The Hungarian Ginny Weasley Site
Menü
 

 

 

" – Nagyon csinos az a lány – jegyezte meg Krum, kizökkentve töprengéséből Harryt. Ginnyre mutatott, aki épp akkor csatlakozott Lunához. – Ő is rokonod? 

– Igen – vágta rá fellobbanó ingerültséggel Harry. – És van barátja. Féltékeny típus. Nagydarab. Nem érdemes bosszantani."

(HP és a Halál Ereklyéi, 130. oldal)

 

 

 
Ginny Weasley
 
Társalgó

 
Nézegetnivalók
 
Design

 



 

A fejlécet és a hátteret Casia készítette.

Ez volt az oldal történetének 3. designja. És a legelső, ami kizárólagosan nekünk készült. :)

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Látogatók :)
Indulás: 2005-02-20
 

 

 

 
Szavazz!
Lezárt szavazások
 
A Te házad
 
Linkek

 

 

Kedvenc oldalaink:

@ @ @ @ @ @ @

@ @ @ @ @ @ @

 

 

A linkek folyamatosan bővülnek. Ha ismersz oldalt, aminek itt a helye, ne habozz és írj IDE vagy e-mailt a drgfanfic@yahoo.com -ra.
Köszönjük!

 

 
Mi a Patrónusod?
 
Regicca: Hagyj élni, Harry Potter!
Regicca: Hagyj élni, Harry Potter! : 11. fejezet: Minden bûbáj megtörik 2.

11. fejezet: Minden bûbáj megtörik 2.

...

