Harry a nappaliban �lt, �s k�t �jsz�l�tt gyermek�t tartotta a kez�ben, k�zben pedig mes�lt nekik, mintha mindent meg�rten�nek. Harry be akarta p�tolni mindazt az id�t, amit nem t�lthetett Sophie-val, �s �pp ez�rt az �sszes szabadidej�t a k�t kis lurk�val t�lt�tte.
A k�t cs�pps�g m�r k�t h�naposak voltak, �s ez id� alatt hatalmasat n�ttek, sz�leik nagy �r�m�re.
Ginny�k tartottak t�le, hogy az ikrekben Harry apja �s Ginny b�tyjainak g�njei fognak keveredni, �s biztosra vett�k, ha ez �gy lesz, akkor McGalagony s�rva fog kirohanni az �r�kr�l. Harryt kev�sb�, Ginnyt jobban aggasztotta, hogy gyerekei egykor majd ak�r a Roxfort legnagyobb cs�nytev�i lehetnek.
- Add ide, elviszem �ket aludni – s�t�lt be a nappaliba a v�r�s haj� n�. – Lassan indulnod k�ne.
- Annyira nincs kedvem menni – d�nny�gte v�laszul. – Sz�vesebben maradn�k itt veletek – �llt fel � is.
- Harry! Ez a leg�nyb�cs�d! Igaz, neked m�r nem az els� – tette hozz� somolyogva -, de att�l m�g el kell menned! J� buli lesz!
- �s te meg itthon maradsz pesztonk�nak?
- H�t, igaz�b�l �th�vtam n�h�ny bar�tn�met, ha nem gond!
- M�r mi�rt lenne? – vonta fel a szem�ld�k�t.
- H�t ez m�gis csak a te h�zad – felelte cs�ndesen.
- Ginny! – sz�lt hat�rozottan. – Ne csin�ld m�r ezt! Ez ugyanannyira a te h�zad is, mint az eny�m! Azt h�vsz meg ide, akit akarsz. Kiv�ve, ha az illet�nek nem csak bar�tkoz�si c�lja van.
- H�lye! – dorg�lta meg nevetve, majd �tvette t�le a kis Glori�t.
- Ej, Ginny! A gyerekek agya ilyenkor m�g szivacs! Mindent megjegyeznek, amit mondasz. Gondolom, nem akarod, hogy az els� szavuk egy ilyen cs�nya sz� legyen?! – kacsintott vid�man, majd elindultak a gyerekszoba fel�.
- Ezt honnan vetted? – k�rdezte �szinte k�v�ncsis�ggal �tk�zben.
- Tudod, az egyik ny�ron megn�ztem egy mugli sorozatot, ott mondta a, hogy is h�vj�k… ���… nem eml�kszem a nev�re, bocs!
- Semmi gond – legyintett, miut�n lefektette az �gy�ba Glori�t. K�zben pedig Oliver is a hely�re ker�lt, �s nyugodtan szuny�k�lt tov�bb.
- Am�gy Sophie is ilyen nyugodt volt, mint �k? – �rdekl�d�tt az ikreket figyelve.
- Nem, az els� n�h�ny h�napban rengetegszer �jszak�ztam vele, de nem b�nom, mert meg�rte – mosolygott.
- Anyu! – szaladt be a szob�ba az eml�tett.
- Sss! – pisszegte le az apja.
- Tess�k, dr�g�m – fordult oda hozz� Ginny kedvesen.
- Megj�tt Hermione n�ni, meg Lott��k – v�laszolta.
- Akkor megyek.
- Azt hiszem – s�hajtott Harry -, itt az ideje nekem is indulnom!
- Hidd el, j� buli lesz! De h�t mit magyar�zom! Neked m�r volt egy leg�nyb�cs�d!
- Ginny! Meddig akarod m�g azt a hib�t nekem felemlegetni?! – k�rdezte kicsit inger�ltebben, mint kellett volna.
- J�l van, bocs – felelte hidegen.
- Jaj, Ginny! – �lelte meg. – Ne haragudj, nem �gy �rtettem! – cs�kolt bele a nyak�ba.
- J�l van, csak menj m�r! – t�rt vissza vid�m hangj�hoz. – Sziasztok! – �dv�z�lte bar�tn�it, mikor le�rtek a l�pcs�n.
