Vas�rnap reggel volt. A nap �ts�t�tt Ginny �gy�nak f�gg�ny�n, fel�bresztve �t.
- M�ris reggel van? – k�rdezte mag�t�l k�tyagosan. De ahogy esz�be jutottak a tegnap t�rt�ntek, �s hogy m�ra mit tervezett, szem�b�l elt�nt az �lom, �s azonnal kiugrott az �gy�b�l.
- Ma v�gre bevallom Harrynek az �rzelmeimet, m�g akkor is, ha visszautas�t. Egyszer�en nem b�rom m�r ezt tov�bb. Gyer�nk, Ginny, szedd �ssze magad! Nem �llhatsz �gy Harry el�. Hermione szerint Harry sokszor b�mul engem ev�s k�zben a Nagyteremben. �, b�rcsak t�nyleg �gy lenne!
Ginny, miut�n fel�lt�z�tt �s elv�gezte reggeli dolgait, lement a klubhelyis�gbe. Hermione k�rte tegnap este, hogy itt legyen ilyenkor, mert valami fontosat akart mondani neki Harryr�l.
- Tudn�m, hol lenne! Sosem szokott k�sni. Biztos j� oka van r�, hogy nincs itt. Tal�n lement reggelizni – gondolta.
Gy�ny�r� id� volt, m�g a folyos�k is �gy gondolt�k, hogy a helyes utat mutatj�k minden �hes di�knak. A Nagyterem fel� menet hangok sz�r�dtek ki egy teremb�l, ami kiab�l�shoz hasonl�tott. Ginny k�zelebb ment az ajt�hoz, hogy megtudja, mi t�rt�nik bent.
- Nyugodj meg, Harry! – hallatszott tomp�n Hermione hangja. Ginny r�tapadt az ajt�ra f�l�vel, hogy hallja, mi t�rt�nt szerelm�vel.
- Nem, nem, nem! �rtsd meg, meg�r�l�k! Belehalok, ha nem mondhatom el neki, hogy szeretem!
Ginny szem�b�l kisz�kkent p�r k�nnycsepp, �s elszaladt a teremt�l.
- H�t ezt akarta elmondani Hermione. Hogy Harry valaki m�st szeret. Ezt egyszer�en nem tudom elhinni! Mivel �rdemeltem ki ezt a b�ntet�st?




- M�sra se tudok gondolni, csak r�! A v�r�s haj�ra, a barna szem�re, a tekintet�re…
- Figyelj r�m, Harry! Nem mondhatok neked semmit, de b�zz bennem. Ma olyasmi fog t�rt�nni, amit�l boldog leszel. Higgy nekem! – mondta Hermione, majd kiment a teremb�l, mag�ra hagyva Harry-t.
- Hogy �n boldog leszek ma? K�ptelens�g. Csak egy dolog tenne boldogg�, de az nem fog megt�rt�nni…




Hermione felrohant a klubhelyis�gbe, rem�lve, hogy Ginny m�g ott van.
- Ha � volt az ajt�n�l, mikor Harry besz�lt, akkor nem is kell semmit mondanom. Harry m�g csak nem is vette �szre a zajt, de biztos, hogy valaki hallotta, amit mondott.
Mikor bel�pett a portr�lyukon, szipog� hangra lett figyelmes, majd megl�tta a kanap�n �l� Ginny-t – aki s�rt.

- Ginny! Mi a baj?
- Hagyj b�k�n!
- Neked ilyenkor nem s�rnod k�ne, hanem boldognak k�ne lenned!
- Boldognak? Hallottam, mit mondott Harry! Hallottam, hogy valaki m�st szeret!
- ����… - Hermione meg�rtette a dolgot. Ginny csak azt hallotta, hogy Harry szeret valakit, azt m�r nem, hogy az a bizonyos szerencs�s ember �.
- Ezt akartad elmondani am�gy is, nem? �gy legal�bb hamarabb megtudtam! – mondta Ginny, �s megpr�b�lta elfojtani k�nnyeit.
- Nem, egy�ltal�n nem! Figyelj, Ginny! Csin�ld csak meg az eltervezett akci�d ma este. Mondd el neki, mit �rzel. B�zz bennem! – Azzal Hermione felment a hatodikos l�nyok h�l�term�be, �s lefek�dt.
- Istenem, hogy milyen neh�z �sszehozni �ket! De ma v�gre siker�lni fog, �s v�gre nyugtom lesz!




