Scorpius a mindenf�le friss sal�t�val, oml�s s�ltekkel, �s gy�m�lcs�s t�lakkal j�l megpakolt sv�dasztal mellett iszogatta serleg�b�l a franciapezsg�t, Barry Zabini t�rsas�g�ban.

- Na, ki vele, Scorpius! H�ny boszork�nyt d�nt�tt�l k�t v�llra mostan�ban? - heher�szett a fiatal fi�, aki helyes von�sait, �s megnyer� modor�t az apj�t�l, a var�zsvil�g egyik legsikeresebb �zletember�t�l �r�k�lte. - El�ttem azt�n igaz�n nem kell szer�nykedned. Ahogy eln�zem Dr�ga bar�tom, minden l�ny t�ged akar, ak�r aranyv�r�, ak�r kever�k… lehet sz�p, vagy cs�f, fekete, sz�ke… vagy ak�r… egy �des, kis v�r�s csinibaba… - Scorpius rosszat sejtve k�vette Barry s�t�t pillant�s�t. Lily Potter cs�b�t� cip�risz�l�ssal, kimelegedve, kipirult pofival �pp a pult m�sik v�g�hez �llt, hogy valami h�s�t�t t�lts�n mag�nak, s Rose-nak.

- J�l �rzem, hogy te most c�lozgatsz valamire, Barry? – k�rdezte bossz�san Scorpius.

- �n? �, dehogy… - koccintotta hangos cs�rren�ssel Barry a pohar�t Scorpius serleg�hez. – M�g a vak is l�tja, hogy a gy�ny�r� Lily Potter, �s te, haver, eg�sz �ll� este szemmel tartj�tok egym�st, mintha att�l f�ln�tek, hogy valaki lecsap az orrotok el�tt a m�sikra. Olyan f�lt�kenyen figyeled ennek a t�zes kis boszork�nynak minden egyes mozdulat�t, hogy m�g t�ncolni se mern�m felk�rni az enged�lyed n�lk�l.

- Barry, hagyd ezt abba, mert a v�g�n m�g p�rul j�rsz, ezt garant�lom neked – v�gta h�tba Barryt vigyorogva Scorpius. - Ha valami v�letlen folyt�n val�ban �sszeakadn�nk Potterrel, az csakis az�rt lenne, hogy keresztbe tegy�nk egym�snak, vagy, hogy kritiz�ljunk egym�st valami miatt.

- �n mondom neked Scorpius, sz�mos d�g�s n� vesz r�szt ezen a rendezv�nyen, de most ez a l�ny a tuti biztos befut� a b�lkir�lyn� c�mre, nekem elhiheted! �n csak amiatt agg�dn�k egy kicsit a helyedben, hogy nehogy m�soknak is szemet sz�rjon, hogy lopva egym�st st�r�litek - vakargatta meg a tark�j�t Barry.

- Az any�mra gondolsz? – pr�szk�lt bele a pezsg�j�be Scorpius. – Csak mert ebben az esetben baromira nem �rdekel, hogy � mit vesz �szre, vagy esetleg mit nem!

- Igen, r� gondoltam, �s Divine-ra – tette hozz� Barry. - Tudod, a n�k a k�nyes helyzetekben meglep�en j�l haszn�lj�k azt a bizonyos hatodik �rz�k�ket, �s azonnal kiszagolj�k az ilyesmit!

- Mihez van k�l�n�s k�pess�g�nk, nek�nk, n�knek? - b�gta egy �rz�ki hang a fi�k h�ta m�g�tt. A var�zsl�k megfordultak, �s legnagyobb d�bbenet�kre Divine Lestrange �llt vel�k szemben.

- Arra, hogy t�nkre tegy�tek az �let�nket, �s hogy akkor toppanjatok be, amikor a legkev�sb� sem lenne r� sz�ks�g – f�rmedt Scorpius durv�n a l�nyra, s legsz�vesebben letagadta volna azt is, hogy valaha b�rmi k�z�k volt egym�shoz.

- Ne is figyelj oda erre a f�ln�t�sra, Divine - legyintett Barry kuncogva. - Egy�bk�nt �pp arr�l besz�lgett�nk, hogy milyen l�legzetel�ll�t�ak vagytok ezekben a rucikban. �rdemes volt elj�nni a b�lra, m�r csak ez�rt a l�tv�ny�rt is!

Divine d�s idomai leny�g�z�en festettek s�t�torgona sz�n� nagyest�lyi�ben, amelynek szab�sa egy g�r�g istenn� t�g�j�ra eml�keztetett. A f�nyl� szat�nanyagot a fels�r�szen apr� hegyikrist�lyokkal d�sz�tett�k, s az als� fodrok minden egyes l�p�sn�l �jra �s �jra sz�tlibbentek a lend�letes l�ptekt�l. A l�ny egyenes, lil�s-fekete tincsei az elm�lt h�napokban megn�ttek, s most m�r eg�szen a v�ll�ig �rtek, m�g n�iesebbre l�gy�tva �gy a von�sait.

- Ez igaz�n h�zelg�, Barry! - csapta �ssze a tenyer�t lelkesen a boszork�ny. - Teh�t akkor rem�nykedhetek benne, hogy az �jf�li Holdf�ny kering�h�z lesz t�ncpartnerem - kih�v�an tekintett fel Scorpiusra. A fi� j�l tudta, hogy Divine a legdurv�bb, �s leghat�sosabb cs�bfegyvereit fogja bevetni, hogy visszaszerezze �t mag�nak. - �s ha j�l l�tom… mindj�rt el�ti az �ra a tizenkett�t…

- Nos, akkor jobb lesz, ha elkezdesz s�rg�sen keresg�lni, egy olyan h�s lovag ut�n, aki megforgat a parketten, hogyha t�ncolni akarsz - tan�csolta g�nyosan az ez�stsz�ke m�gus. - Mert �n moment�n senkit sem tudok neked aj�nlani. De ha lehet, mindenk�ppen olyat v�lassz, akinek van unokatestv�re is… tudod, kett�t egy csap�sra… vagy k�rdezd meg, Corbint, h�tha � m�g fac�r.

- �, de vicces! - h�zta el a sz�j�t keser�en Divine. – �ruld m�r el, mi�rt vagy ilyen cinikus Scorpius? K�l�nben is, ki m�st k�rn�l fel a h�res, �jjeli valcerre, ha nem engem? Tal�n Pottert? – m�regette len�z� pillant�sokkal a k�zelben �ll� boszork�nyt. – Hallom, koll�g�k lettetek…