- Szia, Ginny! – �lelte meg nagy kedvvel Lotte. – Harry! – n�zett v�gig a f�rfin.
- Sziasztok! Akkor �n is megyek! – majd odahajolt Ginnyhez �s egy cs�k k�s�ret�ben meg�lelte.
- Vigy�zz magadra! – suttogta kedvese f�l�be a n�.
Harry kis�t�lt a h�zb�l, majd bandukolt m�g egy ideig a kihalt utc�n, azt�n egy sik�torban egyszer�en hoppan�lt.
Pillanatok m�lva egy kertes h�z h�ts� udvar�ban tal�lta mag�t. Harry, miut�n telesz�vta a friss leveg�vel t�dej�t, elindult a h�ts�bej�rat fel�.
- Haver! – j�tt elibe Ron. – M�r azt hitt�k, nem is j�ssz! – veregette h�tba, majd a nappaliba korm�nyozta.
- Nem sok kedvem volt hozz�! – d�rm�gte az orra al�.
- Ugyan! Na gyere, ne k�resd magad! – azzal bementek a nappaliba, ahol j� n�h�ny ismer�s f�rfi volt. – Emberek! Meghoztam az �ldozatot!
- Milyen �ldozatot? – fordult h�tra ijedt arckifejez�ssel az „�nnepelt”.
- Gyere, Harry! – h�zta be Dean. – �lj le, �s helyezd magad k�nyelembe!
- Hozok m�g s�rt! – aj�nlkozott fel Seamus.
Hi�ba voltak var�zsl�k, nem vetett�k meg a mugli �nyencs�geket. N�h�ny �vvel kor�bban m�g nem ismert�k a s�rt, de nem sokkal k�s�bb Dean bevezette �ket e finoms�gok rejtelmeibe. �s az�ta el�szeretettel issz�k a s�rt, vagy az ut�nozhatatlan �r whisky-t.
- Hogy vagy, Harry? – huppant le mell� a kanap�ra Neville.
- Semmi kedvem ehhez – morogta v�lasz�t.
- Meghiszem azt! – nevetett. – Sz�vesebben lenn�l otthon vel�k, igaz?!
- Pontosan! �n j�l �rzem magam veletek, de…
- Nekem nem kell magyar�zkodnod! – intette le a volt Griffend�les. – �n is pont �gy �reztem, mikor az �n leg�nyb�cs�m volt. Akkor minden percemet Hannah-val akartam t�lteni – s�hajtott nosztalgikusan.
- �s most nem akarsz? – lep�d�tt meg Harry.
- H�t…
- H�t?
- Tudod, n�ha �gy �rzem, hogy t�l sok bel�le – ismerte be �szint�n. – Van, hogy nem telik el olyan nap, amikor ne veszekedn�nk. Neville, mi�rt nem vitted ki a szemetet?! Elmosogatt�l?! Ugye nem felejtetted el a bev�s�rl�st?! – ut�nozta ironikusan feles�g�t. – De az�rt m�g szeretem! - tette hozz� gyorsan Harry arc�t l�tva. – Csak n�ha sok bel�le.
- Rem�lem, mi nem jutunk id�ig – n�zett k�ts�gbeesetten.
- H�t, ahogy �n Ginnyt ismerem – kuncogott. – B�r, t�ged se kell f�lteni.
- Nagyon szeretem – mondta v�g�l.
- L�tszik – v�laszolt mosolyogva. – El se hiszem – eml�kezett vissza.
- Mit?
- Hogy volt, mikor �n is szerelmes voltam Ginnybe – mondta egy kicsit f�l�sen.
- Mi? – ki�ltotta egy kicsit hangosan. – Te?
- Igen, �n. De ne agg�dj, nem lett bel�le semmi!
- Mikor?
- Negyedikben, meg �t�dikben.
- H�t, iz�…
- De m�r nem vagyok! Persze m�g mindig nagyon sz�p… De Hannah-t szeretem – tette hozz� Harry el�g mogorva arc�t l�tva. – Azt hiszem, megyek, iszok valamit. K�rsz? – pattant fel gyorsan.
Harry csak intett fej�vel, hogy nem, �s Neville m�r el is h�zta a cs�kot.
- Mi ez a mogorva arc, Harry? – dobta le mag�t ugyanarra az oldalra Ron, ahol kor�bban Neville �lt.
