7. fejezet
2005.03.27. 18:50
Egy nappal Karácsony előtt Ginny nagyon izgatott volt. Alig várta, hogy az ajándékok a fa alatt legyenek. És alig várta, hogy átadhassa Harry-nek az ajándékot, amit még Roxmortsban vett a szünet előtt. Szinte egész nap azon fáradozott, mit vegyen Harry-nek. Ránézett az ajándékra, és nem értette mért nem kellett eddig senkinek. Aztán a másik ajándékra nézett. Nem értette, hogy egyáltalán kinek is vette. Miért akarna Draco Malfoy ajándékot kapni tőle? Felvette az elvarázsolt gömböt. Megrázta, és nézte ahogy a hó esik a Quiddich pálya felett. Nézte, ahogy zöld és vörös színben játszó játékosok száguldoznak. Aztán az ágyán fekvő könyvre nézett, mely Harry ajándéka lesz. De jól osztotta az ajándékokat? Most hogy jobban belegondolt, igen. Ugyanis Draconak már megvan a Kviddics Évszázadai, Harry pedig nem különösebben örülne egy olyan hógömbnek, amin mindig a zöldek nyernek. Ez így jó.
Gyorsan becsomagolta az ajándékokat, mielőtt elment volna Draco-éval a Bagolyházba. Soha nem költött még ilyen sokat karácsonykor, de szerencsére Fred és George bátyjai kisegítették. Emlékezetessé akarta tenni Hermione, Ron és Harry utolsó Roxfortos Karácsonyát. A Bagolyház felé menet még mérlegelgette Draco ajándékát. Még mindig nem tudta, mért ad neki ajándékot, de remélte, hogy majd tetszik neki. Ennél a pontnál megállt. Vajon tényleg el kéne küldenie? Biztos volt benne, hogy Draco nem küld neki ajándékot, de nem is ez volt a baja, de mit fog hozzá szólni, ha meglátja, hogy egy Weasley pénzt költött arra, hogy egy különleges és személyre szóló ajándékot vegyen neki? Ginny, nem viheted vissza a boltba, úgyhogy küldd el neki. Ezzel a gondolattal Hedvig-hez lépett. Tudta, hogy Puli nem elég nagy, hogy elvigye az ajándékot. Valamint remélte, hogy Harry nem szeretné használni a közeljövőben a baglyát.
Ginny hozzákötötte a bagoly lábához a csomagot, elmondta, hova vigye és hogy nagyon vigyázzon rá. Ginny nézte, ahogy Hedvig széttárja szárnyait és messze repül. Lassan visszasétált a Griffendél Toronyba, hogy kipihenje magát és holnap megkapja az ajándékait. Elégedett volt az ajándékokkal, amiket vett. Ez volt a legjobb, amit a Karácsonyban szeretett; az ajándékozás.
*******************************************************************************************
Hideg szellő csapta meg a zöld, ezüst és fekete színben pompázó szobát, ahogy egy fehér bagoly bereppent az ablakon. Draco felnézett. Egy bagoly az ágyán landolt lábára erősítve egy csomaggal. Kíváncsian nézett a bagolyra majd leoldozta róla a csomagot. Melőtt felszállt, Hedvig huhhogott egyet és eltűnt az éjszakában. A fiú bámult a nehéz csomagot , ami a neve állt tintával írva. Levette a dobozról a levelet és kinyitotta.
Kedves Draco,
Miután elmentél lementünk Roxmorts-ba és gondoltam veszek neked valamit, hogy megköszönjem a magánórákat. Remélem tetszik majd neked, bár nem teljesen vagyok biztos benne. Ne nyisd ki Karácsonyig!
Ginny
Draco meglepődött. Nem hitte volna, hogy ajándékot kap a lánytól. Pont ő a sok Roxfortos közül. Nem számított pont az ő családjából ajándékra. Felnézett az órára. Már elmúlt éjfél, tehát Karácsony napja van. Leszedte az ajándékról a barna csomagolópapír, majd az alatt lévő zöldet és pirosat.