Scorpius v�gighordozta tekintet�t Lily karcs� alakj�n, a keresztp�ntos selyemcip� orr�t�l, a f�lig felt�z�tt, f�lig al�oml� hull�mos f�rt�kig. A l�ny aranysz�llal �tsz�tt muszlinm�dere, �s a skarl�tv�r�s, el�lr�l mini, h�tulr�l hossz� t�llszokny�ja minden bizonnyal e Miniszt�riumi b�l legfelt�n�bb, s legegyedibb ruhak�ltem�nye lehetett. Rose valami vicceset suttogott Lily f�l�be, mire mindketten j��z�en felkacagtak. A l�ny el�sz�r az ajkai el� kapta a kez�t, majd nevetve megr�zta a fej�t, s a l�ngsz�n� tincsek szanasz�t rebbentek a finom mozdulat sodr�s�ban. Scorpius mintha lass�tott felv�telt n�zne, letagl�zva csod�lta a sz�ps�ges boszork�nyt. Egy igazi angyal, vagy egy �larcos d�mon, aki mag�val az �rd�ggel sz�vetkezett ellene, hogy teljesen �sszezavarja, �s a padl�ra k�ldje? Nem tudta eld�nteni, hogy valaki meg�tkozta, vagy a v�gzet �z vele kegyetlen tr�f�t? Lily Potter annyira m�s volt, mint az �sszes t�bbi l�ny, aki valaha szerepet j�tszott az �let�ben. M�s, mint az illemet, s az arisztokrata szab�lyrendszert oly j�l ismer�, tisztes aranyv�r� boszork�nyok a k�rnyezet�ben. Olyan term�szetes b�j, mag�val ragad� der� sug�rzik bel�le, amilyenhez foghat�val m�g senki m�sn�l nem tal�lkozott. Zabol�tlan, temperamentumos term�szet, egy igazi kis vad�c, akit szabadnak, er�snek, �s sz�kimond�nak neveltek.

- Mi�rt is ne? - sz�lalt meg v�g�l Scorpius kaj�n vigyorral az ajkai k�r�l. – Mi�rt is ne k�rhetn�m fel a munkat�rsn�met? Ha megengeditek… - A fi� elrobogott unokatestv�re, �s volt mennyasszonya mellett. Divine h�pogva kapkodta a leveg�t, s bossz�szomjas tekintettel figyelte, ahogy Scorpius a Potter l�nyhoz l�p.

Lily �pp a vill�j�ra sz�rt egy darabot a finom csoki tortaszeletb�l, mikor Scorpius egyszerre csak az orra el�tt termett a pultn�l.

- H�lgyeim! – k�sz�nt�tte a l�nyokat kedvesen a var�zsl�. - Hogy �rzik magukat ezen a pomp�s est�lyen?

- Eddig eg�sz j�l elvoltunk, Malfoy… n�lk�led is – jegyezte meg cs�p�sen Lily, s tov�bbindult. - Minek k�sz�nhetj�k a kegyet, hogy hozz�nk csap�dt�l? – k�rdezte meg a v�lla f�l�tt h�trapillantva.

- Tulajdonk�ppen… szeretn�m megk�rdezni, hogy lenn�l-e a partnerem az �jf�li t�ncn�l… persze csak amennyiben m�g nem �g�rted el m�snak a Holdf�ny kering�t. - Lily visszafordult, s meglepetten n�zett fel a sz�rk�s szemekbe. - Persze meg�rtem, ha m�r…

- �, nem, nem – ki�ltott fel Lily hevesen. – �r�mmel elfogadom a t�ncra val� felk�r�sedet… persze szigor�an csak kollegi�lis alapon. – Lily minden sz�n�szi k�pess�g�t latba vetette, hogy ne l�tsz�djon, mennyire �r�l ennek a t�ncnak Scorpiussal, s hogy az arcj�t�ka se t�kr�zze, hogy az�rt egy kicsit � is izgul.

- Term�szetesen, �n is �gy gondoltam – felelt komoly hangon a var�zsl�.

Lassan el�t�tt�k a miniszt�riumi kakukkos �r�k az �jf�lt, s a k�z�ns�g t�k�n �lve v�rta a romantikus Holdf�ny kering�t, melyet m�sk�pp a fiatalok, vagy a szerelmesek t�nc�nak is neveztek. A var�zsvil�g kr�mj�ben megszokott volt, hogy a m�gusok ez alatt a valcer alatt pr�b�lt�k megnyerni sz�v�k h�lgy�t, s a p�rok is �gy nyilv�n�tott�k ki a nagyvil�g el�tt, hogy �sszetartoznak.

- Egy kis figyelmet k�rek, H�lgyeim �s Uraim – rik�csolt a F�cerem�nia mester er�teljesen odakoppintva botj�t a padl�hoz.  – A Holdf�ny kering� k�vetkezik!

- Miss Potter! – biccentett magabiztosan Scorpius, s a karj�t ny�jtotta a l�nynak, hogy a t�ncparkettre vezethesse.

- Mr. Malfoy – mosolygott kac�ran Lily, majd eleg�nsan pukedlizett egyet, �s belekarolt a fi�ba. - Mehet�nk.

Scorpius remek t�ncpartnernek bizonyult. Lily �gy �rezte, mintha egy igazi herceg tartan� a karjai k�z�tt. M�g soha nem l�tta ennyire vonz�nak a fi�t, mint most, ahogy szorosan simulnak egym�shoz, ahogy a fi� tenyere a derek�ra csusszan, s ahogy azon kapja mag�t, hogy egyre ink�bb �lvezi ezt a helyzetet. Semmi sem lehetett t�k�letesebb, mint ez a var�zslatos perc, ez a feld�sz�tett helysz�n, ez a k�l�n�s, t�nd�rmes�be ill� t�nc… Nem sz�m�tott, hogy mennyire m�s k�r�kben forognak, hogy tulajdonk�ppen ellens�gk�nt kellene kezelni�k egym�st. Valahogy mindez most elt�rp�lt, �s mintha minden gonosz er�, �s h�tr�ltat� t�nyez� messze sz�llt volna. Mintha ebben a pillanatban nem �llhatna k�z�j�k sem csal�di ind�ttat�s, sem b�rmilyen vesz�ly. Most csak egy ragyog� sz�ps�g�, ifj� l�ny, �s egy fiatalember kering�z�tt a terem k�zep�n, akiknek m�r nincs semmi k�z�k sem a m�lthoz, sem a var�zsvil�gban d�l� r�gi visz�lyokhoz, mely mindkett�j�k csal�dj�ban kit�r�lhetetlen nyomott hagyott.

- Mond Malfoy, ugye csak az�rt k�rt�l fel engem, hogy felbosszantsd az exmenyasszonyodat? Azt hiszem, ha tehetn�, ha nem lenn�nek tanuk, meg�lne a pillant�s�val – k�rdezte sz�r�san Lily, mert �szrevette, hogy Divine egyed�l �lldog�l a parkett sz�l�n, s val�ban egy pillanatra sem t�veszti szem el�l �ket.

- Mond Potter, csak az�rt fogadtad el a felk�r�semet, hogy felbosszants a k�rd�seiddel? - susogott vissza Scorpius. - Elhinn�d, ha azt mondan�m, hogy az�rt v�lasztottalak t�ged, mert a b�l legcsinosabb boszork�ny�val szerettem volna t�ncolni?

- Hmm… nos, val�sz�n�leg azt aj�nlan�m neked, hogy s�rg�sen vizsg�ltasd ki magad egy megb�zhat� gy�gy�t�val – kuncogott fel Lily ezt a j�l es� b�kot hallva, s �rezte, hogy egy kicsit el is pirult. - Van is egy szuper �tletem, k�rj seg�ts�get Rose-t�l! Ma kapta meg a kinevez�s�t a Szent Mung�b�l – rebegtette meg hossz� szempill�it.

- Jaj, nem, k�sz – h�zta el a sz�j�t finny�san Scorpius. – Semmik�pp nem b�zn�m az �letem egy Weasley tud�s�ra.

