Ginnyék már otthon voltak és a babát is elhozták bátyjától. Egy éjjel Harry
arra ébredt, hogy Ginny a fürdőben hány. Bekopogott és megkérdezte, jól
van-e. Ginny ekkor kijött és azt mondta, hogy igen.
- Ginny, ez csodálatos! - mondta Harry.
- Mi olyan csodálatos? - kérdezte Ginny.
- Hát, hogy te terhes vagy - mondta Harry.
- Nem, Harry! Csak beteg vagyok.
- Ginny, ez nem betegség.
- De igen, Harry, mert fázom, és lázam van. - Ekkor Harry Ginny homlokára
rakta a kezét. „Valóban lázas” gondolta Harry. Harry felkapta
Ginnyt és az ágyba rakta, majd betakarta,utána kiment egy lázcsillapító
injekcióért. Mikor visszatért a konyhából az injekcióval és látta, hogy
Ginny mennyire fázik, elővett a szekrényből három plédet és rárakta. Harry
leguggolt Ginny mellé, hogy beadja az injekciót neki. Ginny nem engedte, de
Harry meggyőzte. Majd óvatosan beadta neki az injekciót, ami egy kicsit
altató hatású is volt, így Ginny hamar elaludt. Harry csak később aludt,
mert folyamatosan nézte kezével Ginny homlokát, hogy lemegy-e a láza.
Reggel mikor felébredt, egy lázmérőt hozott Ginnynek, és bár a lány még
aludt, berakta a hóna alá. Ginny erre felébredt és megkérdezte Harrytől,
mit csinál. Harry erre azt mondta, hogy csak aludjon tovább, ő meg megméri
a lázát. Ginny lehunyta a szemét, mire Harry kivette a lázmérőt, ami
negyven fokot mutatott és hozott még egy injekciót, majd beadta Ginnynek,
aki már aludt. Harry kiment a konyhába és főzött, míg Ginny aludt. Mellette
foglalkozott a babával, aki már kilenc hónapos volt. Délben Ginny felébredt
és kiment a konyhába. Harry rögtön megkérdezte, hogy van és Ginny homlokára
rakta kezét. Ginny azt mondta, hogy jól van. Harry észrevette, hogy már nem
lázas, majd azt mondta Ginnynek, hogy egyen. Ginny leült az asztalhoz és
Harry már hozta is a leveseket kettőjüknek. Mikor megebédeltek, Ginny azt
mondta Harrynek, hogy ideje visszamennie dolgozni, hiszen már régóta nem
dolgozott, és hogy ő már teljesen jól van. Harry is így látta jónak. Harry
minden hétköznap dolgozott az irodában Dracóval este tizenegy órától.
Rendesen dolgoztak, nem vesztek össze, néha beszélgettek a kávéról, hogy
valamikor csak valami felvizezett lötty, de Ginnyről nem beszéltek. Ginny
addig otthon végezte a házimunkát és foglalkozott a babával. Egy hónap
múlva Ginny, mikor otthon volt, Harry nélkül, (mert Harry dolgozott) egy
éjjel fájdalmat érzett és azt gondolta, hogy ez a fájdalom a mellkasából
jön .A fájdalom kicsi volt, de napról napra erősödött. Ginny titkolta még
Harry elől is Egy szombat este, mikor Harry otthon volt, észrevette, hogy
Ginny már vagy fél órája a fürdőben van. Harry bekopogott, de Ginny nem
válaszolt. Majd benyitott és észrevette, hogy Ginny ül a zuhanyzó előtt, és
hogy nagyon fájdalmas képet vág.
- Ginny, mi a baj? - kérdezte Harry.
- Semmi, csak nagyon fáj a fejem - hazudta Ginny. Harry felvette Ginnyt és
az ágyba fektette, majd hozott neki egy aszpirint és egy pohár vizet. Majd
utána mind a ketten elaludtak. Ginny egy héten át folyton aszpirint
szedett, anélkül, hogy Harry adta volna neki. Ez Harrynek is feltűnt és nem
engedte, hogy tovább szedje. Azt mondta neki, hogy menjen orvoshoz, és hogy
ő majd elkíséri. Ginny azt mondta, hogy már jobban van, de Harry nem hitt
neki. Másnap, Ginny megint rosszul volt és Harry azt mondta, hogy nincs
kifogás, mennek az orvoshoz. Ekkor Tereza sírt és Harry ment a babához.
Ginny úgy gondolta, hogy sajnos nem ússza meg, de inkább már akkor egyedül
megy. Bekiáltotta Harrynek, hogy orvoshoz ment. Harry már szólni akart, de
Ginny már el is rohant. Az orvosnál:
- Sajnálom, de a vizsgálatok kimutatták, hogy ön szívbeteg - mondta az
orvos.
- Nem! Ez valami tévedés lehet - mondta Ginny.
- Sajnos nem, de nem kell aggódnia, mert még időben kiderült és minél
hamarabb nekilátunk a kezelésnek és a műtétnek, annál hamarabb meggyógyul -
mondta az orvos.
- Nem engem! Nem fog megműteni, mert nem vagyok beteg! - Majd Ginny
kirohant az orvostól.
- Kérem, jöjjön vissza! - kiáltotta az orvos.