Vajon érdemes-e kockáztatnom a nagy szerelmemet holmi jöttmentért? Mi van, ha mardekáros? Vagy valaki olyan, akit ki nem állhatok? Nem akarok zsákbamacskát játszani!

De Ginny egyszerűen nem bírt másra gondolni, csak arra másik érzésre amikor az idegen karjaiban volt. Tudta, hogy most már minden mozdulatban és érzésben benne lesz a másik hasonlítgatása Harryhez. Megrázta a fejét, amit Harry megérzett.

- Minden rendben? - kérdezte fürkészve szerelme arcát.

- Igen, csak muszáj... tanulnom... - füllentette a lány és elindult a szobája felé.

Felrohant a lépcsőn, becsapta az ajtót, és nekitámasztotta a hátát. Úgy érezte, muszáj találkoznia az idegennel. Bármennyire is tudta, hogy ennek nem lesz jó vége, valami vadságot érzett magában, ami megvan az idegenben is. Ők ketten tökéletesen összepasszolnak. Csendben kinyitotta az ajtót, és leosont a klubhelyiségbe. Csak nehogy két szék közül a padlóra essek.

Szerencsére odalent senkivel nem akadt össze, így hamarosan a folyosón haladt oda, ahol legutóbb találkozott Vele. Remélte, hogy most is ott lesz. Már azt sem bánta, ha maga Malfoy az... szüksége volt, hogy érezze a vad vágyat.

***

Harry agyába befészkelte magát egy gondolat: itt valami nincs rendben. Ginny valamit még titkol előle és neki mindenáron meg kellett tudnia, hogy mit! De itt a szobájában Ron horkolásától nem tudott gondolkodni, ezért elhatározta, hogy elmegy a Szükség szobájába. Ahogy leért a lépcsőn, még épp látta Ginny vörös hajzuhatagát, amint a lány kilépett a portrélyukon.

Még is úgy gondolta, hogy nem kellene most utána menni hát folytatta az útját a szükség szobába. Draco Malfoy éppen a folyosón sétált, amikor valaki beléfutott.

-Héé! Mi a ......- kiáltotta Ginny mikor érezte hogy valaki átöleli.

- Mi a baj?

Ginny felnézett az illetőre... Draco volt.

- Draco... - nyögte meglepve, de a következő pillanatban már az ajkán érezte az a bizsergető csókot, ami olyan káoszt okozott benne. Végül nagy nehezen elszakította magát a fiútól és pofon vágta:

- Hogy merészelted?!! - fakadt ki dühösen, amitől még vonzóbb volt.

Draco csak bámulta a vörös hajú "istennőt", majd megszólalt:

- Szeretlek... én...

Ginny arcán döbbenet jelent meg, látva a fiú elkeseredett arcát.

- Mal.. Malfoy... te voltál... - hebegte a lány és megsimította a fiú arcát. Majd mintha áramütés érte volna, elhúzta a kezét.

Malfoy szemei az övébe fúródtak.

-Hát ki más? - érdeklődött a szőkeség.

-Mi mi........... – de a griffendéles lány nem tudta befejezni a mondatot, mert Darco újból megcsókolta.

Ginny (bár nehezére esett), elszakadt a fiú szájától.

- Várj... ezt tisztáznunk kell!

***

Eközben Harry a folyosókat járta, és Ginnyn gondolkozott. Hová mehetett? Mi ez az egész? Hagynom kell, nem kémkedhetek utána...

Azonban akaratlanul is pont oda lyukadt ki, ahol az említett lány és a mardekáros fiú éppen eléggé el voltak foglalva egymással. Harry megtorpant, ahogy észrevette a csókolózó Ginnyt és Malfoyt.

- Mi a...! - kiáltott fel döbbenetében.

-Mi a baj Potti, nem tetszik amit látsz? - gúnyolodott Malfoy.

-Nem, egyáltalán nem tetszik! Ginny te meg mért hagyod?

-Én...én...... azért nem... nem tudom! - Ginny talán most hazudott igazán Harry-nek, mert nagyon is jól tudta, hogy miért.

Harry fenyegetően meredt Malfoyra, aki arrébb lépett Ginnytől és felkészült a támadásra. Ginny zokogva nézte, ahogy a két fiú egymással szemben áll, kezükben a pálcájuk. Nem tudta eldönteni, hogy mit tegyen.

- Azért jött hozzám - gúnyolódott Draco -, mert te képtelen vagy megadni neki, amit én igen...

A következő pillanatban Harry elkiáltott egy átkot, Draco is védekező átkot mondott... Ginny pedig a sugár útjába ugrott.