- H�t persze! Hogy is felejthettem ezt el! – pimaszkodott Lily. - De azt hiszem, pontos diagn�zis n�lk�l is biztos lehetek benne, hogy s�lyos agyl�gyul�sban szenvedsz, mivel �pp egy Potterrel fl�rt�lsz…

- Ja, igen – v�gott t�preng� arckifejez�st a fi�. - Akkor meg m�r nem mindegy? Sz�momra m�r �gy sincs es�ly. - Erre mindketten felnevettek, majd Scorpius k�zelebb szor�totta mag�hoz Lilyt, s lehunyt szemekkel l�legezte be a boszork�ny l�ngsz�n� hajzuhatag�b�l �rad�, b�d�t� liliomillatot.  

Ez a borult, cs�p�s decemberi este nem csak ennek a mutat�s p�rosnak tartogatott v�ratlan meglepet�seket, hanem Drac�nak is…

A Holdf�ny kering� alatt Blaise sz�rakoztatta az asztalt�rsas�got k�l�nb�z� bugyuta viccekkel, �s �sr�gi iskolai anekdot�kkal. K�zben Astoria t�relmetlen�l kocogtatta z�ldre lakozott k�rmeivel a krist�lypoharat, s felt�n� gyakoriss�ggal ellen�rizte kar�r�j�n az id�t. Draco szeml�tom�st nem d�nt�tt m�g le a tork�n elegend� L�ngnyelv whiskyt ahhoz, hogy kell�k�ppen elengedje mag�t, s fesztelen�l �lvezze a mulatoz�st.

- Agg�dom Daphn� miatt – fordult Astoria a f�rje fel�. - M�r el�g sok id� telt el az�ta, hogy kiment leveg�zni, �s f�lek, hogy valami baja esett, az�rt nem t�rt m�g vissza.

- Semmi baja sincs - d�rm�g�tt k�z�ny�sen Draco. - A n�v�red egyszer�en csak t�l sokat ivott.

- Na, err�l te is besz�lhetn�l… - sz�rt vissza a n�, s m�rgesen felpattant az asztalt�l. - Minden �ldott este leiszod magad, �gyhogy nincs jogod g�nyos megjegyz�seket tenni Daphn�ra.

- M�sk�pp nem tudn�m kib�rni az �letet melletted, Kedvesem! - v�laszolt neg�des mosollyal Draco. - Az alkohol okozta m�morban legal�bb megfeledkezem r�la, hogy l�tezel!

- M�g j�, hogy �n nem feledkezem meg r�la, hogy te l�tezel. Most pedig, ha nem haragszol, megyek, �s megkeresem a testv�remet - f�jtatott feld�ltan Astoria, majd durc�san h�tra-h�tra pillantva, energikus l�ptekkel a baj�rat fel� igyekezett.

- J� est�t k�v�nok! Jaj, de j�, hogy v�gre �sszefutottunk, Mr. Malfoy – ki�ltott fel megk�nnyebb�lten Perla Vraiemount, amikor hosszas keresg�l�s ut�n v�gre megtal�lta a f�n�k�t. A fiatal n� m�regz�ld brok�truh�ban volt, sz�les, abroncsos szoknyar�sszel, s rubintokkal kirakott kockaforma dekolt�zzsal. Sz�legyenes, csokol�d�barna haja kibontva a derek�ra hullott, nyak�ban pedig csak egy v�kony igazgy�ngysor t�nd�k�lt. Olyan nemesen eleg�ns volt, olyan festm�nyszer�, mintha szem�ly�ben egy m�lt sz�zadi hercegn� kelt volna �letre. – Nem szeretn�m megzavarni, de mindenk�ppen be kell, hogy mutassam valakinek! Megk�rhetem, hogy j�jj�n velem?

- H�t persze, ezer �r�mmel, Miss Vraiemount – mondta k�szs�gesen Draco, s fel�llt a sz�kr�l.

- Akkor k�vessen, k�rem! - fordult sarkon Perla mosolyogva, s elindult a zs�folt teremben az italos pult fel�.

Perla egy kisebb, halkan cseveg� t�rsas�ghoz k�s�rte a f�rfit. Egy k�z�pkor� p�r, �s egy k�s�r� n�lk�l �rkezett, felt�n�en csinos n� �llt h�ttal Drac�nak.

- Mr. Malfoy, k�rem, engedje meg, hogy bemutassam �nnek az �desany�mat. - Perla figyelmeztet�en meg�t�gette a boszork�ny v�ll�t. – Anya? – Az alacsony termet� n� hirtelen megfordult, s mikor tal�lkozott a tekintet�k, Draco szemei el�tt egy pillanatra els�t�t�lt a vil�g, �s azt hitte, hogy menten el�jul…

Semmi k�ts�g, m�r az els� percben �szre kellett volna vennie a meglep� hasonl�s�got. Hogy is nem �rtette meg, mit s�gnak sz�m�ra asszisztense sz�p v�g�s� szemei, hogy mi�rt is csod�lta annyira Perla selymes hajtenger�t. Minden rezd�l�se, minden egyes l�p�se pont olyan volt, mint amilyen az� a r�gi ismer�s�, az� az egykori t�rs�, aki most t�bb mint harminc �v ut�n, itt �ll vele szemben, ebben a teremben. Draco b�nultan meredt a Kleop�tra frizur�t visel� boszork�nyra. Tekintet�t �gy vonzotta a n� nyak�ban a fekete b�rsonyszalagon f�gg�, csepp alak� smaragdmed�l, ak�r vasat a m�gnes.

- Mind�ssze k�t n� �lt a var�zsvil�gban, aki tudta, hogyan kell viselni ezt a k�l�nleges �kk�vet – ny�gte Draco d�bbenett�l elf�l� hangon. – Az egyiket m�r �vtizedekkel ezel�tt v�gs� nyugalomba helyezt�k a Malfoy birtokon, egy cs�ndes, �s h�s kript�ban, a m�sik pedig nyom n�lk�l elt�nt, amikor �pp a legnagyobb sz�ks�gem lett volna r�… a Roxfort elleni t�mad�s ut�n…

- N�ha �rik meglepet�sek az embert - sz�lalt meg a n�, s ajkait fanyar f�lmosolyra h�zta. - �s v�ratlanul el�ker�l az, akit, vagy amit elveszettnek hitt�nk. Ak�r egy r�gi ismer�s… ak�r egy �si, csal�di �kszer.

- Pansy… Pansy Parkinson – suttogta hitetlenkedve Draco, s �nk�nytelen�l k�zelebb l�pett a n�h�z. - K�ptelen vagyok felfogni, hogy val�ban te vagy az. – Perla megk�v�lten n�zett hol az anyj�ra, hol pedig Drac�ra. Fogalma sem volt, hogy a f�rfi, �s Pansy ismerik egym�st.

- Pedig jobb lenne, ha hinn�l a saj�t szemednek, Draco – felelt a boszork�ny titokzatos arccal. - Visszak�lt�ztem Angli�ba, �s mostan�ban nem is sz�nd�kozom m�shol letelepedni.