Mikor kiszedte a dobozból az ajándékot, tudta, milyen sokba kerülhetett ez neki. Leült egy kígyó mintájú fotelbe és nézte a Quiddics meccset, ahogy a zöld játékosok legyözik a pirosakat. A Mardekár legyőzi a Griffendélt. Milyen aranyos.
Felált és a szekrényéhez vitte a gömböt. Ez persze egy csodálatos ajándék volt, viszont nem örülne neki, ha a szülei láznák.Elzárta biztonságos helyre az ajándékát és visszaült a Karácsonyi Szünetre feladott házit csinnálni.
*******************************************************************************************
Ginny bátyja ordibálására ébredt. Hívta a Klubbhelységbe. Miközben kimászott az ágyból morgott párat. Nem igazán volt Karácsonyos kedvében, ennek ellenére felöltözött és levánszorgott a Griffendél Klubbhelységébe. Látta, hogy a többiek éppen az ajándékaikat válogatják. Megkereste az ő ajándékkupacát és leült mellé. Minannyian izgatottan bontogatták ajándékaikat. Mindenki kapott egy Weasley pulcsit Mrs. Weasley-től és sütiket is tőle. Harry kapott egy pár zoknit Dobby-tól és egy Quiddicses posztert valamint egy Quiddics Formulák című könyvet Hermione-tól. Kapott egy dobozt, amelyben mindenféle édesség volt,néhány képet Remus Lupintól az anyukájáról és az apukájáról. Hermione – mint mindig – most is rengeteg könyvet kapott. Ron pedig a kedvenc Quiddics csapatáról kapott posztereket, könyveket. Most Ginny következett. Kapott egy arany pennát és egy színváltós tintát Hermine-tól, egy halom trágyagránátot Rontól és egy ezüst nyaklánycot ezüst sárkány mintájú medállal. Gin felvette a pulcsit, amit édesanyjától kapott.
-Hey, Ginny. Van ott még valami. – mutatott Ro egy hosszú valamire a sarokban. - Mi az?
Ginny leszedte róla a sötétzöld csomagolópapírt, majd kinyitotta a dobozt. Csak ámult és bámult, a többiek meg őt, hogy mi az. Ginny nézte, hogy vajon kitől kaphatta, de csak egy cetlit talált rajta amire ez volt írva élénkzöld tintával: Használd egészséggel, Ginger
-Ezt nem hiszem el. Egy Ezüstvillám. A legújabb modell. Kitől kaphattad? –Gin-nek halvány fogalma sem volt. A seprű valószínűleg nagyon drága lehetett és nem ismert senkit aki meg tudta volna venni neki.
-Nem tudom. Nem írta rá. – még mindig meg volt lepődve de Hermione hirtelen azon volt, hogy meg kéne mutatni egy tanárnak. -Ugyan Hermione, ez nevetséges. Gondolj bele, mi történt legutóbb. Harry Tűzvillámának sem volt semmi baja. Csak nem tudni ki küldte. Ennyi.
Hosszan gondolkozott de csak az ikrek jutottak az eszébe, de tudta, hogy ilyen drága holmit ők se vettek volna neki. Tudta, hogy más nem vehette a családjában, ám ekkor Harry-re tévedt a tekintete, aki úgy nézte őket, mintha nem is érdekelné a téma. Harry előbb magának vett volna. És különben is. Már kaptál tőle ajándékot.
Ahogy telt a nap Ginny mindenkit végigszemlélt, akit csak ismert, vajon kitől kaphatta a seprűt. Az is eléggé érdekes, hogy ’’Ginger’’ –nek hívta. Senkit nem ismert, aki valaha is így hívta volna. Mikor már elfáradt és indult aludni, úgy döntött nem találgat tovább. Ez egy olyan rejtély, melyet máskor is ki
|