Mikor eltalálta a sugárt felkiáltott, majd a két fiú egyszerre kiáltotta a lány nevét és ugrottak a földre került, eszméletlen lányhoz.

- Ginny, Ginny térj magadhoz! - fogta a lány arcát a kezeibe Harry.

Draco elővette a pálcáját és hozzá érintette Ginny homlokához.

- Mit művelsz? - szólt rá Harry.

- Mégis, szerinted mit Potter? Segítek! - vetette oda riválisának Draco.

Harry összehúzott szemmel vizsgálta Draco arcát, ahogy Ginnyn segít. Végül hosszú töprengés után úgy döntött későbbre hagyja a visszavágást. Bármennyire fájt neki, hogy Ginnyt együtt látta a leginkább utált fiúval... mégis csak szereti.

Miközben a gyengélkedő felé vitték az ájult Ginnyt egy lebegő hordágyon, Harry elhatározta, hogy kideríti mi és miért történt és csak utána cselekszik; de egy valamit biztosan tudott: nem fogja Ginnyt csak úgy átengedni Malfoy-nak. Harcolni fog a lányért, ameddig csak van benne erő.

Draco látta Harry arcán, hogy miféle gondolati lehetnek. Lepillantott Ginnyre és halványan elmosolyodott.

Ginny kezdett magához térni, de nem akarta, hogy a fiúk kérdezősködjenek, ezért inkább csukva hagyta a szemeit. A fiúk előbb a lányra, majd egymásra néztek:

- Ezt még elintézzük!- szólt hűvösen Darco.

- Ajálom is! De most Ginny a legfontosabb!

- Szerintem is! - hangzott a válasz a szőkeségtől. Lassan beértek a gyengélkedő elé.

A gyengélkedőn Madam Pomfrey kicsit meglepődött a hármas láttán, de aztán inkább a sebesülttel foglalkozott. Draco és Harry az ágy két oldaláról villogtatták egymásra a szemüket, míg nem Madam Pomfrey kitessékelte őket.

- Még beszélünk - morogta fenyegetően Draco.

- Na ná - mordulta Harry és figyelte a vigyorogva távozó szőke fiút.

Harry lehajolt Ginny arcához és megcsókolta. Fél perc múlva már nyoma sem volt annak, hogy ott tartózkodott.

Ginny csak akkor mert fölsóhajtani, amikor egyedül maradt (persze leszámítva a többi alvó beteget). A gondolati nem hagyták nyugodni őt.

Már teljesen felszabadult az átok alól.

- Látom jobban van.- szólt Madam Pomfrey.

- Igen, azt hiszem,hogy jobban! - hebegte Ginny.

- Remek. Akkor elmondaná mi történt? - harsogta Vészjelzően a javasasszony.

- Óóóó! Még sem vagyok olyan jól… majd késöbb! - tiltakozott a kis vörös és bebújt a takaró alá.

Madam Pomfrey tudta jól, hogy Ginny nem akarja elmondani a történteket és valahányszor megkérdezi majd, a lány kibújik a válaszadási kötelezettsége alól, ezért inkább továbbállt.

***

Harry a Griffendél torony felé sétálva emésztette magát. Azért jött hozzám, mert te képtelen vagy megadni neki, amit én igen... Ez visszhangzott a fejében.

- De mi az?!?!? - kiáltotta a kihalt folyosón olyan hangerővel, hogy a képen szereplő varázslók, lovagok, gyümölcsök és egyéb dolgok egy képkerettel arrébb ugrottak. Draco és Ginny csókolóztak, de tovább is jutottak? Ettől a gondolattól nagyon megijedt. A klubhelyiségbe beérve lehuppant a kandalló előtti fotelek egyikébe és a tűzbe bámult, mintha valakit várna, de tudta hogy ebben senki sem tudna segíteni, sőt Harry azt se szerette volna, hogy egyátalán bárki megtudja, de abban a pillanatban úgy érezte ezt az ügyet egyedül nem fogja tudni megoldani.

***

Eközben Draco megérkezett a klubhelyiségükbe. Ez alkalommal nem érezte magát elégedettnek. Majdnem komoly baja lett Ginny-nek, és valahogy érezte, hogy az sosem bocsátaná meg magának. Hazudni nem tud magának - horkantva ült le a kanapéra és a kandalló tüzébe bámult. Hihetetlen, hogy egy csók milyen mély nyomot hagy az ember szívében, hogy még olyan iránt is szerelmet ébreszt, aki a legnagyobb ellenség. Bármennyire is kárörvendenie kéne, hogy megtalálta Potter gyenge pontját... rájött, hogy ugyanaz a személy az ő gyenge pontja is.