Pansy t�r�keny test�n fens�gesen mutatott az enyh�n decens szab�s�, s�r�n sz�tt fekete csipkeest�lyi. A sziluett vonalait k�vet� ruha hossz�, harangform�j� ujja r�borult a n� k�zfej�re. Pontosan olyan volt, mint r�gen… Drac�t val�ss�ggal sokkolta, hogy az a l�ny, akivel egykor oly fontosak voltak egym�snak, akivel kamaszkorukban k�z�s j�v�t terveztek, sok-sok �vvel az ut�n, hogy kil�pett az �let�b�l, most feln�tt n�k�nt �jra el�bukkant a k�d�s semmib�l… Draco gondolkozni sem tudott, sem eml�kezni az �lmaikra, sem a mardek�r h�zban t�lt�tt �vekre. �veges tekintette Pansy s�padt arc�ra tapadt, s nem volt ereje megsz�lalni. 

- Anya ti ismeritek egym�st? – k�rdezte Perla neheztelve.

- Igen, m�g a… Roxfortb�l – vetette oda a boszork�nynak Pansy, s nem vette le szigor� tekintet�t Drac�r�l. A homlok�ba hull� sz�ke haj, a hideg, sz�rke pillant�s, az arisztokratikus tart�s semmit sem v�ltozott, m�g ha az id� nyomott is hagyott a f�rfi von�sain. – De az m�r nagyon r�gen volt… s az�ta igencsak megv�ltozott a vil�g… az eny�m is… �s biztos vagyok benne, hogy Mr. Malfoyj� is… - remegett meg keser�en a hangja. – Azt hiszem jobb lesz, ha lassan hazamegy�nk, Perla – fordult hirtelen a l�nya fel�. - M�g a kab�tunkat is el� kell hal�sznunk a ruhat�rb�l.

- Jaj, nem Anya! Eszemben sincs m�g hazamenni! – ellenkezett m�ltatlankodva Perla. – Visszautas�tottam Albus Potter felk�r�s�t, hogy ne kelljen egyed�l hagynom t�ged, de… de haza nem megyek.

- J�l van! – b�lintott Pansy. – De �n akkor is visszavonulok. Draco… �r�l�k, hogy l�ttalak. – A n� finoman megemelte szokny�j�nak csipkeanyag�t, s elford�tva tekintet�t a f�rfir�l, siet�sen elindult a teraszajt� fel�.

- Miss. Vraiemount, nem kellene m�gis k�vetnie az �desanyj�t? – k�rdezte l�gyan Draco. – Azt hiszem, tekintve, hogy megszaporodtak a var�zsb�nt�nyek…

- �, az any�m megtanult mag�ra vigy�zni, Mr. Malfoy – villantotta ki h�feh�r gy�ngyfogsor�t Perla. – Nem ismerek n�la er�sebb asszonyt!

- H�t, �n sem – mormolta halkan Draco.

- Ugye nem b�ntom meg, Mr. Malfoy, ha most megkeresem Albus Pottert? Tudja, tartozom neki egy t�nccal – n�zett Perla bocs�natk�r�n Drac�ra.

-  Semmi gond, Perla! Azt hiszem nekem is illene visszat�rnem a csal�domhoz. B�r, ahogy eln�zem a fiam eg�sz j�l boldogul n�lk�lem is – vigyorodott el a f�rfi, ahogy vetett egy sanda pillant�st Scorpiusra, aki m�g mindig Lily Potterrel andalgott a t�ncparketten. – Menjen, �s keresse meg a kviddics szt�r lovagj�t. �s ne k�ssen el h�tf�n reggel a munk�b�l!

- Rendben. – Perla halkan felnevetett. - Akkor h�tf�n…

Draco k�vette pillant�s�val a t�volod� l�nyt, s k�zben v�gig arra gondolt, hogy mi�rt �ppen most jelent meg Pansy? Most, mikor s�lyos, s�t�t felh�k gy�lekeznek az �gbolton az �vtizedekig b�k�ben �l� var�zsl� t�rsadalom felett. Rem�lte, hogy semmif�le �sszef�gg�s nincs a boszork�ny rejt�lyes felbukkan�sa, �s a balj�s b�nt�nyek k�z�tt.

Pansy mellkas�val a hatalmas terasz b�bos korl�tj�nak d�lt, s hosszasan b�multa a Miniszt�rium s�t�ts�gbe borult parkj�t. B�r j�csk�n fagypont alatt volt a h�m�rs�klet, m�gsem �rezte b�r�n a h�v�s fuvallatokat. Nehezen vette a leveg�t, s a sz�ve t�j�k�n furcsa f�jdalom gy�t�rte. Sejtette, hogy neh�z lesz, de ez rosszabb volt, mint amire megpr�b�lt felk�sz�lni… sokkal m�lyebben v�gott bel� a t�r, sokkal jobban feld�lta a tal�lkoz�s, mint ahogy el�re l�tta, s meg�rtette, er�snek kell lennie. Er�sebbnek, mint eddig b�rmikor az �let�ben…

�vatos l�ptek, s halk tal�rsusog�s zaja �t�tte meg a boszork�ny f�leit, s nem is kellett megfordulnia ahhoz, hogy tudja ki az. 

- M�gsem ment�l haza, Pansy? Azt hittem, sietsz, hogy min�l hamarabb elt�nhess a szemem el�l. - A n� lassan megfordult, s v�gign�zett a sz�ke f�rfin, aki hanyagul zsebre tett k�zzel �llt el�tte.    

- Mib�l gondolod, hogy… az�rt akartam hazamenni, mert kellemetlen, hogy tal�lkoztunk? – v�laszolt rezzen�stelen arccal Pansy, s kecses mozdulattal belet�rt s�t�tbarna haj�ba. 

- Sz� n�lk�l ment�l el… tal�n adhatt�l volna valami magyar�zatot… - sz�lalt meg a f�rfi. Hangja �res volt, �s t�voli. 

- Meg volt az okom r�. - A n� ell�pett a korl�tt�l. Arca �ttetsz�en feh�r volt a hold f�ny�ben, mandulaform�j� szemei s�t�ten csillogtak. - Tal�n elsz�mol�ssal tartoztam volna b�rkinek is? - k�rdezte len�z� f�l mosollyal.

- Nem hittem, hogy l�tlak m�g valaha ebben az �letben.

- Akkor ma este val�ra v�lt egy r�m�lmod – jegyezte meg sz�razon Pansy, s gy�l�lk�d� tekintettel meredt Drac�ra.   