- Ginny, Ginny, Ginny… �, b�rcsak lenne b�tors�gom elmondani neked, mit �rzek. Hogy mindenn�l jobban szeretlek!
Harry �lmodoz�s�t egy cs�p� f�jdalom szak�totta meg.
- Au! Oh… K�sz, Hedvig.
Harry m�r r�g�ta nem kapott levelet, �s er�sen gondolkozott rajta, hogy van-e valami k�l�nleges alkalom, ami miatt kellene kapnia. De mivel hirtelen nem jutott esz�be semmi, ink�bb kibontotta a levelet, �s megn�zte a felad� nev�t.
- Ginny…

Kedves Harry!

Szeretn�k mondani neked valami fontosat. K�rlek, legy�l t�z perc m�lva a parkban a p�lmafa alatt.

Szeretettel,
Ginny

- H�t persze, hogy ott leszek, szerelmem!





Nyolc perc m�lva Harry a tal�lkoz� helysz�n�n volt. Ginny m�r v�rt r�.
- K�sz�n�m, hogy elj�tt�l, Harry – mondta a l�ny, �s le�lt a p�lmafa al�. Harry csatlakozott hozz�.
- Ugyan, nincs mit.
- Valami fontosat kell elmondanom neked. Eddig nem volt b�tors�gom hozz�, de most musz�j.
- Bennem megb�zhatsz, Ginny. B�rmit elmondhatsz, �n meg�rtelek. Hiszen erre vannak a bar�tok. – Mekkora marha vagyok. Mi�rt kellett a bar�ts�got sz�ba hoznom?
- Harry, �n… �n… azt hiszem, m�gsem tudom elmondani. T�l neh�z ez nekem – mondta Ginny, �s p�r k�nnycsepp folyt ki a szem�b�l.
- Ne s�rj. Sokkal szebb vagy, mikor mosolyogsz. – Ginny egy kicsit elpirult a b�kra.
- T�nyleg sz�pnek tartasz? – k�rdezte, �s egy kicsit k�zelebb h�z�dott szerelm�hez.
- Igen. S�t, gy�ny�r�nek. �s kedvesnek, �s okosnak, �s humorosnak – mondta Harry, �s � is p�r centivel k�zelebb cs�szott Ginnyhez.
- Harry… ezt t�nyleg te mondtad?
- Igen – mondta, �s fej�vel lassan k�zeledett Ginny fel�, aki ugyan�gy tett. A t�vols�g megsz�nt k�z�tt�k, �s cs�kban forrtak �ssze. Vadul, szenved�lyesen, �s m�gis l�gyan �zlelt�k egym�s sz�j�t. P�r perc m�lva lihegve v�ltak sz�t. Ginny sz�m�ra csak ekkor v�lt vil�goss� egy dolog.
- Harry, v�letlen�l hallottam ma, ahogy valakir�l besz�lt�l, akit szeretsz. Csak nem - �n voltam?
- De igen, te volt�l. M�r f�l �ve csak r�lad �lmodozok. Szeretlek, az �letemn�l is jobban!
- �, Harry!
�jabb forr� cs�kban egyes�ltek, am�g r�juk nem k�sz�nt�tt az esti s�t�ts�g. A Nap narancss�rga sugarai megvil�g�tott�k a k�t szerelmest, akik val�sz�n�leg Edevis t�kr�ben csakis saj�t magukat l�tt�k volna – a vil�g legboldogabb embereinek �rezt�k magukat.