- Neville most mondta el, hogy szerelmes volt Ginnybe.
- Mikor?
- T�z �ve.
- �s? – vonta meg a v�ll�t. – Harry! Ne legy�l m�r ilyen! �rezd magad j�l utolj�ra! Ut�na �gyse tudod! �r�lj neki, hogy kiszabadulhatt�l otthonr�l! K�pzelem, mi van ott most, h�rom gyerekkel! – horkantott.
- Ron, �n szeretek otthon lenni! �s semmi kedvem ehhez a ricsajhoz! Az ittlev�k fel�t m�g csak l�t�sb�l se ismerem! Nem azt mondom, hogy j�jj�nk �ssze valami meghitt tead�lut�nra, de ehhez semmi kedvem. A ricsajt�l f�j a fejem, �s nem akarok r�szegen hazamenni. M�r csak egy sztript�z l�ny hi�nyzik!
- ���…
- Merlinre! Ron! Ugye nem h�vt�l t�ncos l�nyokat?! – n�zett rem�nykedve bar�tj�ra.
- Most mi�rt?! – v�dekezett zavartan a leend� s�gor. – Mindenki �r�lt volna neki! R�ad�sul ez az utols� nap, hogy leg�lisan b�mulhatod m�sok cick�it.
- De �n nem akarom m�sok mell�t b�mulni! Nekem pont el�g Ginny mellei! – ellenkezett d�h�sen.
- Erre nem vagyok k�v�ncsi! – fintorodott el. – Am�gy meg �lvezd ki! Hidd el, hat �v m�lva im�dkozni fogsz, hogy r�szt vehess ilyeneken! Mit gondolsz, a csajok mit csin�lnak?! – r�ntotta meg a v�ll�t.
- Biztos besz�lgetnek – v�laszolt.
- Aha, meg ahogy te azt elk�pzeled!
- Jaj, Ron! Otthon vannak Sophie-�k is! Nem fognak pasasokat h�vni!
- Rem�nykedj benne! – vigyorgott.
- Elmegyek – mondta hat�rozottan, majd fel�llt.
- Hova? – k�pedt el Ron.
- Nem tudom. Ak�rhova! Lehet, hogy be�l�k a Foltozott �stbe, vagy a H�rom Sepr�be! J�hetsz, ha gondolod, de �n megyek!
- Nem hagyhatom itt a h�zat! – mutatott k�rbe.
- Te tudod! Az�rt k�sz mindent! – k�sz�nt el, majd a kij�rat fel� indult.
- V�rj m�r! – ki�ltott ut�na, majd ut�na rohant. – J�, j�! Csak egy percet k�rek! Megk�rem Neville-t, hogy �rk�dj�n! Csak �t perc!
- Rendben.
Harry �s Ron t�z perccel k�s�bb m�r a H�rom Sepr� fel� baktattak Roxmorts f�utc�j�n. Mikor meg�rkeztek, kiv�lasztottak egy eldugott asztalt, �s rendeltek egy-egy l�ngnyelv whiskyt
- Izgulsz? – k�rdezte Ron.
- Nem tudom – v�laszolt bizonytalankodva. – Ma d�lut�nig m�g az volt minden v�gyam, hogy Ginny a feles�gem legyen, de ma m�r te volt�l a m�sodik, aki azt mondta, hogy nem j� a h�zass�g – vallotta be.
- �n? Mikor mondtam ezt?
- H�t, mikor arr�l a sztript�z csajr�l besz�lt�l.
- �n egy sz�val se mondtam, hogy nem j� a h�zass�g! – ellenkezett. – Minden egyes percet �lveztem, ami�ta Mi�val egy�tt vagyok! �n csak azt mondtam, hogy az esk�v� ut�n nem l�thatsz majd mindennap olyat.
- De �n nem is akarok! Am�gy meg Neville is mondta, hogy valami m�st �rez Hannah ir�nt. �n ezt akarom �rezni Ginny ir�nt h�sz �v m�lva!
- Ne agg�dj! Ezt fogod! Nyolc �ve ezt �rzed, nemde?! Neville m�s… Ne is figyelj r�! – legyintett.
- Igazad van! – h�l�san mosolygott. – Eml�kszel, mikor el�sz�r itt voltunk? – v�ltott nosztalgikus hangra.
- Mikor kisz�kt�l? – vigyorgott Ron is.