- Pansy, �n… - A var�zsl� k�ptelen volt befejezni a mondatot, mert bentr�l iszonyatos robaj, �s �vegcs�r�mp�l�s hallatszott, mintha az egyik hatalmas krist�lycsill�r zuhant volna a t�ncol�k fej�re. Draco �s Pansy v�rakoz�s n�lk�l rontottak be a b�lterembe…

A helyis�gben hirtelen vaks�t�t lett, mintha a rengeteg gyerty�t egyszerre oltotta volna el valami er�s var�zslat. Az ablakok bet�rtek, a tengernyi �vegszil�nk beter�tette a parkettet, s az asztalokat. A leveg� pillanatok alatt fojt�v�, �porodott� v�lt, s�r�n gomolygott a f�st felfel�, s ki az alul�ba. A teljes fejetlens�gben hossz� tal�ros, fenyeget� �larcot visel� alakok bukkantak el� a k�dfelh�b�l. Ez�st�s maszkok, torz, pokolb�li gonosz von�sokkal…

A b�loz�k p�nikba estek, akik tehett�k k�ts�gbeesett ki�lt�sok, �s r�m�lt sikolyok k�zepette siettek elhoppan�lni a Miniszt�rium �p�let�b�l. Minden olyan gyorsan t�rt�nt, nem volt id� r�, hogy komoly taktikai akci�kat hajtsanak v�gre az �nnepl�k testi �ps�g�nek v�delm�ben. A jelenl�v� aurorok Harry, �s Ron vezet�s�vel azonnal a t�ncparkettre futottak, hogyha sz�ks�ges, szembe sz�llhassanak a t�mad�kkal. Lily kibontakozott Scorpius �lel�s�b�l, elengedte a fi� kez�t, �s csatlakozott a betolakod�kkal farkasszemet n�z� auror brig�d sorfal�hoz.

Egy v�kony, fekete tal�ros hal�lfal� n� egyenesen Harryre szegezte a p�lc�j�t, s testtart�s�b�l �gy l�tszott azon gondolkozik, milyen �tokkal tegye el l�b al�l a kis T�l�l�t. V�g�l vakt�ban z�ld szikr�kat sz�rt, �gy a plafonr�l lecs�ng� s�lyos krist�lycsill�rokat tal�lta el, s azok tehetetlen�l hanyatlottak a m�lybe. Lily �pp hogy csak el tudott ugrani a becsap�d� csill�r el�l, miel�tt az maga al� temethette volna. A sz�p t�llszokny�ja felhasadt, ahogy hasra v�gta mag�t, s v�gighemperedett a k�vezeten. Harry a szeme sark�b�l figyelte jelenetet, s miut�n Lily felpattant, s l�tta, hogy nem szenvedetett komoly s�r�l�st, ink�bb nem mozdult.

Egy m�sik �larcos, egy magas f�rfi elr�ngatta a t�rsas�got vezet� n�t Harry el�l, s egy k�zmozdulattal jelet adott a t�bbieknek, mire amilyen hirtelen megjelentek, olyan gyorsan el is t�ntek a helysz�nr�l a t�mad�k. A hal�lfal�k sz�rny� csatateret, s rombol�st hagytak maguk ut�n, s a fekete f�sttenger is csak nagyon lassan oszladozott a var�zsn�ps�g k�r�l…                              

- J�l vagy Lily? – rohant oda Harry leveg� ut�n kapkodva a l�ny�hoz, mikor m�r �jra �gett n�h�ny gyertya, s lehetett k�zlekedni a dereng�sben.

- Egyben vagyok Apa! Kutya bajom! – ny�gte Lily f�j�s karj�t d�rzs�lgetve. – �s te? Apa… mi… mi volt ez?

- Az, amit�l tartottam, Kisl�nyom! – felelt Harry s�ri hangon. – Hal�lfal�k… ak�rcsak r�gen… de �gy t�nik, szerencs�re most csak ijesztget�snek, �s er�demonstr�ci�nak sz�nt�k ezt az akci�t. Csup�n sz�tszedt�k a berendez�st, l�that�lag nincs nagyobb v�szhelyzet.  

- Azonnal meg kell vizsg�lnunk, hogy nem s�r�lt-e meg valaki s�lyosabban – rendelkezett Lily. – Any��kat is meg kell keresn�nk! Sehol nem l�tom �ket! Ugye nem t�rt�nt bajuk?

- Nem, persze hogy nem – simogatta meg a var�zsl� a l�ny arc�t. – Ne agg�dj!

K�zben Ron is meg�rkezett hozz�juk. – Minden rendben, Harry? – k�rdezte �sszer�ncolt szem�ld�kkel, s ijedten n�zett v�gig unokah�ga megt�p�zott b�li viselet�n. – Lily rem�lem nem k�lcs�nruha volt, ami rajtad van… - Lily egy f�jdalmas grimasszal v�laszolt.

- Vel�nk minden rendben – sz�lalt meg Harry, majd sz�les vigyorral hozz�tette. – Komolyan mondom, m�r hi�nyzott valami izgalom az �letemb�l. M�r �gy �rtem, �gy fizikai form�ban… az adrenalin… Neked nem, Ron?

Ron erre csendesen felmordult. – H�t bocs�sd meg nekem, de �n t�k j�l meg vagyok hal�lfal� t�mad�s n�lk�l is!

- �s hol marad a kalandv�gy, Haver? – kacagott fel Harry, majd az ajt� fel� mutatott. – N�zz�tek csak, ott vannak! - Ginny megk�nnyebb�lt mosollyal az arc�n integetett oda nekik, mellette pedig ott �llt �pen, �s eg�szs�gesen Hermione, Rose, Hugo, �s a k�t Potter fi� is.

- El�sz�r is, menj�nk, jelentkezz�nk le az �desany�dn�l, azt�n nyugtassuk meg a j�n�pet! Sz�ks�g lesz r�, azt hiszem…

Harry, �s az aurorcsapat igyekezett a lehet� leghamarabb rendet teremteni, �s kiterelni a miniszt�rium �p�let�b�l a b�l k�z�ns�g�t. Miut�n az utols� var�zsl� csal�d is elhagyta a t�mad�si terepet, az aurorok a parancsnoks�g t�rgyal�term�be mentek, hogy m�g frissen �sszevethess�k, �s megvizsg�lhass�k a nyomokat. Harry rettenetesen agg�dott Ginny�k miatt, akik egyed�l rep�ltek vissza a Rezidenci�ra, ez�rt Lilyt hazak�ldte a csal�d t�bbi tagja ut�n, nem mell�kesen a saj�t biztons�ga �rdek�ben is. A l�ny d�lva-f�lva viharzott ki a kapun, mivel persze nem �rtett egyet ezzel a „L�gy j� Kicsi Lily, �s menj sz�pen haza Anyucihoz” f�le hegyi besz�ddel, �s t�voltart�ssal. Nem is n�zett sz�t, hogy �ll-e valaki a d�szes bej�rathoz felvezet� gar�dicson, �gy teljes erej�b�l belefutott abba a fi�ba, akinek az este legk�l�nlegesebb, �s legromantikusabb pillanatait k�sz�nhette…

- H�, hova rohansz, Potter? – kapta el a karj�t Scorpius. – Olyan vagy, mint a sz�lv�sz!            

- �, nem rohanok… csak felh�ztam magam – f�jtatott a l�ny, s illedelmesen elh�z�dott a var�zsl�t�l. – Bocsi, hogy elsodortalak.

- Nos, mi t�rt�nt? – k�rdezte a fi� �szinte �rdekl�d�ssel. – Harry Potter megint kisl�nyk�nt kezeli a tehets�ges aurort?

- Igen – villantak meg d�h�sen Lily aranybarna szemei. – Hazak�ld�tt, hogy legyek anya, �s Hermione k�zel�ben. Tudod, arra az esetre, ha t�rt�nne valami… pedig itt lenne r�m sz�ks�g a Parancsnoks�gon. – Lily m�rgesen toppantott a l�pcs� k�v�n. – Mindig ezt csin�lja! Mintha k�ptelen lenn�k tev�legesen is r�szt venni a munk�ban. Pont most, amikor v�gre el�re l�phetn�nk!

