" – Nagyon csinos az a lány – jegyezte meg Krum, kizökkentve töprengéséből Harryt. Ginnyre mutatott, aki épp akkor csatlakozott Lunához. – Ő is rokonod?
– Igen – vágta rá fellobbanó ingerültséggel Harry. – És van barátja. Féltékeny típus. Nagydarab. Nem érdemes bosszantani."
Ginny pár méterrel a Roxfort főbejárata előtt landolt. Letörölte könnyeit,leszált a seprűjéről és az iskolája bejárati lépcsőihez rohant. Aggódott, mert maga mögött hagyta Dracot és elképzelte, mi minden történhet vele most. Engedte, hogy elmeneküljön, úgyhogy kétségtelenül meg fogják büntetni. Próbálta benyitni az ajtón, de nem mozdult. Ismét rántott egyet a kilincsen, de nem használt. Újabb könnyek hagyták el szemét és ökölbe szorított kézzel kezdte el verni az ajtót. Fájdalom járta át, ahogy tovább püfölte az ajtót, imádkozva, hogy valaki engedje be.
Pár lépést hátrált az ajtótól, mert hirtelen kinyílt. McGalagony Professzor és Dumbledore Professzor álltak az ajtóban felemelt pálcával. Abban a pillanatban, mikor meglátták Ginnyt, leeresztették a kezüket, a pálcáikat pedig eltették. McGalagony látta a könnyeit és behívta őt. Kedvesen átkarolta a lányt, amint betessékelte. Amint Dumbledore bezárta az ajtót, ismeét felemelte pálcáját és csatlakozott kettőjükhöz.
-Minerva, miért nem értesítit Miss Grangert, Mr. Weasleyt és Mr. Pottert, amíg én bekísérem az irodámban Miss Weasleyt. – McGalagony bólintott és elsietett a Nagyterem felé. Ginny és a Professzor csendben folytatták útjukat az iroda felé. Az igazgató tudta, hogy diákja beszélni fog, amint felkészült. Az elmúlt 24 órában sok minden történt vele,amiket nem biztos, hogy szívesen részletezne
Később, Ginny Dumbledore egyik kényelmes székében ült, miután kiöntötte a szívét,magyarázatot adva arról, mi minden történt az elmúlt pár órában, amit Draco Malfoyjal töltött. Hogyan fogta meg Draco a kezét és futottak végig a Tiltott Rengetegen és hogy önfeláldozóan visszajuttatta az iskolába. Csak az érzelmeit hagyta ki, amiket iránta érez és a csókjaikat. A könnyek még mindig a szemében volt. Nem tudta kontrolálni leírhatatlan szomorúságát és bűntudatát. De nem segített a bűntudata. Ha nem lépett volna a képbe, Draco jobb helyzetben lenne, mint jelenleg.
Amint befejezte mondandóját, Harry, Ron és Hermione csörtetett be Dumledore irodájába. Ron volt az első, aki megragadta. Kiszedte hugát a székből és szorosan magához ölelte. Akármennyire fájtak belül Ronnak huga hibái, még mindig szerette őt. Egyenesem rettegett, mikor eltűnt.
Hemione volt a következő, aki megölelte. Ginny hálás volt, hogy ez az ölelés nem volt olyan erős, mint Roné.
Most következett Harry. Kínos szünet volt, míg Ginny a fiú nyaka köré nem csavarta kezét, hogy szorosan megölelhesse. Könnyek peregtek végig Ginny arcán, míg Harry kezében volt. A fiú nem tudta Gin miért ilyen szomorú. De nem is érdekelte. Csak azt akarta, hogy rendbejöjjön. A trio kikísérte Ginnyt Dumledore irodájából és elkísérték a Griffendél Toronyba.
Harry, Ron és Hermione kérdezgették, mi a gond, de nem válaszolt. Nem akarta, hogy a barátai tudják, miért szomorú, mert nem értették volna. Hogyan is érthetnék meg az érzéseit? Az ellenségbe szerelmes. Hogy érthetnék meg? Pár perc elteltével feladták a kérdezgetést, mert ha el akarja mondani, mikor készen áll, úgyis elmondja. De nem fogja. Szégyenli magát és az érzéseit.