- Aha. Amikor megtudtam egyet, s m�st Siriusr�l.
- �s mikor j�l megleck�ztetted Malfoy�kat?!
- Milyen k�pet v�gott! – nevetett a fekete haj�.
- A h�s Malfoy megijed n�h�ny h�goly�t�l! – hahot�zott a v�r�s.
- �s eml�kszel, hogy els�ben, hogy b�jt Hagrid m�g� a rengetegben? – folytatta.
- Mintha szellemet l�tott volna!
- �s eml�kszel, mikor Umbridge kit�ntette? Milyen nagynak hitte mag�t.
- �s mikor m�sodikban felvett�k Crak �s Monstro alakj�t?
Harry �s Ron eg�sz �jjel nosztalgi�ztak, mindent �jra �t�lve. Els�t�l eg�szen hatodikig, ami Harry szerint �lete egyik legboldogabb hat �ve volt. Lesz�m�tva n�h�ny hal�lesetet, ami be�rny�kolta a boldogs�g�t.
- �s mikor megetted azt a csokit, amit Romilda Vane k�ld�tt nekem Valent�n-napra? t�nyleg elhitted, hogy szombat reggel, kilenckor Lumpsluckn�l van k�l�n�r�n? – fogta a has�t Harry.
- �s mikor p�rt akartunk h�vni a b�lra? �risten, de szerencs�tlenek voltunk! El se hiszem, hogy szerelmes voltam Fleur-be.
- �n meg Ch�ba!
- Igyunk a r�gi szerelmekre! – emelte a pohar�t Ron.
- Utolj�ra! – mondta Harry, majd kiitta pohara tartalmat, �s ez is a t�bbi �resen �ll� mell� ker�lt.
Olyan �jf�l k�r�l j�ttek ki, �s kicsit botladozva els�t�ltak a falu sz�l�re, abban a rem�nyben, hogy h�tha addigra kij�zanodnak annyira, hogy tudjanak hoppan�lni.
Mikor Harry meg�rkezett a Grimmauld t�rre, m�r mindenhol csend honolt. N�h�ny l�mpa vil�g�tott az utca t�ls� oldal�n, �gy a f�rfinak nem kellett att�l tartania, hogy megl�tj�k a muglik.
Bement a h�zban, de ott se volt semmi zaj.
A l�nyok ny�lv�n m�r hazamentek, vagy lefek�dtek aludni, ugyanis a Franciaorsz�gb�l j�tt vend�geket mind �k sz�ll�solt�k el.
Harry felment a h�l�szob�j�ban, de m�g miel�tt lefek�dt volna, elment lezuhanyozni. Gyors zusol�s ut�n, m�g megn�zte az ikreket, �s a kis Sophie-t, azt�n beb�jt Ginny mell� az �gyba. Nem akarta fel�breszteni, de a nem siker�lt.
- Szia – hallotta az �lmos hangot.
- Ne haragudj, nem akartalak felkelteni – mondta, mik�zben h�tulr�l �tkarolta mennyasszony�t.
- �gyis meg akartalak v�rni – fordult meg, �s adott egy cs�kot Harrynek. – J� buli volt?
- Nem igaz�n, �gy azt�n Ronnal elment�nk Roxmortsba, �s be�lt�nk a H�rom Sepr�be, ott besz�lgett�nk egy kicsit, azt�n hazaj�ttem. A tied?
- Mi sokat besz�lgett�nk, meg ugye volt, akik nem is ismert�k egym�st! De v�g�l is j�l telt. De ne agg�dj, nem h�vtunk Chippendale-fi�kat – kuncogta, majd szorosan a f�rfihez b�jt. – Szeretlek – s�gta.
- �n is t�ged – majd egy cs�k ut�n mindketten elaludtak.
M�snap sok�ig nem keltek fel. De v�g�l arra �bredtek, hogy Sophie kiab�l nekik.
- Apa! Anya! Gyertek m�r! K�sz az eb�d! – r�ngatta apja v�ll�t. – Giselle n�ni! Nem j�nnek!
A hangzavarra a k�t kis cs�pps�g is felriadt �s �jult er�vel seg�tett�k n�v�r�ket a sz�l�k felriaszt�s�hoz.