- Figyelj, tudom, hogy nem vigasztal, de hidd el az �n any�m sem jobb. Minden l�p�semet sz�mon tartja, �s mindennek �gy kell lennie, ahogy � szeretn�. Azt hiszem, sose lehetek szabad.

Lily meglepetten n�zett fel Scorpiusra. - M�g hogy egy Malfoy nem teheti azt, amit akar… ne nevetess!

- L�tod �pp ez az! – gy�zk�dte a fi�. – Egy Malfoy a legkev�sb� sem teheti azt, amit a sz�ve dikt�l. Egy csom� szab�lynak kell megfeleln�nk, rengeteg hagyom�nyt kell meg�rizn�nk, �s szem el�tt tartanunk, ak�rmir�l is legyen sz�. 

- Sose hittem, hogy ez zavarhat t�ged – b�kte ki a boszork�ny. – �gy gondoltam, hogy a vil�g legjobb dolga a Malfoy csal�dhoz tartozni.

- Nem mondom, hogy nincsenek el�nyei, de az�rt h�tr�nyai is vannak b�ven – Scorpius arcizmai fur�n �sszer�ndultak.

- Lehet, hogy �t kell �rt�kelnem a hozz��ll�somat, nem igaz? – mosolyodott el Lily.

- Igen, azt hiszem, az egyik�nknek se tenne rosszat – v�laszolt nevetve a fi�. – K�nnyebb lenne.

A parkb�li s�t�t f�k �rny�k�b�l egy fekete hint� araszolt a bej�rat el�. Scorpius k�v�ncsian fordult Lily fel�, s egy l�pcs�fokkal lejjebb l�pett.

- Megengeded, hogy hazavigyelek, ha m�r �gy �sszefutottunk? Vagy megv�rod, am�g K�bor Grimbusz ide�r �rted? – emelte meg a szem�ld�k�t a fi�, s agg�d� tekintettel p�szt�zta a l�ny arc�t. – Nem hiszem, hogy ebben a helyzetben tan�csos lenne egyed�l k�v�lyogni… m�g egy k�pzett aurornak sem… f�leg ebben a ruh�ban… - Nagyokat nyeldekelt, ahogy v�gigfutott a pillant�sa a form�s v�dlin, �s a cs�p�ig felhasadt szokny�b�l kivillan� hossz� combokon. – A sz�leimet Zabini�k hazavitt�k, �gyhogy egyed�l maradtam. Igaz�n nem lenne gond ker�lni egyet fel�tek.

- Ezzel a… ezzel a hint�val? Ezzel akarsz hazavinni engem? – h�ledezett Lily els�padva. – Ez t�nyleg a ti�d?

- Mint l�tod, a fogatot csal�dunk �si, k�gy�s-p�v�s c�mere �kes�ti – h�zta ki mag�t b�szk�n Scorpius, majd kinyitotta a hint� farag�sokkal d�sz�tett ajtaj�t, s lehuppant a puha b�rsony�l�sbe. – Teh�t hogy d�ntesz? Hajland� vagy be�lni egy ham�s�tatlan arisztokrata lovas kocsij�ba, vagy ink�bb a fagyhal�lt v�lasztod? Nem sok�ra havazni kezd…

- Micsoda kecsegtet� alternat�v�k – s�hajtott megad�an a l�ny, s pillant�s�t k�ny�rg�en az �gre emelte. – Mi j�het m�g? Hal�lfal� t�mad�s, azt�n meg, hogy te viszel haza… egy, egy… Malfoy hint�n… Ezt nevezem �m nem mindennapi kalandnak! Hihetetlen �lm�nyek, de komolyan, egy est�re tal�n m�g egy kiss� sok is ez �gy egy�tt, nem gondolod?

Scorpius elvigyorodott, s a kez�n�l fogva beh�zta maga mell� Lilyt a fogatba, majd jelzett a kocsisnak, hogy indulhat, csapjon csak nyugodtan a thesztr�lok k�z�.

A hint� nem sok�ra maga m�g�tt hagyta a zs�folt belv�rosi utc�kat, a magas �p�leteket, �s a k�ltelki macskak�veken r�zk�dott tov�bb az eleg�ns negyedben �ll� Potter Rezidencia fel�. M�r csak n�h�ny saroknyira j�rhattak, amikor Lily elh�zta az ez�st�s f�gg�nyt, s csod�lkozva b�mult ki az ablakon. Scorpiusnak igaza volt, val�ban nem kellett sok�ig v�rni az idei els� havaz�sra. Hatalmas, szikr�z� pelyhekben hullott al� a h�, �s r�vid id� ut�n m�r vastag r�tegben takarta a h�ztet�ket, �s a f�k �gait a puha, feh�r dunna.

- Milyen sz�p kint minden! Im�dom, ha esik a h�, �s minden elfed a feh�rs�g – sz�lalt meg Lily. – Szeretek ilyenkor a szabadban lenni, �s k�borolni a k�rny�kbeli utc�kon. Figyelj, m�r nem vagyunk messze, �gyhogy ha nem gond, akkor �n itt kisz�lln�k, �s ink�bb hazas�t�ln�k.

- Na, ez k�sz! - s�hajtott lemond�an Scorpius. – Sz�val ez most azt jelenti, hogy innen gyalogszerrel kell hazak�s�rnem t�ged? Mond csak meg, hogy jobban �rzed majd magad, ha j�v� h�ten l�zasan nyomom otthon az �gyat!

- H�t persze, akkor legal�bb nem kellene minden nap a piperk�c k�pedet n�znem – v�gott vissza Lily nevetve. - K�szi, de t�nyleg nem sz�ks�ges, hogy velem gyere! – A v�ll�ra ter�tette a t�lies�tett, pr�mgall�ros d�sztal�rt, �s a kilincs ut�n ny�lt.

- Nem t�r�k ellentmond�st! Ragaszkodok hozz�, hogy eg�szen a kaputokig menjek veled - jelentette ki hat�rozottan Scorpius, majd ellen�llhatatlanul elmosolyodott, visszah�zta Lily kez�t, �s egy pillanatig �gy t�nt, hogy tal�n nem is szeretn� t�bb� elengedni. - �s k�l�nben meg, nekem sem fog �rtani egy kis testmozg�s.

Lily �s Scorpius zavartan csever�szve l�pdelt egym�s mellett a h�zhoz vezet� bek�t� �ton. A frissen hullott sz�z h�ban nyomot hagytak a cip�ik. A boszork�ny f�z�san h�zta �ssze mag�n a tal�rj�t, �s csak most kezdte �rezni a l�b�ban a f�jdalmat. Val�sz�n�leg akkor h�zhatta meg a bok�j�t, amikor a zuhan� csill�r el�l a padl�ra vetette mag�t.  

- Mi a baj, Potter? – k�rdezett r� Scorpius, amikor meghallotta, hogy a l�ny halkan felszisszen mellette.

- �, semmi, csak �gy n�z ki, hogy megr�ntottam a l�bam, mikor elugrottam a csill�r el�tt, amit az az �r�lt hal�lfal� robbantott le a plafonr�l. – Lily f�jdalmas arcot v�gott, s apr�kat l�pdelve bicegett tov�bb.