Harry vigyorogva állt még mindig az ajtó előtt, bár az a bátorság, ami Hermione lelkesítéséből maradt, kezdett eltűnni.
Ginny viszont rettentően zavarban volt, és még jobban meglepett. Nem tudta hova tenni a férfi érkezését.
- Ginny, kérlek! Muszáj beszélnünk! Engedj be! – könyörgött Harry.
- Harry! Hagyj békén! Nem tudom, hogyan találtál meg, nem is érdekel! De felejtsd el a címem, és engem is! Nekünk semmi közünk egymáshoz! – üvöltötte a lány, majd becsapta az ajtót.
- Semmi közünk?! – háborodott fel. – Semmi?! Ginevra Weasley! – kiabálta a csukott ajtónak. – Van egy közös lányunk, Sophie! Igen, hiba volt téged elküldeni, belátom. De a második gyerekünknél minden egyes percet veled akarok tölteni. Ginny, kérlek!
Harry hallgatott. Néhány perces várakozás után úgy döntött, hogy egy időre elmegy. Beül egy kávézóba, és megvárja, míg Ginny lenyugszik egy kicsit, és majd később visszajön. Mikor már indult volna, pont akkor nyílt ki ismét az ajtó.
- Apa! – sikította egy kislány.
- Sophie! – mondta mosolyogva az apja, majd mikor szélsebesen odarohant hozzá a lány, leguggolt és szorosan magához ölelte.
- Apa! Itt maradsz, ugye? – kérdezte naivan.
- Sophie, kicsi szívem! Most beszélnem kell anyukáddal, de ha jól sikerül, akkor lehet.
- Gyere be! - mondta valahonnan egy női hang. Harry felnézett a kislány feje mellett és meglátta az ajtóban álló Ginnyt, a könnyeivel küszködve.
- Köszönöm – mondta majd felállt, megfogta Sophie kezét, és bementek. Ott Ginnyhez fordult: - Beszélhetünk négyszemközt? – kérdezte. Nem akart a lánya előtt beszélni. Egyrészt, mert nem tudta, hogy ő mit tud róla, és nem akarta épp most elmondani neki. Másrészt, ha esetleg veszekedésre kerülne a sor, tekintve Ginnyt, ez lehetséges, akkor az ne Sophie előtt folyjon.
- Igen, gyere be a dolgozószobába! – felelte a nő, majd megmutatta az utat. – Egy perc, és én is megyek!
- Ginny…
- Harry, ne izgulj! Ez az én házam, nem fogok megszökni!
- Jó.
- Mindjárt jövök! – mondta, majd elment.
Harry leült az egyik fotelba, ami a kandalló előtt állt, és alaposan körülnézett.
Kellemes kis szoba volt. Egyáltalán nem modern, és ez valahogy felüdítette Harryt. Kicsit hasonlított a grimmauld téri ház egyik szobájára. Az egész szobában nem sok bútor volt. Egy asztal, néhány fotel, még két kis dohányzóasztal, és rengeteg könyvespolc, telis tele könyvekkel.
- Itt is vagyok – mondta a nő, miután visszaérkezett. – Miről akarsz beszélni?
- Szerintem ez nem kérdés, Ginny – felelte, miután felállt. Ginny sem ült le.
- Nem értelek – hazudta a lány.
- Nem? – vonta fel a szemöldökét Harry. – Szerintem nagyon is értesz! – mondta, majd Ginny hasára mutatott.
- Honnan tudod? – kérdezte.
- Mindegy.
- Nem, nem mindegy! Ki mondta el?
- Nem igaz?!
- De igaz. De semmi közöd hozzá!
- Ginny, szerintem ebben tévedsz!
- Nem. Harry, áruld el, kitől tudod!
- Hermionétól.
- Hermionétól?! És ő kitől tudja?
- Kapott egy levelet.
- Egy levelet?! Kitől?
- Nem tudom, de ez most nem fontos! Mikor akartad elmondani?
- Soha – felelte mogorván, de az agya még mindig forgott, ki mondhatta el. Aztán rájött. – Giselle néni! – üvöltötte. – Ő mondta el, ugye?
- Nem, Ginny! Nem ő volt. Mindegy, hogy ki mondta el. És mi az, hogy soha nem akartad elmondani?!
- Soha nem akartam elmondani, és kész!
- De hát miért nem? Én vagyok az apja! Lehet, hogy Sophie-ról lemondtam, mert akkor azt kellett tennem, de erről a babától a világ összes kincséért sem válnék meg! – mondta határozottan Harry.
- Harry…
- Nem Ginny! Annyira sajnálom! Tényleg megbántam, mindent, amit akkor mondtam. Hidd el, azokat csak azért mondtam, mert féltem. Nem tőled, hanem Voldemorttól. Elég nehéz volt nekem elfogadnom, hogy velem vagy. Nem azt, hogy együtt vagyunk, hanem hogy bármikor megtámadhat Voldemort. De mikor elmondtad, hogy terhes vagy, akkor gyorsan kellett döntenem. Biztonságban akartalak titeket tudni. Belehaltam volna, ha bármelyikkőtöknek is baja esik. És ezért vállaltam azt, hogy lehet, hogy soha nem találkozok veletek, de legalább tudom, hogy jól vagytok. Mármint fizikailag – mondta gyorsan, látva Ginny arcát.
- Ez mind szép, és jó, Harry De ezért jöttél vissza?
- Ginny, de hát te is tudod…
- Igen, azt mondtad, hogy azért, mert megtudtad, hogy terhes vagyok.
- Ez nem elég indok?
- Harry…
- Ginny! Szeretlek! És életem végéig szeretni foglak. Gyere hozzám! Költözz vissza hozzám, Londonba! Éljünk ott együtt, mint egy nagycsalád! Te, én, Sophie és ez a picuri – mutatott a hasára.