El�sz�r Ginny nyitotta ki a szemeit �s vett er�t mag�n, hogy �tmenjen az ikrekhez. Nem sokkal k�s�bb azt�n Harry is kik�sz�l�dott, �s f�radtan �tslattyogott a szomsz�d szob�ba a b�mb�l� ikrekhez. De mire m�r oda�rt ki is ment az �lmoss�g a szem�b�l, �s vid�man vette kez�be kisfi�t.

A d�lut�n hamar eltelt, an�lk�l, hogy valami �rdemlegeset is tettek volna. Az esk�v�t a Weasley-hagyom�nyokhoz h�ven az Od� kertj�ben rendezt�k. A d�sz�t�st, �s mindenf�le szervezked�st pedig a csal�d t�bbi tagja v�llalt�k magukra.
Este h�t fele meg�rkezett Ron �s Hermione. Ut�bbi h�rom hatalmas utaz�t�sk�val, �s a f�rje kez�ben egy v�ll�f�n egy becsomagolt halv�nylila ruha l�gott.
- Megj�tt�nk – suttogt�k, nehogy az ikreket fel�bressz�k.
- Nem kell suttogni! – j�tt el�j�k Harry. – �pp most �bredtek fel. Gyertek be!
A p�ros bement a konyh�ba, ahol nagyban folyt a s�rg�s-forg�s. Giselle �pp a vacsor�t k�sz�tette, Ginny pedig pr�b�lta megetetni Olivert.
- Ginny – fintorodott el a b�tyja. – Nem menn�l fel?
- M�r mi�rt menn�k fel? – v�gott vissza �lesen.
- Mert itt m�s emberek is vannak. Emberek, akik nem szokt�k meg, hogy a f�l melled kil�g a ruh�db�l!
- Ha nem tudn�d, �ppen pr�b�lom megetetni az unoka�cs�det! Nem megyek sehov�! Ez t�k term�szetes!
- Neked lehet, de nem akarom a kish�gom melleit l�tni! – vitatkozott.
Harry �s Hermione mosolyogva figyelt�k a sz�p�rbajt a sarokb�l, azt�n mikor kezdett elfajulni a helyzet, Harry felk�s�rte Ginny�ket a gyerekszob�ba.
- Nem �rtem, hogy mi�rt nem � megy el! – ellenkezett.
- Ginny! Te vagy az okosabb! �s tudom, hogy ez term�szetes, de �n sem szeretem, ha rajtam k�v�l m�s is l�tja a melleidet – suttogta huncutul a n� f�l�be, mire az f�lig elv�r�s�dve.
Miut�n a k�t legifjabb Potter is j�llakott, a t�bbiek is nyugodtan megvacsor�zhattak.
- Harry! – �llt fel az asztalt�l Mio. – Azt hiszem, ideje menned!
- �s ha m�sik szob�ba aludn�k – pr�b�lkozott �jra.
- Jaj, Harry! Csak holnap d�lut�nig b�rd ki! – mosolygott. – Ugye nem akarod, hogy balszerencs�tek legyen, mert megl�ttad a mennyasszonyt az esk�v� el�tt?!
- Nem, de ehhez mi�rt kell elmenjek itthonr�l?! Olyan nagy ez a h�z! Sim�n elker�lj�k egym�st!
- Harry! – n�zett r� szigor�bban a n�.
- J�l van, megyek! Az�rt elb�cs�zhatok t�le?!
- El, de �gy csin�lsz, mintha soha t�bb� nem l�tn�d! Csak egy est�r�l van sz�!
Harry nem t�r�d�tt a n� utols� kijelent�s�vel. Kih�zta Ginnyt a nappaliba, ahol szorosan mag�hoz h�zta, �s forr�n megcs�kolta.
- Nagyon szeretlek, ugye tudod?!
- �n is szeretlek – v�laszolt a n�. – Nagyon fogsz hi�nyozni.
- Te is nekem! – majd �jra megcs�kolta. – Holnap v�rlak az olt�rn�l! Ne k�ss el! – vigyorgott, majd egy �jabb cs�k ut�n megfogva a m�r el�k�sz�tett ruh�it, Ronnal egy�tt az � lak�sukra hoppan�ltak.
Harry r�gt�n elment lezuhanyozni, �s le is fek�dt az egyik vend�gszob�ba. De m�g sok�ig nem j�tt �lom a szem�re. Azon gondolkodott, hogy holnapt�l meg fog v�ltozni az �lete.