- Kellett neked h�sk�dni l�tod! Lily Potternek mindenben benne kell lennie, nem b�r megmaradni a fenek�n - dorg�lta meg komoly arccal a fi�.

- Auror vagyok, ez a dolgom, Malfoy! – felelt a l�ny kiss� m�rgesen.

- Egy�bk�nt nagyon durva volt ez az eg�sz! Nem hittem volna, hogy ilyesmi el�fordulhat az �letemben.

- A t�mad�sra gondolsz? H�t igen… tudod nagyon furcsa volt ez a helyzet – magyar�zta Lily. - �gy �rtem, m�g sohasem voltam r�szese egy igazi akci�nak, egy bevet�snek, �s ez az eg�sz, a val� �letben annyira m�s, mint a tank�nyvekben, �s a gyakorlati foglalkoz�sokon, vagy azokban a r�mt�rt�netekben, amiket apa mes�lt Voldemortr�l, Bellatrixr�l, meg a szem�tl�da, t�bbi s�t�t var�zsl�r�l.

- Gondolom, akkor az ap�mr�l, �s a Nagyap�mr�l is… - k�rdezte keser�en Scorpius, s ker�lte a l�ny pillant�s�t.

- Igen, persze – s�t�tte le sz�gyenl�sen a szemeit Lily is. – Ne haragudj, nem kellett volna ezt felhoznom!

- Semmi baj, t�nyleg- legyintett a var�zsl�. –Tiszt�ban vagyok vele, hogy mi�rt alakult �gy. Egy�bk�nt az �desap�d t�k j� fejnek t�nik, �s Mrs. Weasley is nagyszer� f�n�k. J�l kij�v�nk egym�ssal, �s �r�l�k, hogy egy ilyen remek szakembert�l tanulhatok.

- Oh, h�t ennek �r�l�k – rebegte a boszork�ny, s igyekezett nem sokszor Scorpius helyes arc�n felejteni a tekintet�t. - A legfontosabb, hogy megtal�ljuk azt a hivat�st, amiben kiteljesedhet�nk, �s persze hogy legyen benne egy kis izgalom is, mert an�lk�l semmit sem �r az �let – vigyorgott a fi�ra Lily cinkosan. – Az ap�m legal�bbis mindig ezt mondogatta. 

- H�t izgalomban volt r�sze, az tuti! – mosolygott egyet�rt�en Scorpius. – Miatta lett�l auror, ugye Potter?

- Tulajdonk�ppen igen! – b�lintott a l�ny elgondolkodva. – Ami�ta a vil�gon vagyok, ami�ta csak az eszemet tudom, ebben �lek. Az ap�m �s a keresztap�m aurorok, a nagyn�n�m pedig az �sszes hihetetlen kalandjukban mellett�k volt… �s any�m is, meg az eg�sz csal�dom. Soha semmi m�st nem akartam, csak hogy m�lt� legyek hozz�juk, �s ahhoz, amit v�ghezvittek. Azt hiszem, musz�j meg�rizn�nk a b�k�t, az egyet�rt�st, fontos, �s hogy mindenki egyenl� es�lyekkel indulhasson… h�t valami ilyesmi.

- Milyen �rdekes! - jegyezte meg Scorpius. - Mindkett�nkre jellemz�, hogy bizony�tanunk kell, meg�rdemelj�k a nevet, �s a rangot, amivel megsz�lett�nk.

- Igazad van, de nekem ez abszol�t nem terhes - helyeselt a boszork�ny, majd kisv�rtatva megk�rdezte. – �s, te mi�rt a jogi p�ly�t v�lasztottad? A Malfoyok p�nz�vel, meg befoly�s�val b�rmihez kezdhett�l volna. Persze, nem mintha b�rmi kifog�som lenne a var�zsjog�szok ellen, csak �gy, tudod, k�v�ncsis�gb�l k�rdezem.

- Mert… uh, hogy is mondjam… sz�val keresem azokat a szab�lyrendszereket, amelyeket ha k�vetek, akkor utat mutatnak ebben a z�r�s, bolond vil�gban. A saj�t elveimhez akarok h� lenni, ugyanakkor hiszek egy k�z�s egys�gben, melyeket mindenki �ltal elfogadott korl�tok ment�n hozunk l�tre. H�ly�n hangzik ez �gy?

- Egy�ltal�n nem – r�zta meg a fej�t Lily. – Ugyanarr�l besz�l�nk, b�r a szab�lyok arra val�k, hogy megszegj�k �ket, m�gis… a l�nyeg ugyanaz. Hogy ne kelljen senkinek se f�lnie a var�zsvil�gban, �s hogy ne legyenek ilyen t�mad�sok, mint ez a mai! – A l�ny feln�zett az ez�stszemekbe. Az arca elismer�st, �s meglep� m�don b�szkes�get t�kr�z�tt. – Tudod, Malfoy siker�lt meglepned! Nem is vagy olyan kellemetlen alak, mint amilyenek gondoltalak.

- K�szi – kuncogott halkan Scorpius, s lopva, a szeme sark�b�l pillantott r� a l�nyra. – Te meg eszm�letlen�l j�l n�zel ki b�li ruh�ban, ha m�g nem eml�tettem volna, �s amikor nem vagy felp�r�gve, m�g besz�lgetni is lehet veled.

- Oh, kedves vagy – h�zta el ajkait flegma arckifejez�ssel a boszork�ny. – Most mondjam, hogy visszasz�vtam mindent?

Lily �s Scorpius id�k�zben meg�rkeztek a Potter Rezidencia magas, �s �tl�thatatlan csipkebokor s�v�nye el�. A sz�ke m�gus megtorpant, �s azon gondolkozott, hogyan is b�cs�zon el a l�nyt�l. �lvezett minden egyes csod�latos percet, amit ma Lily Potter t�rsas�g�ban t�lt�tt el. A kering�t, a boszork�ny liliomillat�t, a sz�rakoztat� besz�lget�st, a romantikus s�t�t a h�es�sben…

Lily meg�llt a gondosan ny�rt s�v�nyker�t�sn�l, �pp egy s�rg�s f�ny� kandel�ber alatt. Hull�mos v�r�s tincsei m�r kibomlottak, haj�n �s szempill�j�n meg�ltek az apr�, feh�r h�pih�k. Gy�ny�r�, �s megkap�an �rz�ki volt �gy a r�vet�l�, halv�ny l�mpaf�nyben, s a csillog�, kavarg� h�es�sben. Scorpius m�g norm�lisan l�legezni is elfelejtett, amikor r�n�zett. Rettenetesen nehez�re esett visszatartania mag�t att�l, hogy ne l�pjen k�zelebb Lilyhez, �s hogy ne cs�kolja meg �t. Ez volt az egyetlen, amire az�ta v�gyott, ami�ta megpillantotta a l�nyt a b�lon, abban az �szveszejt�en cs�bos est�lyiben… vagy m�g r�gebben… ami�ta el�sz�r tal�lkoztak az iskola elv�gz�se ut�n, Hermione Weasley irod�j�ban.

