�z�dott t�le.
- Ha hozz�m�sz Draco Malfoyhoz, t�bb� ide ne is gyere, mert nem l�tunk sz�vesen. D�nthetsz: az ostobas�god, vagy a csal�dod.
- Sziasztok! – Ginny meg sem pr�b�lta megk�zel�teni Mollyt, mert tudta, hogy ugyan�gy reag�lna, mint a nagyanyja. Besz�llt James mell� az aut�ba.
- Mi�rt teszed ezt?! Ha szeretn�l, meg�rten�d, hogy nem akarom ezt az eg�szet!
- K�sd be magad!! – utas�totta anyja.
- Nem k�t�m! – Az aut� elindult. M�r t�z perc is eltelt, de nem sz�ltak egym�shoz.
- James, tudom, hogy nem akarsz Draco Malfoyjal egy h�zban �lni, de a kedvem�rt tedd meg.
- Erre nem vagyok k�pes! Ha hozz�m�sz, engem nem l�tsz t�bb�!
- Na, figyelj ide! Ki vagy te, hogy zsarolj engem? – k�rdezte Ginny, �s James szem�be n�zett. – �n nagyon szeretlek, de…
- Anya, vigy�zz! – ki�ltott James. Az anyja r�taposott a f�kre, de az nem fogott. Mintha valaki t�nkretette volna. Mindketten ord�tottak, de nem volt �rtelme. Az aut� ir�ny�thatatlann� v�lt �s v�g�l nekihajtott egy f�nak. Ginny �les f�jdalmat �rzett fej�ben �s els�t�t�lt a vil�g. James pedig megmozd�totta karj�t, majd nem mozdult t�bb�.