Ek�zben Ginny is lefek�dt aludni. Hi�nyzott neki Harry k�zels�ge, ez�rt megk�rte Sophie-t, hogy aludjon vele, �s az ikreket is �thozta a szob�j�ba. Mikor a h�rom gyerek m�r egyenletesen szuszogott, � m�g mindig forgol�dott. Azt�n az jutott esz�be, hogyha egy �vvel ezel�tt valaki azt mondja neki, hogy f�rjhez fog menni Harryhez, �s sz�l majd neki m�g k�t gyereket, k�rbe r�h�gi.
- Mennyire megv�ltozott minden! – s�hajtott halkan. Azt�n mag�hoz h�zva Sophie-t, v�g�l � is elaludt.

M�snap reggel szinte kipattant a szeme. Csod�lkozott, hogy az ikrek milyen csendesen v�gigaludt�k az �jszak�t, de h�t itt volt az ideje, hogy megetesse �ket. Halkan felvette Glori�t �s Olivert. Az ut�bbit befektette az �gyba Sophie mell�, �s Glori�val a karj�ban � is visszab�jt a meleg paplan al�, majd el�sz�r a kisl�nyt, ut�na a fi�t etette meg.
Nyolc �ra k�r�l ment le a konyh�ba, ahol m�r nagy volt a zsivaj. Mindenki ott volt; Hermione, Mrs Weasley, Giselle, Lotte, Claire �s Juliette is, b�r � a nagy hasa miatt nem nagyon tudott mit seg�teni, de sz�vesen sz�val tartotta a t�bbieket.
- J� reggelt!
- Szia, Ginny! – �dv�z�lt�k majdnem egyszerre.
- Ezt gyorsan edd meg, azt�n sipirc a f�rd�! – utas�totta Hermione. – �gy is k�s�sben vagyunk!
- �risten, m�r csak hat �ra! – n�zett a szekr�nyen �ll� nagy�r�ra.
- Bizony-bizony, �gyhogy csipkedd magad! – nevetett az anyja. – J�l van, akkor Giselle �s Claire velem j�n, a t�bbi itt seg�t – parancsolgatott Molly, azt�n a h�rmas hoppan�lt.
Reggeli ut�n Hermione Ginnyt, Lotte Sophie-t �s Juliette pedig az ikreket �lt�ztette.
A d�szes t�rsas�g h�romnegyed kett�kor ment �t a Weasley-h�zba, ahol m�g el kellett v�gezni az utols� sim�t�sokat.
- Gy�ny�r� vagy, kincsem! – �lelte meg egyetlen l�ny�t Arthur.
- K�sz�n�m, papa! – mondta k�nnyes szemmel.
- Legy�l nagyon boldog! – cs�kolta homlokon. – Indulhatunk?
- Azt hiszem – b�lintott. Ginnyr�l sug�rzott a boldogs�g.

Harry kint m�r izgatottan v�rta, mikor kezd�dik m�r. Tudta, hogy a mennyasszonyok mindig k�snek, de hogy ennyit?! Lassan m�r negyed �r�ja el kellett volna kezdeni. Harry m�r att�l f�lt, hogy Ginny fak�pn�l hagyta, de azt�n az ajt�n kil�pett a levendula sz�n� ruh�ban a kis Sophie. Vid�man ugr�lt a sorok k�zt, �s n�hol egy-egy mar�k vir�gszirmot kisz�rni a v�r�s sz�nyegre.
�t k�vette az ugyancsak levendula sz�n� Claire �s Lotte, akik az ikreket tartott�k. �s az utols� koszor�sl�ny Hermione volt.
� is a be�llt a hely�re, �s vid�man n�zett k�rbe. Ugyan november k�zepe volt, Harry�k egy b�b�j seg�ts�g�vel el�rt�k azt, hogy a h�z k�r�l, egy bizonyos t�vols�gban a nyarat is meghazudtol� meleg id� legyen.
Hermione m�r h�rom perce �llt az olt�rn�l, de Ginny m�g mindig nem t�nt fel. A v�leg�nyben �jra el�j�tt a f�lelem, de amikor felcsend�lt a n�szindul�, rem�nykedve n�zett az ajt�hoz, ahol Ginny �llt, hatalmas feh�r ruh�ban, kar�ltve az apj�val…