- H�t meg�rkezt�nk. – A l�ny zavartan, v�rakoz�n t�bl�bolt, egyik l�b�r�l a m�sikra helyezte a s�lypontj�t. – Ez a Rezidencia! – mutatott a borosty�nnal befutatott, v�r�st�gl�s �p�letre. A konyh�b�l, �s fentr�l, az egyik emeleti szob�b�l �l�nk gyertyaf�ny sz�r�d�tt ki. A kertben l�v� kop�r, t�vises r�zsabokrokat, �s f�kat teljesen befedte az �rintetlen h�takar�.

- Igaz�n sz�p helyen laktok – n�zett k�rbe a fi�, s a tal�rzseb�be m�lyesztette a tenyer�t. – Nos, akkor �n megyek! Igaz�n sz�p este volt ez a mai, f�leg, hogy m�g t�ncolhattam is veled. K�sz�n�m.

- Dehogyis, �n vagyok h�l�s neked, hogy hazasz�ll�tott�l, �s hogy m�g s�t�lni is hajland� volt�l a kedvem�rt – hebegett Lily.

- Nem tesz semmit – biccentett Scorpius, �s tett egy bizonytalan l�p�st a l�ny fel�. – Tudod az is az elveim k�z� tartozik, hogy nem hagyom mag�ra a bajba jutott ellens�geimet.

- �s m�g, milyen elveid vannak? Mes�lj, csak a mihez tart�s v�gett… - A l�ny a bokornak d�nt�tte a h�t�t, Scorpius pedig m�g k�zelebb h�z�dott hozz�.

- Elvek… - A fiatal var�zsl� t�preng� arcot v�gott. - H�t, p�ld�ul, hogy betartok minden t�rv�nyt, mely eligaz�t�st ad var�zsvil�gunkban, �s hogy igyekszem nem elhamarkodottan �t�lkezni a koll�g�im jellem�t illet�en… hogy nem hagyom, hogy a csal�dom a rossz utat k�vesse, �s… - Scorpius egy l�legzetv�telnyi sz�netet tartott, s belen�zett a l�ny aranyf�ny� szemeibe. Tal�n nem is lenne olyan rossz �tlet, tal�n m�g j�l is s�lhet el a dolog… – �s a legfontosabb, hogy sose vesz�tem el a fejemet, �s soha, de soha nem cs�kolok meg egy Pottert ny�lt sz�nen. – A fi� kiny�jtott karokkal a s�v�nynek t�maszkodott, beker�tve, csapd�ba ejtve �gy a l�nyt. A t�vols�g millim�terekre cs�kkent kett�j�k k�z�tt. - Csak ha � maga kifejezetten erre k�r, illetve ha net�n enged�lyt ad r�…

Lily �rezte, ahogy Scorpius forr�, �des lehelete m�r a nyak�t, �s az arcb�r�t s�rolta. - �s ha egyenesen felsz�l�t r�? – suttogta v�gyakoz�n, kipirulva, t�gra ny�lt szemekkel.

- Mit is mondt�l… Lily? A szab�lyok csak arra val�k, hogy megszegj�k �ket? – zih�lta a fi� a boszork�ny f�l�be. – Ilyen sz�vesen m�g soha �letemben nem tettem olyat, ami ellenkezik az elveimmel. 

A k�vetkez� pillanatban Scorpius Lily b�rsonyosan puha, skarl�tv�r�sre r�zsozott ajkaihoz hajolt, s hosszasan, szenved�lyesen megcs�kolta. A var�zsl� egyik keze lassan a l�ny derek�ra simult, a m�sikkal pedig belet�rt a f�le m�g�tt g�nd�r�d� v�r�s f�rtjeibe. Lily karcs� karjai Scorpius nyaka k�r� fon�dtak, s azt k�v�nta b�rcsak sose lenne v�ge ennek a var�zslatos pillanatnak, b�rcsak sose kellene fel�brednie ebb�l a hihetetlen �lomb�l, �s hogy b�rcsak �r�kk� itt �llhatn�nak �k �gy ketten a szakad� h�es�sben…

- Most j�hetn�k valami olyan s�ket dum�val, hogy bocs�ss meg, v�letlen volt, meg ilyenekkel, hogy nem akartam – lihegte kifulladva a Malfoy fi�, s er�tlen�l nekid�lt a bokorker�t�snek. – De mindez hazugs�g lenne. V�gytam r�, hogy �jra megcs�koljalak, ami�ta m�r a H�roml�b� macsk�ban is… sz�val �rted, �s m�g csak azt sem �g�rhetem, hogy soha t�bb� nem fog el�fordulni, mert ak�rh�nyszor mellettem vagy, �sszezavarsz, k�ptelen vagyok koncentr�lni, higgadt maradni, �s… �s… Lily, �n… fogalmam sincs, hogy mi�rt, hogyan…

- Scorpius – Lily el�sz�r sz�l�totta a fi�t a keresztnev�n. – �n sem tudom, hogy mi�rt, csak hogy m�r nem tudlak… - sz�delegve h�tr�lt a bej�rati ajt�hoz felvezet� l�pcs� fel�, amelyen f�nixmad�r mot�vumokkal d�sz�tett vir�gtart�k �lltak. – Azt �rzem, hogy nem tudok, �s nem �rtek semmit.

- Egy randi holnap este? – k�rdezte hirtelen Scorpius, mik�zben ell�kte mag�t a bokort�l, �s az �t fel� h�tr�lt. – Csak, hogy tiszt�zzuk a helyzetet – k�sz�r�lte meg a tork�t.

- Tess�k? Egy randi? Holnap este? Hol? Mikor? – sodorta Lily hadarva, fej�t r�zva. - Hogy mi van?

- Szedd �ssze magad, Potter – eresztett meg egy flegma f�lmosolyt Scorpius, mint aki j�l mulat a boszork�ny zavarodotts�g�n. – Holnap este h�tkor itt vagyok �rted!

- H�t… - harapta be a sz�ja sz�l�t a l�ny. – Rendben, nem b�nom – fogadta el a megh�v�st.

- J� �jt… Lily! – Scorpius vigyorogva intett Lilynek, majd megindult a s�t�t �ton. – Jaj, �s nyugodtan �lmodj r�lam – ki�ltott vissza m�g t�volod�ban.

- �gy lesz – rebegte maga el� Lily halkan, azut�n kinyitotta az ajt�t, �s remeg� t�rdekkel bek�v�lygott a sz�l�i h�zba.

M�g akkor is Scorpius, �s a fi� m�z�des cs�kja k�r�l j�rt az esze, amikor m�r mindenki m�s az �p�letben az igazak �lm�t aludta. K�ptelen volt az �gy�ban maradni, �gy ki�lt a bels�, sz�les ablakp�rk�nyra, �s n�zte a cs�ndes utc�t, �s az �tellenes oldalon �ll� villa holdf�nyben f�rd� kertj�t. Valami azt s�gta neki, vesz�lybe sodorja mag�t, �s tal�n m�sokat is, ha Scorpiust k�zelebb engedi mag�hoz, viszont azzal is tiszt�ban volt, hogy k�ptelen lenne lemondani arr�l, hogy a fi�val lehessen. �s Scorpius? � vajon, hogy �rez most? Lily rem�nykedett benne, hogy a var�zsl� holnap eloszlatja a k�telyeit, �s hogy azzal m�g nem k�vet el nagy hib�t azzal, hogy egy�tt vacsor�znak…