Ginny másnap visszatért az osztályába. Elképesztette, hogy egy éjszaka, hogy megváltoztathatja a dolgokat. Aurorok és a Főnix Rendjének tagjai voltak jelen a tanórákon a tanárok mellett, főled Sötét Varázslatok Kivédésén. Ez a tanári kart és legtöbb diákot is megváltoztatta. Most haladó szinten tanították őket, hogy felkészültek legyenek a háborúra, hogy minél több diák is küzdhessen. Harry, Ron és Hermione extra órákat vettek. Harry volt az egyetlen, akinek esélye lehet Voldemort ellen. Ginny úgy döntött, ő is hozzáad pár órát az órarendjéhez. Azért tanult, hogy Madam pomfrey mellett segédkezzen gyógyítóként. Nagyon kevés tanuló választotta ezt az utat és Ginny örült is ennek. Ginny bezárkózott és csak órákra és lakomákra ment le. A magatartása hetekig tartott, míg az eltűnt diákok visza nem tértek.
A mardekáros asztalt bámulta, mikor hangokat hallott az ajtó mögül. Dumledore tudta, mi következik és elküldte Pitont, hogy gondoskodjon az érkező(k)ről. A diákok, akik a támadás alatt eltűntek, egy kis csoportban tértek vissza és elindultak házaik asztalához. Csak diák hiányzott a Mardekáros asztaltól.
-Nem értem, Dumledore miért engedi őket vissza. A professzorok így jövendőbeli Halálfalókat fognak oktatni, ha már nem azok mind. – Ron halkan Harrynek és Hermionenak intézte szavait, de elég hangos volt ahhoz, hogy Ginny hallja. Ahogy Dracora nézett, elgondolkozott. Vajon megkapta már a jelét? Képes lesz megbocsájtani egy halálfalónak?
-Ron, természetesen még nem Halálfalók. Tudodki biztos magas szintű oktatásban akarná részesíteni őket feketemágiából. Mindazonáltal, Dumbledore azt reméli, hogy megváltoztatják sorsukat. Én személy szerint nem hiszem, hogy ez sikerülhet. – Ginny Hermione szavait figyelte, amíg még mindig Dracot bámulta. Rengeteg kérdés merült fel benne.
************************************************************************************
Ginny lesétált pincénél lévő folyosókhoz, hogy Haladó Bájitaltan órán vegyen részt, amit azóta tanult, mióta eldöntötte, medikus lesz. Komor arccal sétált, mikor berántották egy üres, sötét tanterembe. Eldobta könyveit, ahogy egy heves, szenvedélyes csókban egyesült elrablójával. Rögtön tudta, ki az. Átkarolta nyakát és bekapcsolódott a csókba, mielőttt eltolta volna magától „támadóját”.
-Mi.. – mondta Ginny, miközben visszatartotta zokogását. – Nem csinálhatjuk ezt. Mindketten komoly problémákkal nézünk szembe, ha folytatjuk. El fognak kapni és akkor Voldemort vagy az apád mindkettőnket megöl. És ettől fél a családom is. Gyűlölnek téged és a családod.
-Shh...
-De Draco.. – Mielőtt Ginny bármit mondhatott volna, Draco az ajkaira tapasztotta ujját.
-Ez lehet az utolsó alkalom, mikor láthatjuk egymást. A legtöbbet akarom kihozni. – Azzal megfogta Ginny kezét és kivezette őt a tanteremből, le az lépcsőkhöz, elkerülve a diákok és tanárok nemtetszését. Egy kőfal előtt megálltak
-Sárkány Vér.
A fal kinyílt és Draco gyorsan beterelte Ginnyt. Ahogy belökte Draco a hatalmas szobába, megpillantott egy zöldes lámpát és sötét borítású székeket, mielőtt Draco elindította volna fel a lépcsőn. Amint elérték a hálótermet, ismét szenvedélyes csókban forrottak össze.
Órákkal később , Ginny Draco mellett feküdt, mindkettőjüket egy egyszerű sötétzöld lepedő takarta. Draco kicsi mosollyal a száján, végigsimította a legifjabb Weasley vörös haját. Ginny éppen mondani készült valamit, de Draco egy csókkal elfelejtette vele, mit akart mondani. Nem akrta elrontani a pillanatot beszéddel vagy a következményekre gondolni. Csak a lány tudtára akarta adni, hogy vigyáz rá, még ha nem is mondta. A Malfoyok soha nem mutatják ki érzéseiket. Ez egy leírhatatlan szabály, ami generációk óta fennáll .