- Harry, figyelj! Nekem ez nem megy. Amit akkor mondtam, azt komolyan is gondoltam. Én nem megyek többé vissza Londonba. És hozzád sem! – Harry úgy érezte, mintha valami hegyes dolgot szúrtak volna a szívébe. – Nekem az még mindig nagyon fáj, amiket mondtál. Legyen az a mi védelmünkben, vagy sem. Akkor hatalmasat csalódtam. Addig azt hittem, hogy a nagy Harry Potter, mindent megtesz azért, hogy mások boldogak legyenek. Nem riadva meg semmilyen feladattól, és senkitől. És ha mindez azért lett volna, hogy boldog legyek, akkor megkérdeztél volna engem is. Lehet, hogy sikerült volna meggyőznöd valami mással, de ez túl drasztikus volt. Még most is sokszor álmodok arról az időről. Nagyon fájt. Akkor meghalt bennem valaki, és csak azért tudtam élni, mert ott volt a hasamban a baba. Ő adott nekem erőt. Rajta kívül nincs értelme az életemnek.
- Ginny…
- Nem, Harry! Most én mondok el mindent! Mikor apám idehozott, úgy éreztem, minden meghalt bennem. Aztán a nénikém azt mondta, tegyek úgy, mintha te haltál volna meg. Akkor így is volt. Elkezdtem élni egy másik életet. Én voltam Virginia Stephenson, az özvegy, aki Amerikából költözött ide, terhesen, magányosan. Egy itteni varázslóiskolában előrehozottan mindenből levizsgáztam, utána elkezdtem a gyógyítói iskolába járni. Öt hónap múlva fogok doktorálni. Hat éve a mindennapom, hogy felkelek, elviszem Sophie-t az oviba, elmegyek az iskolába, tanulok, itthon tanulok, főzök, és alszom. Nincsenek izgalmak. Nincs szórakozás. Élem a francia boszorkányok színtelen mindennapjait. És tudod mit, Harry? Nekem ez így épp jó! Nem kell nekem semmi. Élem tovább az életem. És te is azt tedd, Harry! Felejts el minket!
- Ginny! De hát a gyerekek!
- Igen, Harry! Sophie-hoz akár letagadtad, akár nem, jogod van. Ezt belátom. De ennek a babának – simogatta meg a hasát. – semmi köze nem lesz hozzád!
- Ginny! Ez senkinek nem jó. Gyere hozzám! Esküszöm, nem bánod meg. Mind a négyen boldogak leszünk, és még a szenvedés szót is elfelejted!
- Nem, Harry! Ez a szó nálam már alapszó. Nem lehet kitörölni. Harry! Megígértem Sophie-nak, hogy találkozhat veled. De nem most. Majd ha betöltötte a tizenhetet. Akkor már nagykorú lesz, és azt csinál, amit akar. De ebben a házban nem találkozhatsz vele. Levelet írhatsz, de engem hagyj békén!
- Ginny! Ezt nem teheted! Jogom van hozzá, hogy lássam. Ugyanannyi, mint neked!
- Lehet, de ez itt Franciaország, Harry!
- Ginny! Mi a bajod? Az előbb még azt mondtad, hogy találkozhatok vele, amikor akarok!
- Igen, de nélkülem. Most pedig nem tudsz nélkülem találkozni. Meg kell várnod, amíg nagykorú lesz!
Harry döbbenten hallgatta szerelmét. Teljesen megváltozott. Nem ismerte ezt a nőt. Mintha egy szívtelen emberrel beszélne.
- Ginny, és akkor mi lesz a babával?
- Semmi. Vele te ne törődj! Ő is meg fog születni, oviba jár, majd iskolába, után ő is éli a saját életét.
- És velem mi lesz?
- Mi lenne? Semmi!
- De hát én vagyok az apja!
- Nagy tévedés, Harry Potter! Nem te vagy az apja!
Harry úgy érezte, le kell ülnie, mert menten elájul. Nem ő az apja?! Ginnyről azt hitte, hogy szereti még annyira, hogy csak vele feküdt le. Ezek szerint nem. Azon az éjszakán, amit kettesben töltöttek el a Hotelban, úgy érezte, hogy egyikük sem tud élni a másikuk nélkül.
Hát tévedett. Mert Ginny nagyon is megvan nélküle.
- Tessék? – lehelte a férfi.
- Pontosan. Nem te vagy az apja! Épp ezért semmi közöd hozzá! Hagyj minket békén! – mondta szárazon a nő.
- Ginny! Én ezt nem hiszem! Tudom, hogy hazudsz!
- Miért hazudnék? Nekem nem lehet más az életemben, csak neked? Hát tévedsz! Mert én is túlléptem rajtad!
- Ginny! Én nem voltam mással utánad, soha!
- Hát, az a te bajod! Mert mi nem leszünk már együtt!
- De hát az az éjszaka…
- Hiba volt! Elgyengültem… Nem kellett volna megtörténnie! De most menj innen!
- Nem, Ginny! Sehova nem megyek a lányom nélkül!
- Pedig nélküle mész!
- Ginny, nem így ismertelek meg! De ha harc, akkor legyen harc!
- Mi?
- Nem fogom hagyni, hogy csak úgy elszakítsd a lányomat tőlem! Nem tudom, hogy hogyan, de előbb vagy utóbb megszerzem magamnak a jogot, hogy velem éljen! Elmegyek akár a Wizengamot elé is! És gondolj bele! Én vagyok Harry Potter! – mondta, majd kiment a szobából.
- Apa! Maradsz, ugye? – ütközött bele a lányába.
- Kicsim – guggolt le elé, hogy a szeme egy vonalba kerüljön az övével. – Most haza kell, menjek. De aztán nem sokára te is utánam jössz, és akkor majd találkozhatsz megint Hermionéval, meg a nagyiékkal…
- Takarodj innen, Harry Potter! Menj innen a hírneveddel együtt! Nem akarlak látni! – üvöltötte Ginny.
- Megyek! De ne feledd, még találkozunk, nem is soká! De vigyázz magadra, és főleg a babára. Sziasztok! – mondta, majd adott egy puszit a lányának. Kiment az ajtón, és hazahoppanált.

