Gondterhelten f�rk�sztem a havas t�jat. A t�l hamarabb k�sz�nt�tt be, mint m�skor, �s ezzel egy�tt m�g hidegebb is van, mint �ltal�ban…
- Brrr… - koccantak egy nagyot a fogaim a sz�mban. - Mi�rt mindig velem t�rt�nik valami rossz!? - ki�ltottam fel keser�en.
�sszekuporodtam egy nagy t�lgyfa alatt. A hideg sz�l kipiros�totta az arcomat, �s a fogaim egyre jobban kocogtak.
- Ez is miattad, van Blaise Zambini! - mondtam d�h�sen.
Agyamban �jabb k�pek r�ppentek fel a m�ltb�l �s ez arra k�sztetett, hogy gondolatban hagyjam magam m�g�tt a zimank�s parkot, �s n�zzem meg �jra, mi is vezetett ide, a t�lgyfa al�.

P�r nappal a b�ntet�munk�k ut�n levelet kaptam any��kt�l, amiben mind�ssze k�t mondat szerepelt.

„Ha megkapod a level�nket, k�r�nk keresd fel Piton professzort! � tudni fogja mi dolga van veled!

Szeretettel: Ap�d �s Any�d”

- H�t nem remek? - f�jtattam magamban. S m�g egyre d�h�ngve, gyors l�ptekkel elindultam Piton irod�ja fel�.
M�r r�g elm�lt h�t �ra, s rem�ltem ott tal�lom a denev�rt. L�pteimet lelass�tottam az ajt�n�l �s �temesen bekopogtam.
Megv�rtam a morcos *igen-t* �s csak ut�na nyitottam be.

- J� est�t tan�r �r!

- M�r v�rtam… - kom�tosan �llt fel az �r�asztal�t�l, ahol �pp a m�sodikosok dolgozatait jav�totta.

- �s most Miss Wilson megl�togatjuk az igazgat� urat. – flegm�n ajt�t nyitott, amit az im�nt csuktam be magam m�g�tt. Kitess�kelt, miel�tt jobban megfigyelhettem volna a szoba berendez�s�t.

- A tan�r �r tudja, m�rt kell elmennem Dumbledore professzorhoz? - k�rdeztem n�mi hallgat�s ut�n. Egy kiss� sz�d�ltem a mozg� csigal�pcs� miatt. Ilyet m�g nem l�ttam, igaz, m�g nem is j�rtam soha az igazgat�n�l.

- Nem az �n dolgom �nt felvil�gos�tani ebben az �gyben. – morogta, majd maga el� engedett, mikor bel�pt�nk a kerek szob�ba.


- Perselus �s Miss Wilson! – csengett kedvesen Dumbledore hangja.

- Nos, �gy v�lem Perselus, nyugodtan visszavonulhat az irod�j�ba. A tov�bbiakban nem lesz sz�ks�gem �nre.

A denev�r biccentett, majd elt�nt a szem�nk el�l.

- Nos, Miss Wilson… - fordult fel�m Dumbledore - k�rem, foglaljon helyet.
Nem kellet k�tszer mondania, azonnal beles�llyedtem a k�nyelmes sz�kbe, ami pontosan szemben volt az id�s var�zsl� �l�hely�vel.

- Igazgat� �r, mi�rt kellett idej�nn�m? A sz�leim Piton professzorhoz k�ldtek, �s a tan�r �r idehozott! Mi t�rt�nt? - n�ha meglep, hogy mennyire magabiztos a hangom, pedig teljesen k�ts�gbe vagyok esve.

- Nyugodjon meg kisasszony! A neheze csak most kezd�dik. - f�jdalmas mosoly j�tszott s�padt, �m mindig bar�ts�gos orc�j�n.

- Miss Wilson k�rem, legyen nagyon er�s!

- Megpr�b�lom, de mi t�rt�nt?

- Az �desapja komoly bajba ker�lt ismeretlen okok miatt.

Agyamba l�ktetett a v�r, �s csak egy sz� csengett a f�lembe: bajba, bajba, bajba…

- Bajba?! - ki�ltottam fel k�ts�gbe esve.

Dumbledore m�ly l�legzetet vett, majd �jra megsz�lalt.

- Csak egy m�don mentheti meg…

- Mi lenne az? - emeltem fel az arcomat, amit eddig a kezeim m�g� rejtettem.


- El kell fogadnia Blaise Zambini l�nyk�r�s�t…

- Micsoda? De h�t mi nem szeretj�k, egym�st, hogy mehetn�k hozz�? – most m�r nem tudtam uralkodni a hangomon, m�r majdnem kiab�ltam.

- Egyel�re nem magyar�zhatom el, de mindent meg fog tudni a megfelel� id�ben.

- De h�t nem vagyunk a k�z�pkorban! Nem �rtem! Vagy ez egy olyan var�zslat, mint a megszeghetetlen esk�?„


�s hogy ezut�n mi t�rt�nt? Nem tudom, csak arra eml�kszem, hogy a gyeng�lked�n k�t�ttem ki. Dumbledore k�s�bb megl�togatott �s elmondta, hogy el�jultam a kit�r�sem ut�n. � hozott ide.
Az�ta is �jra, meg �jra csak Dumbledore m�lyen zeng� hangj�t hallom.

„- Kisasszony nagyon sajn�lom, de ez az egyetlen megold�s! Higgye el, az �desanyja �s az �desapja mindent elk�vetett, de nem j�rtak sikerrel… Ahogy j� magam is pr�b�ltam int�zkedni az �n �gy�ben. Siker�lt el�rnem, hogy csak a 16-dik sz�let�snapj�t�l legyen �rv�nyes a jegyess�g. - Dumbledore fel�llt a sz�kr�l, ahol �lt �s kedvesen r�m mosolygott.

- K�sz�n�k mindent Igazgat� �r! - szememet k�nnyf�tyol takarta el. M�lyet s�hajtottam. – Blaise tudja m�r?

- Nos… Mr. Zambininek az �desanyja m�r a ny�r v�g�n elmondta.

Sz�l�sra nyitottam a sz�mat, de v�g�l �jra becsuktam. Mit is mondhatn�k m�g? Dumbledore �gy sim�totta meg az arcomat, mintha csak a nagyap�m lenne, �s t�vozott a gyeng�lked�r�l.„




F�z�san h�ztam m�g jobban magamra a v�kony tal�rt. Leheletem egyre jobban l�tszott a h�es�sben. Miut�n kiengedtek a gyeng�lked�r�l, idej�ttem gondolkodni. A sz�let�snapom hamarosan itt lesz �s akkor az eg�sz kast�ly tudni fog a jegyess�g�nkr�l. Sz�vem f�jdalmasan dobbant, szinte kiugrott a ruh�m al�l. Az �n apuk�m milyen bajba ker�lhetett, hogy el kellett �g�rnie a kezemet? Nem �rtem… �s Blaise m�r a ny�r v�g�n tudta! Sz�val innen f�jt a sz�l eg�sz v�gig! Ez�rt cs�kolt meg! A fejemben kezdtek megvil�gosodni a dolgok. Ez�rt foglalkozott velem, mert egy�bk�nt nem tette volna, hiszen �n vagyok a Mardek�r sz�gyene, akit a t�rsai a Hugrabugba akartak sz�m�zni! Ott biztos jobban �reztem volna magam! Mereven b�multam a kast�lyt, ami mostanra m�r �gy vil�g�tott, mint egy kar�csonyfa.

- Ideje lenne bemenni, nem gondolod?

- Nem, nem gondolom!

- Biztos haragszol r�m…

- Az nem kifejez�s Zambini!

- Figyelj Wilson! Mindkett�nk �rdeke, hogy j�l alakuljon ez a n�sz! Sz�val ne most akarj �ngyilkos lenni!

M�r csak azt vettem �szre, hogy a karjai k�z�tt vitt vissza a suliba, mert az �n megfagyott v�gtagjaimmal el�g neh�z lett volna mozogni. Gyorsan haladt a klubhelyis�g fel� s �n akaratlanul is a mell�re hajtottam a fejem �s besz�vtam a b�re illat�t. Mikor bel�pett a m�r �res szob�ba, lefektetett a kanap�ra, betakart egy odavar�zsolt paplannal, majd a homlokomra nyomott egy „j� �jszak�t” puszit.

- Most aludj, sz�ks�ged lesz r�! – mondta ellentmond�st nem t�r�en.

Miut�n elment, magamban megjegyeztem.

„…a rem�ny f�t,
Egyre hitet: Holnap jobb lesz, eg�sz
Bizonyos!”

Albius Tibullus