***

Néhány kellemetlen pillanat múlva Harry a Grimmauld téren találta magát. Körülnézett, és látta, hogy ugyanott van, ahonnan elindult. Szemben vele Hermione ült, és egy könyvet olvasgatott. Mikor Harry megérkezett, rögtön felpattant és kérdően nézett a férfira.
- Na, mi van? Mi történt? Mikor jönnek Ginnyék?
- Hermione! Nyugi! Nem jönnek – mondta szomorúan, majd belerogyott az egyik székbe.
- Micsoda?! Te mész hozzájuk, ugye?! – kérdezte Hermione, de már ő is tudta, hogy a válasz, nem lesz. Harry nem mondott semmit, de a nő így is értette. – Mi történt?
- Ginny azt mondta, hogy a baba nem az enyém. És hogy Sophie-val csak 17 éves kora után találkozhatok.
- Micsoda?! Ezt mind Ginny mondta?
- Azt hiszem, igen.
- Azt hiszed?
- Ginny nem úgy viselkedett, mint Ginny! Teljesen megváltozott, nem is ismertem rá.
- És akkor most mit akarsz csinálni?
- Azt hiszem, valami bíróság féléhez megyek. Csak van erre valami törvény, vagy jog, vagy valami izé, hogy láthassam a lányomat!
- Ez jó ötlet, Harry! És akkor te meg Ginny…
- Örökre vége! Valaki másnak a gyerekét várja! Olyan, hogy mi, nincs többé – mondta keserűen Harry.
- Sajnálom! És mikor akarsz elmenni?
- Minél hamarabb, Mio!
- Akkor menj holnap! Minél hamarabb mész, annál hamarabb találkozol velük!
- Oké, holnap reggel bemegyek, és megkérdezek valakit, hogy mi ilyenkor a procedúra.
- Helyes! Na én megyek, mert már Ron vár. Holnap délben átjövök, és akkor majd mindenről beszámolsz.
- Ígérem! Na menj! Szia! – mondta, majd adott két puszit a barátnőjének.
- Szia! Sok szerencsét! – válaszolta, majd dehoppanált.
Harry felment a szobájába, és lefeküdt aludni. Másnap korán felkelt és nyolckor már a minisztériumban volt, és a bíróság egyik alosztályán várt.
Mikor bement, egy eddig ismeretlen ember ült előtte. Előadta a problémáját, aztán meghallgatta a választ és szomorúan távozott. Fél egyre ért haza, ahol már Hermione Ronnal várta őt egy finom ebéddel.
Leült, és elkezdett mesélni.
- Azt mondták, hogy minden jogom meg van ahhoz, hogy találkozzam Sophie-val. De az, hogy hozzám költözzön, nem egyszerű.
- Mi kell hozzá?
- Egy feleség.
- Egy mi?! – kérdezték kórusban Weasleyék.
- Egy feleség.
- Ez hatalmas áldozat lenne. Ilyet nem kérhetnek tőled, azért, hogy a lányoddal élhess – ájuldozott Hermione.
- Hermione, igazuk van. Egy férfi egyedül nem olyan, mint egy anya. Azt gondolják az emberek, hogy egyedül nem vagyok képes felnevelni egy gyereket.
- Ez azt jelenti, hogy el akarsz venni valakit?
- Igen.
- Micsoda?! Kit?
- Úgy döntöttem, hogy megkérem Juliette kezét! – mondta Harry.

 

 

* FÓRUM *

 

 

FELHÍVÁS
azaz fanficküldés

 

 

 
KRITIKÁK
 
Ginny Fanfiction
 

A ficek címének színeihez:

Harry és Ginny vörös
Draco és Ginny zöld
Tom és Ginny fekete
Egyéb szereplő és Ginny; vagy pedig a mű írója még nem árulta el, hogy mi lesz a vége. :P kék

 
Nem Ginnys írásaink
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak